Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-08-26 / 34. szám

kor és szükség kívánta netaláni modositásai, valamint egyéb közös tanári és tanodai ügyek iránt teendő javaslatok érdekében. Ezen, a tiszai ev. egyházkerületnek örvendetes tudomására jutott intézkedés olynemü viszhangra talált az emiitett kerületi gyűlésen, hogy a jelenvolt tanárok, nehogy a kerület részéről közös elvi tájékozódás nélkül menjenek Pestre, akik mennek, és mehetnek föt. superintendens Máday Károly űr felszólítására, a legkészebben ajánlkozának — akik jelenvoltak azonnal még a ker. gyűlés tartama alatt fentemiitett jul. 26. délutánjára előleges ker. közös értekezletre ugyancsak Dobsinán a városi casino kerti helyiségében összejönni, tanakodni és tájékozódni. Jelenvoltak, a ker. ikerelnökség : ZsedényiEd. ö mltsga, és Máday K. superintendens. A tanárok és tanitók közöl: S t e n t z e 1 késmárki fögymnasiumi, Y a n d r á k And. eperjesi collegiumi, P á k h K. iglai fögymn. E m e r i t z y Géza nyíregyházai algy mnasiumi igazgatók — továbbá : C s i n k kassai tanitó, Fábry dobsinai kisdedóvó, Fehér Samu tanitó, Fábry dobsinai leánytanitó, Flórian eperjesi, G u h r iglói H a n k i s z dobsinai, K o b i z e 1 k a János eperjesi, Kramarcsik Kár. rosnyói, K u n t z Öd. iglói, P a 11 s ó késmárki, P a y e r Ján., S c h o 11 z Ág. és Tavaszi L. iglói, Z u n d e 1 dobsinai. A lelkészi hivatalnokok közöl : C z é k u s Ist. gömöri föesperes, Kalchbrenner XIII. váresi alesp., Klein bártfai lelkész, Lumnitzer VII. bányavárosi föesp. S z a 1 a g y i toportzi, S z t e h 1 ó eperjesi és Z e 1 e n k a miskolci lelkész. Világiak közöl: Dr. F e h é r dobsinai orvos, K r a u d y miskolci követ. Szépréti szepességi ügyvéd és ker. követ — és mások számosan, a kiktől bocsánatot kér a jegyzői toll ha az élénk vitatkozási részvétben személyes figyelmét kikerülték s igy ide nem iktatá őket egyébiránt az értekezlet ugy is csak tanakodási és nem határozati összejövetel levén. • 1-ör: A tanakodás elnöki vezetésére közkívánat kifolyásaként a kerületi ikerelnökség kéretett fel. 2-or: A tanakodásróli jegyzetek feltevésével Tavaszi bízatott meg. 3-or: Fején kezdve a dolgot, szó volt először az akadémiai hittan folyamról, három éves legyen-e az ezentúl is, vagy 4 évre terjesztessék-e ki? Ezen tárgyra nézve nem igen ágaztak el a vélemények, söt mindannyian, kik szólottak, a három év mellett kívánnak maradni. Egy okból azért is, mert a külföldi egyetemeken is csak annyi ideig tart a hittanfolyam; továbbá azért mert ami 3 éves hitjelölteink, úgyis ki szoktak még menni külegyetemekre, mit ezentúl is gyakorlatban tanácsos nak hiszünk és vallunk még akkor is, ha nekünk a hazában igazi és teljes egyetemi érvényű hittani tudomány-facultásunk volna. — A 3 év elégséges, győzzük csak a szükséges tanerőkkel és ne hiányozzanak a kellő mellék-intézetek, tudományi eszközök és segélyek. Egyetlenegy elágazó vélemény nyilvánult a tárgyban, de ez sem a 3 év vagy felemelése vagy leszállítására, hanem oly irányban, misáerint a theologiai tanfolyamba a bölcsészeti tudományok is — a melyekre nézve a gymnasiumi bölcsészeti elötanokkal a leendő theologus be nem érheti, — némi részben és mérvben kötelezöleg fölvétetnének; vagy pedig oly értelemben, miszerint minden akadémiai tudományszaknak első évi hallgatói okvetlenül fö-fö tantárgyakul a bölcsészeti tanokat tartoznának mivelni. — A felgymnasiumi VII. és VIII. osztálybeli logika és lélektan, vagy némileg még erkölcstan, legyen az egyrészről keresztyén, másrészről bölcsészeti — nem elég. — A prot. egyház, e keresztény föalap mellett, bölcsészeti alapon is nyugszik. A régi fötanodai szerkezet is ugy volt s e tekintetben, bár a régit követve, mégis haladás volna ennek felkarolása. Továbbá kívánatos még és célszerű, hogy a leendő tanárok az összes theologiai folyam bevégezésére ne köteleztessenek. Nekünk ugyanis a kor haladási elvének elismerése mellett, a mely leginkább a munka és a hivatás szerinti elosztásnak a titkán sarkallik, oda kell igyekeznünk és törekednünk hogy az általános alapon és tudományos képezés felruháztatása után, szakférfiakat nyerjünk, az „entia omniscia, — paratissima ad omnia" a mi régenten a theologusnak a defmitiója volt — nincsenek már s nem is lehetnek, gondoskodva van arról a tudományok nagy mérvű haladása által hogy „non omnia possumus omnes" hanem Goethe szerint: „Wer Grosses will, muss sich beschranken können." — Oldjuk tehát fel a tanárt a szakilag tanulandó theologia alól, marad még néki elég nagy mezeje a melyen hasonlóképen engedjük meg, hogy az általános tudománykulcs birtoka mellett, szakilag képezze ki magát legyen egy, legyen az egyben egész. Ezen utóbbi nézet helyesléssel el lön ismerve a minthogy gyakorlatban is van más, bizonyítják a tanári vizsgák melyekre nem-végzett theologusokul is jelentkezhetnek és jelentkeznek a leendő tanárok. 4-er : Figyelmeztetve a jelenvoltak egyike, miszerint ezúttal és alkalommal tulajdonképen csak szorosabban gymnasiumi tanári tanakodást akarunk tartani, szorítkoznánk netalán csak ezen tárgyra, mozognánk csak e téren. Mások ismét a gymnásiumról tanakodhatni nem látták valódi módját ugy, hogy egyfelől oda is ne tekintenénk: honnan indul ki a gymnasium ? tehát az elemi és a népiskolára ; másfelöl a gymnasium célját tekintve, kinek adja át, kinek képzi elő növendékeit a gymn. ? tehát az akadémiai szakokra és ugy szólván az egyetemre is kell tekinteni; és még harmadszor oda is, mi a gymnasiumnak, részben testvérintézetje, részben meg közös iránya a reáliskolák és realtantárgyakra nézve ? Nékünk egészben és együttesen, a középtanodák mezején kell tüzetesebben tájékozódnunk. De ám a középtanodákhoz tartoznak ugy az u. n. felsőbb polgár- és realtanodák, valamint a szorosabb értelmű gymnasiumok vagy tudományos tanodák. — Mint vélekedünk e tekintetben? Kétfelé váló legyen-e a tanirány mindjárt már a néptanodán tűi, a real és a gymnasial útfélé? két-