Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1866-12-02 / 48. szám
zett határozat értelme megengedi-e ama régibbnek hatályát, vagy pedig eltörli. 13. Vallási javaslat fog küldetni, ha lehet conventileg, ha nem egyházkerületileg a nemzet-gyüléshez. 14. A tatai egyház többsége kérvényezi, hogy volt s.lelkésze Páli Zsigmond úr, kit mint helyben volt s.lelkészt ez év folytán megválasztott, de melytől a kerületi gyűlés az 1863. kerületi határozat következtében (mely azt mondja-, hogy ki helyben akar maradni annak minden tudományból kitűnő vagy jeles osztályzatának kell lennie) elmozdította,— ismét vétessék fel a candidatusok sorába, miután már tőlök elment. A gyűlés megújítja fölebbi határozatát. A s.lelkészi vizsgarendet készítő bizottmány benyujtá tervezetét. Az véleményadás végett a nt. egyházmegyékkel közöltetik. Voltak még több kisebb érdekű tárgyak, minők káplánok folyamodása az egyházmegyei előléptetésükre vonatkozó statutumok meg nem tartása miatt, de ez mint az egyházmegyei autonomia körén belül jogosult tárgy annyival is inkább visszautasittatott, mivel azon nt. egyházmegye nem volt képviselve. * * NAGY-VÁRAD, nov. 10. A bihari helv. hitv. egyházvidék, e hó 5-ik s 6-ik napján tartotta őszi közgyűlését, — érdekesebb tárgyai voltak : A nagy-váradi algymnasium harmadik és negyedik osztályának felállítása, — melyet a nagy-váradi egyháztanács , anyagi szegénysége indokából nem pártolt és jobb időre elhalaszttatni indítványozott — de minthogy az egyházvidék ennek múlhatatlan szükségét belátva, életbeléptetését már a tavaszi közgyűlésen elhatározta s ebbeli üdvös határozata a fötiszteletü egyházkerület által is örvendetes üjy tüa&íj^&í tudomásul vétetett, — s a mikénti felállithatás módozatai kidolgozására egy küldöttséget is nevezett ki, — a nagyváradi egyháznak e végzése ellenére a küldöttség tervjavaslata folytán, az ügyet melegen felkarolta, s az osztályoknak egy tanárral leendő azonnali felállítását elrendelte, — saját pénztárából e célra évenkint hatvan frtot folyóvá tett,— s az elődök dicső példája nyomán adakozás és alapítványok tételére az egyes egyháztagokat s községeket felhívni rendelte, — ön példájával buzdította, — a mennyiben a rögtön megnyitott aláirási ívre segédgondnok Csanády Sándor 200, Nagy István esperes 100, Csengeri Imre 100, Ercsey Zsigmond 100, Csapó Lajos 100, Szemes János 100, Ritók Zsigmond 100, Szilágyi Lajos 100, Somogyi József 100, Ember Károly 40, Könyves János 40, Felvinczy István 40 , Csillag Lajos 50, Szokolay József 20, Veres Imre 20, Szabó Zsigmond 20, Varga József 20 frt o. é. alapítványokat tettek, többire nézve, az aláírások gyűjtésével, a jelentést tevő erélyes küldöttség tagjai bízattak meg. Volt H. K. újlaki lelkész Cserepes József és ennek folyó év tavaszán elhalt nője Bereczky Mária asszony végrendelete olvastatott fel, hol egyéb jelentékeny s közérdekű jótékony hagyományozások közt, nevezettek a debreceni helv. hitv. főiskola tápintézetének 1100 frtot, a bihari helv. hitv. lelkészgyámolda pénztárának 200 frtot, a nagy-váradi egyháznak 80 frtot hagyományoztak. A hivatalnokok lemondása folytán beadott szavazatok útján, Csanády Sándor segédgondnokul újólag egyhangúlag elválasztatott, — egyházi ülnökök: Szemes János, Ember Károly, Papp Károly, ez utóbbi a hivatalt nem fogadta el, újólag lemondott, — világi tanácsbirák: Ercsey Zsigmond, Csapó Lajos ismét, — Zatureczky Gedeon ujabban; világi jegyzőnek Somogyi József ismét elválaszttattak. A. H. i S-S^^0 ®* ÖK) T A R G A. KALÁSZATOK A „RELIGIO" TARLÓJÁRÓL. A „Religio" Íróinak a szabadelvüség, a szabad vallásgyakorlat és a protestantismus elleni kifakadásai naprólnapra szaporodnak, s mindig nagyobb hevességet öltenek magukra. Lapunk céljától térnénk el, ha mi az emiitett lapban foglalt minden egyes szabadság-sértő gondolat ellen sikra kelnénk; azért jónak látjuk lapunkban a fenebbi cim alatt állandó rovatot nyitni, mely néha rövid commentárral kisérve, szórói-szóra magában foglalandja az ultramontán elveknek egyes kifejezéseit, melyeket „P." úr a modern miveltség káromlásául jónak lát lapjában közölni. A második félévi |34-ik számban következőkot olvasunk : ,,Az eretnekségnek, mivel nincs anyaszentegyháza, nincs igazsága, nincs Krisztusa, tehát istentelen." Ezt csak ugy commentár nélkül közöljük. „Az anyaszentegyház elterne legbensőbb életelvétöl, saját méltóságának azon öntudatából, hogy ö Krisztusnak jegyese, vetkőznék ki, ha az akatholikusoknak az egyházi temetést megengedné." „A hitágazat, hogy az egyházon kivül nincs üdvösség, kötelezni fogja mindenkorra inás vallásfelekezetűeknek az egyházi temetést megtagadni." „Tehát csakugyan türelmetlen az egyház ? igenis az, különben nem volna igazi egyház, nem volna Krisztusnak szeplőtelen jegyese. De nem azon türelmetlenséget értjük mi, melylyel sok protestáns kormány például Anglia, Dánia, Svédország és még több európai kis állam a legújabb korig a kath. egyházat kegyetlenül üldözte, söt több helyütt még mai nap is üldözi, és mégis mit tapasztalunk? hogy mindazok, kik a szabadságot csak maguk számára követelik, mások irányában pedig legnagyobb zsarnokok, ezen országokat a vallásszabadság mintaképei gyanánt merik felálli-