Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-12-09 / 49. szám

miszerint 1. a vállalkozó bizományos, Oszterlamm Károly úr köteles a kiállított tankönyvek mennél nagyobb kelendőségét eszközölni, s hogy azok mindenütt kaphatók legyenek, a haza minden vidékein bizományosokról gondoskodni, a bi­zottmány utasitása s illetőleg jóváhagyása mellett; 2. akár régi, akár újonnan előálitott könyvek adassanak ki: a nyom­dával mindig maga a bizottmány szerződik. — E nagyon szük­ségelt megállapodás és utasitás, helyesléssel vétetett tudo­másul. h) a 16-ik szám, melyben annak kijélentésére hi­vatnak fel az egyházkerületek, van-e földtekére szükségök s ha igen, mennyire van ? a kerületi bizottmány javaslata szerint: Kijelentik, hogy egyházkerületünkben jelenleg ama tanszerre semmi szükség sincsen, i) a 18-ik szám, melyben előadatván, hogy az egyetemes bizottmány tagjai 3 évre választattak, ezen idö pedig egy év alatt lejár, felhívat­nak az egyházkerületek, hogy a legközelebbi értekezletre, uj választásról méltóztassanak gondoskodni. Ezzel kap­csolatban felolvastatván Benedek Lajos esperest úr le­vele is, melyben azon megbízatását, miszerint az egyete­mes tanügyi bizottmánynak egyházkerületünk részéről kép­viselő tagja volna, egyházkerületünk kezei közé vissza­teszi : Az egyházmegyék felhivatnak, hogy egyházkerü­letünknek az egyetemes reform, tanügyi bizottmányban képviseltetése érdekében, a következő egyházkerületi köz­gyűlésre, 4 rendes, és ugyanannyi póttag választására vonatkozó javaslataikat adják be, önként értetvén, hogy az uj választás megtörténtéig, mostani képviselőink meg­bízatása folyvást tart, és az esperest Benedek Lajos úr lemondása ís, csak ily értelemben fogadtatik el. k) a 22-ik szám, melyben előadatik, hogy a Perthes Justus góthai művész által készített Magyarország térképe 6000 példányaért járó 1600 porosz tallér, vagy ércpénzben fizetve 3072 osztrák értékű forintnyi díj lefizetésére nézve, az egyetemes bizottmány pesti pénzváltó.Malvieux úrral oly egyességre lépett, hogy azon feltétel alatt ha részére 500 forint előleg mellett, — ezt is beértve — 3152 forint fizet­tetik két hó lefolyásáig, ö, bármint változik is a pénz­értéke, biztosítja a Perthes kielégítését. Erre nézve fel­emlittetik a kerületi tanügyi bizottmány jegyzőkönyvé­ben, hogy egyik egyházkerület által az előre fizetni tar­tozott 500 forintnak ráeső része nem küldetvén be a meghatározott időre, e miatt az egyesség érvényre nem juthatott, mi miatt aztán a Perthes kielégítése, többe, neve­zetesen 3312 forintba került, mely összegből ai egyházke­rületünkre eső %, rész 1959 forint és 20 krajcár, kellő időben ki is fizettetett. Ezen előadást tudomásul vévén, saj­nálkozását fejezte ki közgyűlésünk a felett, hogy más kerü­lett késedelmeskedése neki is hátrányára szolgált. A 4-ik hittanszékre az ajánlottak, névszerint B a­logh Ferenc ideiglenes ésdr. Heiszler József sárospataki tanár urak közöl a választó küldöttség öszhangzó szavazattal t. Balogh Ferenc urat választotta meg. Olvastatott a nm. m. k. helytartótanács 1865-ik évi sept. 7-én 67.259 szám alatt kelt leirata, melyben panasz folytán hozzá intézett fölterjesztésre válaszul, tudtul adja, miszerint a postaigazgatóság részéről oly rendelkezés té­tetett, hogy az egyházi hatóságok oly küldeményei is bér­mentesen szállitandók, melyek egyházi hivatalt viselő világi egyénekhez hivatalosan intéztetnek. Olvastatott az erdélyi evang. reform, méltóságos fö­egyháztanács folyó évi május 23-án tartott gyűléséből 209. szám alatt kelt hivatalos levele, s ennek kapcsában a moldva­oláhországi missio volt vezetője Czelder Márton ügye, és azon tárgyban a magas kormány által adott föegyházi ható­sági jogánál fogva az erdélyi helvét hitvallású föegyházi ta­nács és püspökség eljárásáról készült, s illetékes tudásul egyházkerületünknek megküldött tényleirás, melyben Czel­der Márton atyafinak, több rendbeli eszélytelen és törvé­nyekbe ütköző tényei s a méltóságos egyházi főtanácsnak és püspökségnek ezek irányában tett figyelmeztetési és intéz­kedései elösoroltatván, kijelentetik, hogy miután ö ezekre nem hallgatva, söt az azoknak való engedelmességet hatá­rozottan megtagadva, az erdélyi püspökségtől való függést felmondotta, hivatalából fetfüggesztetett, s a mennyiben tör­vényes igazolás végett s ügyének védelmére megidéztetvén, a törvényes alakban kiállított s neki kézbesített idéző levelet el nem fogadta, és ujabban kijelentette, hogy neki az er­délyi püspökség és egyházl'ötanács nem parancsol, gondos­kodás tétetett arról is, hogy Ploestről eltávolittassék; a missio ügye pedig, a már előbb egyházi és világi egyének­ből kinevezett bizottmány kezeibe tétetett le véglegesen; végre azon remény kifejezése mellett, hogy miután a missio ügyét többé nem egyes ember Önkénye, hanem bizottmány kezelendi, a történtekhez hasonló visszaélések nem fognak előfordulni — felhivatik egyházkerületünk, hogy a missio iránt mutatkozott érdekeltségét, és résztvevő buzgalmát, to­vábbra is fentartani, és a begyülendő kegyes adományokat ezutánra nem Czelder Márton kezeibe, hanem a missiobi­zottság pénztárnokáhez utasítani kegyeskedjék. Ezzel egy­befüggöleg olvastatott a tiszamelléki reformált egyházkerü­let folyó évi május elején Miskolcon tartott gyűlése jegyzö­könyvének 14-ik számú végzése, melyben a tisztelt egy­házkerület a nélkül, hogy az erdélyi reform, méltóságos egyházi főtanács és püspökség eljárása s vezérlő nézetei fölött biróul föllépni, annyival inkább törvényes vizsgálatot tartani akarna, azon protestáns presbyterialis autonom kor­mányzati elvből indulva ki, hogy valamint minden újonnan keletkező egyházak, melyek törvényes kapcsokkal egyik vagy másik kerülethez nem voltak csatolva, alakulások al­kalmával magok határozhatják meg, hova kívánnak csatla­kozni, ugy a missio által szervezett moldva-oláhországi re­formált egyházakat, melyek mint nem létezők az előtt semmi törvényes kötelékekkel nem voltak csatolva, sem egyik, sem másik testülethez, meggyőződésük s akaratuk ellenére, nem lehetett az erdélyi föconsistorium felügyelete alá vetni, a miként tövises pályája megkezdésekor, anyagi és szellemi pártfogást ígért Czelder Mártonnak, s azon meggyőződéssel bocsátotta öt el, hogy mig reformált egyházunk elvei sze­rint jár el. ügyeibe avatkozni nem fog: ugy most, miután e térről leszoríttatott, a beterjesztett okmányokból a felől győződvén meg, hogy oly tényt, mely miatt elkárhoztathat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom