Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1866-08-26 / 34. szám
nografiája, a „Monografie der k. Freistadt Temesvár v. Johan N. Preyer" helyleirási könyvecske, hol a 130 lapon többek közt ez áll: „Franz Chaholy fiel in der Mohacser Schlacht. Fünfzig Jahre früher waren in Temesvár bereits griechisch nicht unirte Glaubensbekenner, aber auch Luthers und Kalvins Lehre fand hier spater ihre anhánger. Peter Petrovics bekennte sich zum Kalvinismus, und rief den Stephan Kis nach Temesvár, um Kalvins Lehre zu predigen. Um das Jahr 1548 lehrte in Temesvár das Lutherthum Christoph Lippai, zu dem sich die temeser Grafen Peter Perényi und Valentin Török bekannten. Im Jahre 1549 und 1550 hielten die protestanten in Temesvár zwei kirchliche Synoden. — Es scheint aber auch, dass selbst die Unitarier hier um das Jahr 1570 verbreitet waren etc. alább a 139. lapon „Spater mit dem Vorschritte der Reformation bliihten in Temesvár reformirtc Unterrichts-Anstalten." — Még érdekesebben tanúskodik erről ugyancsak a fentebbi könyvecskében függelékkép mellékelt magyarnyelven irt folyamodása a városi tanács, és r. kath. közönségnek, melynek eredetije Rómában lemásoltatván, e hiteles másolat a csanádi székes káptalan levéltárában őriztetik, s eként következik : „150. Die 8 Mártii. L. regiae civitatis temesváriensis magistratus, et selecta communitas Romano-catholica sequentes Romám ad suam sanctitatem idiomate Hungarico exarandas esse decrevit Lilteras, per Reverendissimum D. lgnatium Fabry cath. Eccl. Csanád. Lectorem et canonicum occasione quippe suae Romae Commorationis Die 5 Mártii 1841. fidedigne decopiatas." „Beatissime Páter! Post humilem pedum osculationem Tuae sanctitatis Salutem et Pacem in Domino Jesu!" Mi keresztyének, kik itt Temesvároft lakunk, és egy szívvel adunk hálát az Istennek te Szentségedért Szentségedtől igen jó néven vettük, hogy te Szentséged minket meglátogattál a te tanítóddal és apostoloddal, és igen nagy jó kedvvel vettük őtőle is. De myniben volt minekünk örömünk, az ö vételében, annál inkább volt minékünk bánatunkra az ö halála; inert ha az Ur Isten ötet ki nem viszi vala e világból, ö minekünk mint keresztyéneknek nagy sok Ígéreteket, és fogadásokat tett vala, hogy te Szentségedtől ki lett volna mind minekünk, és mind a szegény keresztyénségnek elömenetére, és üdvösségére, hogy egy scolát vagy egy tanúságnak helyét csináltatná te Szentséged költségeddel, mivel hogy a gyermekeink tanulnának, és valami gyökeret verhetnének, hogy a sok lutherségeknek és tévelygéseknek vége lehetne, és kitisztitója, hogy Istennek segítségéből oly nevekedne közülök ki papi méltóságát vinné, és a juhokat táplálná. Mert ha papok volnának itt, a lartományban, netalántán meg se áradott volna el annyira a hitetlenség ; de mind ott közülünk csak három pap vagyon az egyik, ki köztünk vagyon; az is Dobronikyt híják st. Dominicusnak, de az is nem tud magyarul prédikálni, mindazáltal még is egynehány gyermeket tanit; mert igen szegény nép vagyon köztünk, az idegen fejedelmek igen megszegényitik, és megnyomorítják a földet. Azért nem tanulhatnak az gyermekek mert sem tanítójuk nincs, sem fizethetnek az ö tanítójuknak, sem ételek sem italok sem ruházatjok nincsen, kivel az atya vagy anya ruházhatná. Azért nem tanulhatnak hanem Szentségedtől kérvén segítséget, és ezt, a mit kérünk Szentségedtől hisszük is, hogy megadod mind jó lelkipásztor az Ő juhainak. Ezt is tudtára adjuk Szentségednek, hogy jönnek ide mi közünkben, oly hitetők az ö rendek szerint, kik a szegény községet igen megháborítják az ö tévelygő tudományával. Kiért kérjük Szentségedet, hogy a mi nyelvünkön is küldjön Szentséged tanítót, ki állhasson ellenek az ö hamis tudományoknak. Egyebet nem kérvén Szentségedtől mi mindnyájan hanyat homlok könyörögvén, és lábaidhoz esvén imádunk Istent éretted. Kelt ez levél Temesvárott böjtmás havának 8-ik napján. Anno Domini 1582. Én Hertzeg István temesvári föbiró irtam egész keresztyéneknek akaratjokból és kívánságukból. Ego Petrus Hegeg Ungarus pelo a tua Beat. ut supra. Ego Simon Mihály fia, az egész városnak nevében irok. Ego Martinus Filius Gaspar Ungarus nomine meo, et totius populi catholici me subscribo. Ego Thomas Boreoricus nomine Universitatis et meo subscribo superioribus manupropria. Ego Petrus Balom Ungarus nomine omniuni catholicae Fidei professoribus et meo subscribo. Én Zabó Tamás magyar, egyenlő akaratból irom. Beatissimo Patri ac Domino nostro Divina providentia Papae Gregorio XIII. Foris Sigillum. L. S. Sigillum Civitatis de Temesvár. Szórói-szóra, betüröl-betüre lemásolta Rómában martius 5. 1841. Fabry Ignác csanádi kanonok. Copiam hanc copiatam copiae in Archivo custoditae conformum esse testőr. Temesvárim, 5. Mai 1852. Paulus Oltványi Secretarius Episcopalis Csanád." E föntebbi adatok, mennyire történethük legyenek: annak meghatározása a történetbuvárlat körébe tartozik. — Petrovics Péter 1838-ban volt temesvári parancsnok. Utána Lossoncy István 1551-ig — 1552-ben már török uralom alatt állott Temesvár. — Hogy tehát a fentebbi levél szerint még 155*2-ben is oly erös volt e városban a ref. elem, hogy ellene meggátlása végett a pápához kellett folyamodni: ez igen feltűnő, érdekes adat. (Folyt, köv.) ISKOLAÜGY. PROT. EV. TISZAKERÜLETI TANÁRI ÉRTEKEZLET DOBSINA JUL. 26. 1866. Dobsinán 1866. jul. 24. 25. 26-ik napján tarttatván és folyván az ev. tiszakerületi egyh. gyűlés annak harmadik napján előfordult: mikint a hazai prot. ev. négy egyházkerület egyetemes felügyelője b. Prónay Gáb. ö méltósága a f. évben a tartandó egyetemes gyiilés alkalmára a valamennyi prot. ev. négy egyházkerület közép- és főiskoláinak tanárait illetőleg kiküldöttjeit felszólította, felhívta, hogy tartandó egyetemes tanári értekezlet végett Pestre seregeinének össze, ugy az eddigelé gyakorlatban levő egyetemes tanterv