Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-12-23 / 51. szám

§. 8. Ez hét sort kivéve, mely idézés Palmertől, — ismét Hagenbach magyarra forditott Encyclopaediájából van készítve a fennebbiekhez hasonló szerencsével. Pl. Hagenbach: Azon működést, mely szerint a községbe uj tagok vezettetnek be . . . halieuticának nevezték. Ez együvé esik a térítési működéssel (Apostolik, Keriktik) s lermészete szerint megelőzi a katekhetikát. (p. 340) Nt. Garda úr: Azon buzgalmat, mely az egyháznak uj tagokat kiván megnyerni, halieutikának nevezik. Ezen megnyerő működés a térilési működéssel (Apostolik, keriktik) egy mezőn mozog s megelőzi a katekhetikát." Itt nt. Garda úr jónak látta az önálló felfogás érdekében, hogy a travestatio annál nehezebben legyen felismerhető, a működés szó helyett a buzgalom szót használni, s ezáltal ismét a címlapon lévőhöz hasonló fogalomzavart árul el. Mert, vegyük a fennebbi mondatokat legrövidebb alakjókban: Hagenbach halieutikának nevez egy bizonyos működést (azt. t. i. inely a községbe uj tagokat vezet be), — ezt igen jól értem; de hogy valamely buzgalmat, már akár mifélét is halieutikának lehessen nevezni! ezt nem értem. Nt. Garda úr ismét összezavarta a cselekvényt az érzelemmel. Tovább menve: Hag. Enc. p. 340—341. A térítési módszert ugyan, nem vehetjük fel azon tudományok körébe, melyek az egyház leendő szolgáját, mint ilyet illetik, mert a térítés (eddigi történelmi fejlődése szerint) kevés kivétellel nem az egyház dolga (a szó hivatalos értelmében) hanem a szabadabb keresztyén működésé . . . s a térítő (missionárius) képzése ... a közönséges theologiai képzési pályától, alakjára és tartalmára nézve némileg eltérő." Nt. Garda úr: A tulajdonképeni térítés nem egyes egyház, hanem az összes keresztyénség feladata, (!!!) honnan a téritök (missionárius) képzése külömbözik a rendes lelkészek képzésétől, kik a szó szorosabb értelmében térítéssel nem is foglalkoznak, bárha érdekel is minden theologust." Itt Hagenbach azt mondja, hogy a térítést — kevés kivétellel — nem az egyház, mint testület vezeti, hanem a keresztyéni szellem füz össze egyeseket társaságba, melynek célja missionariusokat bocsátani a pogányok, vagy más vallású keresztyének közé, — s ebben igaza is van. Ki nem hallott az angol, holland missioi és biblia terjesztő társulatokról ? A mi oláh-országi missionkat is nem a magyar ref. egyház mint testület, hanem az egyház egynehány buzgó tagját lelkesítő keresztyéni szellem bocsátotta ki és tartja fenn. — Nt. Garda úr pedig nem értve át mit akar Hagenbach, az önálló felfogás érdekében ismét absurdumot mond, hogy t. i. a térítés az összes keresztyénségnek feladata, s épen azért a téritöket nem ugy kell képezni, mint a felekezeti egyház papjait, hanem — talán — csak keresztyén papokká, a felekezetesség szine nélkül. Tudjuk, hogy az ujabb időben a térítés körül aránylag legtöbbet tettek a hernhuterek, — talán csak nem a kis hernhuter sectát nevezi nt. Garda úr az összes keresztyénségnek ? Ne vonjunk külömben következtetést az értetlenségből; inkább nyugodjunk meg benne, hogy nt. Garda úr a keresztyén szellemet összezavarta az összes keresztyénséggel. Ez utóbbi alatt értünk minden embert, kinek fejét a keresztvíz érintette az atyának, fiúnak és szentléleknek nevébe, az előbbi pedig ezek közül — fájdalom — csak keveseknek keblét lelkesíti. — Még csak egy kérdést azon pár sorról: mit akar ott e néhány szó: ,,bárha érdekel is minden theologust?!" Elérkeztünk végre a „felosztás"-hoz (11. 1.) mely nt. Garda úrnál a következő: I. R. Az a. sz. egyház vallásában való oktatás vagy a ker. hitben való növelés. a) A módszerről általánosan. b) Történeti elbeszélések. c) Szentírás. d) Vallástan, káté, katekhismus. II. R. Az egyházi életre való növelés. A növendékek isteni tisztelete. III. R. Az ifjak vallástétele, vagy a konfirmácio. Előkészítés az úrvacsorára. A felosztás nem csekély fontosságú dolog a tudományban. Olyan ez, mint a test szerkezetében a csontváz, melyre csak rá kell rakni az izmokat, idegeket. Ha egy tudománynak berendezését csak a tartalomjegyzékben átpillantjuk, már főbb vonalaiban megismerkedtünk az iró egész észjárásával. — Ugy vagyunk a jelen esetben is. Már csak a fennebbi mutatvány, mely a részek és alrészek cimét foglalja magában következetlen gondolkozásra, vagy helyesebben minden gondolkozás nélküli tarlózásra mutat. Nt. Garda úr azt mondja, hogy a három részt Palmer *) után „a gyermeki fejlettség főbb momentumai szerint" külömbözteti meg. Itt a kitűzött alapelv szerint mindenki azt várná, hogy ki fogja jelölni a gyermeki fejlettség három főbb momentumát, s azután könyve folytán elmondja, hogy mindenik fokozaton mi képezze a vallástanítás tárgyát, s milyen legyen a tanitás módszere ? Es a helyett az I. R.-ben beszél „az anyaszentegyház vallásában való oktatásról vagy a ker. hitben való növelésről," a II. részben „az egyházias életre való növelésről vagy a növendékek isteni tiszteletéről" holott a gyermeki fejlettségnek mind a három, s akár tizenhárom fokán is feladatunk őt az anyaszentegyház vallásában oktatni, és a ker. hitben növelni, és az egyházias életre növelni, és tanításunkat isteni tisztelettel összekötni. Ugyan miként lehet a gyermeki fejlettség külömböző momentumait és a katekheta külömböző feladatait synonym fogalomnak venni ? A III. részben nt. Garda úr már valóban a gyermeki fejlettség egy fokozatát, t. i. azon fokozatot jelöli ki, a melyen állanak a confirmandusok, ami nálunk körülbelül a 13 —15-ik év. De talán — jól sem esnék már tőle, ha szabatosan fejezné ki *) Nagyon sajnálom, hogy Palmer katekhetikája nincs birtokomban, s nem hasonlíthatom össze e felosztást az övével. De ennek dacára is — szintúgy — hajlandó volnék megkockáztatni azon véleményt, hogy — talán — Palmer — nem egészen igy osztályoz. Én Palmert más munkáiból sok beszédű, de tiszta észjárású embernek ismerem, annyira, hogy a priori sajnálnám ezen felosztást az övének tartani. Nt. G. úrnak bizonyosan módjában áll az eredeti német szöveg közlése által meggyőzni az ellenkezőről, és azon esetre ezen jegyzést már előre visszavonom. Külömben a Palmer hibája nem menti a miénket. K. A.