Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-07-22 / 29. szám

és tanitókból álló egyházi renddel könnyebben elbánhatnak, nem, söt kimondom, mind létszámok tudata, mind szellemi erejök egyesítésénél fogva — nehezebben; de másrészről, ami fö, nem a lelkészet félszeg, protestanstalan, tulos követelései ellen kell küzdeniük, hanem a tudomány által emelt lelkészet, és a lelkészet által emelt tudomány, egymás által mérsékelt, tiszta prot. igényletei táratnak föl előttök. De hiba legvégre és legföképen magának a prot. egyháznak részére is. A prot. egyházat ugyanis az iskola hozta ki a bibliából, a prot. vallás a tudomány által folytonosan felvilágosított keresztyénség, a protestáns egyház élete elleni merénylet azért a tudomány szakértők általi képviselésének elnyomni akarása által, a z iskolát- minél inkább beolvasztás helyett, az egyházból kifelé gravitálásra késztetni! Látjuk a katholikus papok az iskolákat nyomásuk által odavitték, hogy iskoláik az egyházból kiszakadni készülnek, mi protestánsokul, kiknek az iskola melengető fészkök oda kényszeríteni akarjuk-e ? Én legalább, mint ilyet, minél inkább beolvasztani vélem üdvösebbnek. Nálunk az egyház címere nem csupán a templom, hanem mellette az iskola is, mindkettőnek hason jogosultsággal kell bírnia. Ugyanis: A prot. egyházban prot. elvek nyomán mint régi kánonaink idézik Ef. 4. 11. „ídcoxs, robg pkv a.noaxóXoug robg dk •Kpo<p7]xag xoog dk suayyeXcaxág R o u g dk TT O C-pé v ag xac dcdaoxáXoug" és még közelebb Kálvin „Of xaXwg TzpoeartoTEg TrpEoftúrepoc dmXrjg xcpyg coóg&o)oav, páXcaxa oc xoniwvxe g év Xó y cp xac d cd a a x a-X'ca" nyomán. 1. Ha az egyházi rendből, a templomi tanítással foglálkozó pásztorok, hivataloknál fogva egyházközségi presbyterek, kell hogy az egyházi rendből a másik, t. i. az iskolai tanítással foglalkozó mesterekben is megtalálja az iskola, szinte hivatalos szakképviseletét minden egyes presbyteriom okban egy scholarum rector személyében. 2. Ugyancsak a traktusokon, hasonló arányban mint a templomi tanitók a papokban, ugy az isk o 1 a i tanitás a tanítókban képviselve legyen. 3. A superintendentián is az egyházi rend képviselésében a templomi tanítást képviselő papokkal, ök az iskolai tanítást képviselő tanférfiak, testvéri egyenjogúsággal osztozzanak. Ennek legközelebbi eredményeül hiszem elsőben is a tanügy virágzásnak indulását, azáltal, hogy a tanitói állomások is odaemeltetnek, hogy tanítóink szintúgy mint a papok, ügyvédek, orvosok, az általános humanisztikus képzettséget megadó középtanodák teljes elvégzése után indulnak szakpályájokra, s lesznek azokhoz hasonló míveltségü s képzettségű emberek; másodszor továbbá, hogy a tanügy virágzása a lelkészetre is jótékonyan hat, amennyiben a prot. egyházi élet felderítése által a vallás iránti közönyt s még a lelkészi hivatal szükségessége iránt is hovatovább emelkedő nazareismusi kételyt megszünteti; és harmadszor és végre a mi legfőbb vallásunknak mely nem egyéb mint a tudomány által folytonosan felvilágosított keresztyénség öszhangzatos, csendes fejlése, s igy biztos fennállása a mindkét tényező egy más által mérsékelt szakképviselésében garantiáját leli. Az én szemem előtt legalább a cél lebegett, ugy hogy, ha akár egyháztörténelmi, akár egyházjogelvi állításaimban tévedtem volna is, mentsen ki azon körülmény mellett, hogy e téren biztosan tájékozható elödolgozatokat termékszegény egyházi irodalmunkban nem találtam — jó szándékom, s jót kívánásom, melylyel még Demosthenes is mindig fedezi magát oratiói végén — a jöhető kárhoztatások ellen „ypyoxá d' scy Tcavxóg ivexa." Hoffer Endre. -<>r KÖNYVISMERTETÉS. Görögnyelvtan I. rész. Alaktan. Irta V. Horváth Zsigmond gymnasiumi rendes tanár. Pest 1865. Kiadja Osterlamm Károly 102 1. Ára 60 kr. Csak ismertetni, nem pedig birálni akarunk; a bírálatot majd az idő folyamában nyilatkozó gyakorlati élet ítélete végzi el helyettünk. A kéz alatti mü közvetlen tapasztalatokon nyugvó, s használni törekvő tanodai célból íratott. Az eddig megjelent s gymnasiumi használatra szánt tankönyvekről ugyanis azt mondja szerző, hogy azok annyi tájszólástannal egybekapcsolt nyelvtani anyagot tartalmaznak, a mennyit a görögnyelvtan megtanítására szánható kevés idő alatt csak zavart okozó kihagyások és megválasztás mellett lehet elvégezni, — másrészről pedig, hogy az elvégezhető rövid nyelvtanokban meg a tudományos rendszer hiányzik, melyet pedig mind a classica philologia jelen állása, mind a gymnasiuin feladata minden rövidség mellett is megkíván. Ezen két bajon óhajtott tehát szerző müvével segíteni, melyet illetőleg meg kell vallanunk hogy feladatát dicséretesen oldotta meg. Leszámítva a kitűzött célnak megfelelő eltéréseket, egészben megtartá Curtius elismert és sikerrel alkalmazott methodusát, melynek folytán tehát, ha volna érdeme könyvének írásánál, az mint mondja alig lehet egyéb, mint a szemlélhetőség és a kellő mennyiség eltalálásának érdeme. Az igazi érdem mértéke nem az, hogy uj gondolatok, tanmódok, s a jó ég tudja még mivel nem ajándékoztuk meg a világot, hanem igenis az, hogy nem felesleges, haszontalan, de életre való és hasznos productummal állottunk elö. Ne sértse tehát szerző szerénységét e tekintetben se elismerésünk ! Curtius görög nyelvtana különben, mely még a német irodalomban is általános figyelmet ébresztő szaktünemény volt, már két izben jelent meg magyar nyelven. Először t. i. Pozsonyban egy ismeretlen áldolgozótól, ki azonban nem épen sikerült változásaival cé!ja igaz űtját nem kis mértékben tévesztette el, — másodszor Kiss Lajostól, ki hűséggel