Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-10-14 / 41. szám

az én nézetem, hogy ne essem azon vád alá, hogy a kis káténak s igy ezek szerzőinek a reformátoroknak nem vagyok tisztelője, kinyilatkoztatom; hogy elismerem én ezen müvek becsét, de arról is meg vagyok győződve, ha a nagy Luther átéli a nevelés és tanitás tökélesbiilésének három százados korszakát, kis kátéján már százszor változtatott volna, hogy az igényeknek megfeleljen. Igen ajánlom az iskolahatóságoknak az esperességeknek figyelmébe a Gothai Schmidt vallástanitási tervezetét, mely megjelent. 1863-ban ezen cim alatt „Die Ge-sehichle der Volksschule und des Lehrer Seminars im Her-i zogthum Gotha." A második osztályban a növendékek az olvasástanitásnál különösen a gyors olvasásban gyakoroltassanak. Nagy figyelmet kell a tanitónak arra fordítani, hogy mind azt, a mit a gyermekek olvasnak, meg is értsék. Hogy ezen cél elérhető legyen, az olvasó könyveknek szerintem a gyermek értelméhez mért dolgokról kellő változatossággal és gyermeki értelemhez mért alakban kell szólani. Helyesen rendezett, jól alkalmazott olvasókönyv az oktatást nagyon megkönnyebbíti, és a gyeimeket a könyvek olvasására buzditja. Nem helyeselhetem azon szokást, miszerint sok helyt a második osztály a bibliából vagy az énekeskönyvből olvas. — Sem anyagi, sem szellemi hasznot nem hoz ezen eljárás. Söt sok erkölcsi botlás kútforrása lehet a gyermekre nézve a biblia olvasása. A nyelvtant mindig az olvasás tanításával vélem összekapcsolhatónak, s e tekintetben eleget teszünk, ha a második osztályt annyira visszük, hogy az a szavakat szótagokra osztani, a ragokat a törzstől, a főnevet, melléknevet és igét megkülömböztetni tudja. A helyesírásban is kell a második osztályt gyakorolni. Erre nézve a könyvbőli leirásbani gyakorlás igen ajánlható. A számtanból a második osztályban a száztól százezerig menő számok felfogása, helyes leírása és az összeadás, kivonás, sokszorozás és osztás műtéteinek közlése a feladat. A fejbeli számvetésből elég, ha a gyermekek ezen osztályban tizesekkel és százasokkal megnevezett számfejtvényeket tudnak megfejteni. — A számtan helyes kezelése szempontjából bátran ajánlhatom Diesterveg Haiser-féle számtani vezérkönyvet, mely, mint tudom, magyar fordításban is létezik. A földiratban ezen osztály az első osztályban nyert nézleten alapuló földirati elemeket böviti, s különösen a lakhely környezetét a határt, a járást és megyét tanulja megismerni. Ha idö marad, az ország térképével kell a második osztályt megismertetni. — A földirat kezelésében nagy segítséget nyújt Luben népiskola számára kidolgozott földirati kézikönyve. A természetrajzot kell a természet ismeretből ezen osztály számára közölni. — Az állat,- növény- és ásványország jelesebb termékeivel kell a növendékeket megismertetni, mindég azon kell lenni, hogy a megismertetés hasznot hozó és oly modorú legyen, hogy a gyermek figyelmét necsak pillanatnyira ragadja meg, hanem a vizsgálódó termé -szetet benne fejlessze. A történet inkább a harmadik osztály tantárgya; de nem árt, ha ezen osztály az előadásban szinte részt vesz, előkészülhet a jövőre ez által, söt nagyon eélszerü, ha a honi történet rövid versekbe foglalva már ezen osztályban taníttatik. Péterfy Sándor. KÖNYVISME&TETÉS. Temetési énektár. A helvétiai vallástételt követő tiszáninneni egyházkerület rendeletéből szerkesztette Ivánka Sámuel. Sáros-Patak. Nyomtatta Forster R. a ref. főiskola betűivel. 1866. 1 Qodrét. i Mintegy öt évvel ezelőtt a tiszamelléki ft. kerület megbízása folytán, a „S.pataki füzetek" boritékán egy felhívás jelent meg Ivánka S. énektanár úrtól, melyben tudatva van, hogy a ft. kerület egy temetési énektárt szándékozván kiadni, felkéretnek mindazok, kiknek halotti énekgyüjteményök van, vagy halotti énekek készítésére képességet éreznek magukban, hogy e jó célt küldeményeikkel s illetőleg dolgozataikkal előmozdítani nyújtsanak segédkezet. Mi, énekvezértanitók, kik egy jó halotti énektár hiányát régóta érzettük, örömmel üdvözöltük a felhívást s nagy reményeket kötöttünk ahoz; s a többek között én is szívesen járultam csekély dolgozataimmal e mü létrejövéséhez. Több mint liusz évi tanítóskodásom ideje alatt ugyanis gyakran voltam oly körülmények közölt, hogy alkalmas énekek hiányában, ujakat, alkalomszerűeket kellett dolgoznom s használnom; ezen énekeimet tehát összeszedvén, azon megjegyzéssel küldtem el, miszerint nem azon hiu vágy bánt, hogy énekeimet kinyomva lássam, hanem a közszükség érzete; mert ha csupa szerénykedésből én sem küldök, más sem küld, ugy semmi sem lesz a szép terv létesítéséből; s hogy ne láttassam készen várni számba a sült galambot, amennyiben tőlern telik, én is járulni kívánok a közmunkához; kérem azonban az illetőket, hogy ugy az én énekeimet, mint a máséit, kíméletlenül hányják-vessék meg; s nem bánom ha az enyéimböl egyetlen betű sem jelen is meg, csakhogy a mit adnak, jót adjanak; ne mellőzzék azonban a használatban lévő énekeskönyvekből is kiszedni, a mi azokban jó van. Hogy mennyire szükséges ez énektár, világos bizonysága ennek az is, hogy a nép beleunván a régi elavult énekekbe, gyakran midőn halottja van, arra is felkéri az illető énekvezért, hogy halottja fölött csinált éneket énekeljen, s ezért különösen is szívesen fizet. A f. évben végre megjelent a várva-várt énektár; de bizony, legalább az én várakozásomnak távolról sem felelt meg, sem mennyiségi sem minőségi tekintetben; s ne vegyék rosz néven az illetők, ha azt mondom, hogy a hegy egeret szült; mert ezen véleményemet korántsem a rosz akarat vagy irigység veszi ki belőlem, mert hiszen egy-egy szerzőtől aligha van ez énektárban több mint tőlem van; s nem is más célból fogtam tollat, mint kimutatni a könyv hiányait, hibáit; hogy, ha, amint az élőbeszédben tudatva van, valamikor az egyetemes tanügyi bizottmány fogna egy általános országos halotti énektár összeállításához, az általam is felfedezett hiányok kipótoltathassanak, a hibák kijavíttathassanak, s általában az egész célszerűbb szerkezetet nyerjen.