Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-10-14 / 41. szám

az én nézetem, hogy ne essem azon vád alá, hogy a kis ká­ténak s igy ezek szerzőinek a reformátoroknak nem vagyok tisztelője, kinyilatkoztatom; hogy elismerem én ezen müvek becsét, de arról is meg vagyok győződve, ha a nagy Luther átéli a nevelés és tanitás tökélesbiilésének három százados korszakát, kis kátéján már százszor változtatott volna, hogy az igényeknek megfeleljen. Igen ajánlom az iskolahatóságoknak az esperessé­geknek figyelmébe a Gothai Schmidt vallástanitási terve­zetét, mely megjelent. 1863-ban ezen cim alatt „Die Ge-sehichle der Volksschule und des Lehrer Seminars im Her-i zogthum Gotha." A második osztályban a növendékek az olvasástani­tásnál különösen a gyors olvasásban gyakoroltassanak. Nagy figyelmet kell a tanitónak arra fordítani, hogy mind azt, a mit a gyermekek olvasnak, meg is értsék. Hogy ezen cél el­érhető legyen, az olvasó könyveknek szerintem a gyermek értelméhez mért dolgokról kellő változatossággal és gyer­meki értelemhez mért alakban kell szólani. Helyesen ren­dezett, jól alkalmazott olvasókönyv az oktatást nagyon meg­könnyebbíti, és a gyeimeket a könyvek olvasására buzditja. Nem helyeselhetem azon szokást, miszerint sok helyt a má­sodik osztály a bibliából vagy az énekeskönyvből olvas. — Sem anyagi, sem szellemi hasznot nem hoz ezen eljárás. Söt sok erkölcsi botlás kútforrása lehet a gyermekre nézve a biblia olvasása. A nyelvtant mindig az olvasás tanításával vélem összekapcsolhatónak, s e tekintetben eleget teszünk, ha a második osztályt annyira visszük, hogy az a szavakat szótagokra osztani, a ragokat a törzstől, a főnevet, mellék­nevet és igét megkülömböztetni tudja. A helyesírásban is kell a második osztályt gyakorolni. Erre nézve a könyvbőli leirásbani gyakorlás igen ajánlható. A számtanból a második osztályban a száztól százeze­rig menő számok felfogása, helyes leírása és az összeadás, kivonás, sokszorozás és osztás műtéteinek közlése a feladat. A fejbeli számvetésből elég, ha a gyermekek ezen osztályban tizesekkel és százasokkal megnevezett számfejtvényeket tudnak megfejteni. — A számtan helyes kezelése szempont­jából bátran ajánlhatom Diesterveg Haiser-féle számtani ve­zérkönyvet, mely, mint tudom, magyar fordításban is létezik. A földiratban ezen osztály az első osztályban nyert nézleten alapuló földirati elemeket böviti, s különösen a lak­hely környezetét a határt, a járást és megyét tanulja meg­ismerni. Ha idö marad, az ország térképével kell a második osztályt megismertetni. — A földirat kezelésében nagy se­gítséget nyújt Luben népiskola számára kidolgozott földirati kézikönyve. A természetrajzot kell a természet ismeretből ezen osztály számára közölni. — Az állat,- növény- és ásvány­ország jelesebb termékeivel kell a növendékeket megismer­tetni, mindég azon kell lenni, hogy a megismertetés hasznot hozó és oly modorú legyen, hogy a gyermek figyelmét ne­csak pillanatnyira ragadja meg, hanem a vizsgálódó termé -szetet benne fejlessze. A történet inkább a harmadik osztály tantárgya; de nem árt, ha ezen osztály az előadásban szinte részt vesz, előkészülhet a jövőre ez által, söt nagyon eélszerü, ha a honi történet rövid versekbe foglalva már ezen osztályban taníttatik. Péterfy Sándor. KÖNYVISME&TETÉS. Temetési énektár. A helvétiai vallástételt követő tiszán­inneni egyházkerület rendeletéből szerkesztette Ivánka Sá­muel. Sáros-Patak. Nyomtatta Forster R. a ref. főiskola betűivel. 1866. 1 Qodrét. i Mintegy öt évvel ezelőtt a tiszamelléki ft. kerület megbízása folytán, a „S.pataki füzetek" boritékán egy felhí­vás jelent meg Ivánka S. énektanár úrtól, melyben tudatva van, hogy a ft. kerület egy temetési énektárt szándékozván kiadni, felkéretnek mindazok, kiknek halotti énekgyüjtemé­nyök van, vagy halotti énekek készítésére képességet érez­nek magukban, hogy e jó célt küldeményeikkel s illető­leg dolgozataikkal előmozdítani nyújtsanak segédkezet. Mi, énekvezértanitók, kik egy jó halotti énektár hiányát régóta érzettük, örömmel üdvözöltük a felhívást s nagy reményeket kötöttünk ahoz; s a többek között én is szívesen járultam csekély dolgozataimmal e mü létrejövéséhez. Több mint liusz évi tanítóskodásom ideje alatt ugyanis gyakran voltam oly körülmények közölt, hogy alkalmas énekek hiányában, uja­kat, alkalomszerűeket kellett dolgoznom s használnom; ezen énekeimet tehát összeszedvén, azon megjegyzéssel küldtem el, miszerint nem azon hiu vágy bánt, hogy énekeimet ki­nyomva lássam, hanem a közszükség érzete; mert ha csupa szerénykedésből én sem küldök, más sem küld, ugy semmi sem lesz a szép terv létesítéséből; s hogy ne láttassam ké­szen várni számba a sült galambot, amennyiben tőlern telik, én is járulni kívánok a közmunkához; kérem azonban az illetőket, hogy ugy az én énekeimet, mint a máséit, kímélet­lenül hányják-vessék meg; s nem bánom ha az enyéimböl egyetlen betű sem jelen is meg, csakhogy a mit adnak, jót adjanak; ne mellőzzék azonban a használatban lévő énekes­könyvekből is kiszedni, a mi azokban jó van. Hogy mennyire szükséges ez énektár, világos bizony­sága ennek az is, hogy a nép beleunván a régi elavult éne­kekbe, gyakran midőn halottja van, arra is felkéri az illető énekvezért, hogy halottja fölött csinált éneket éne­keljen, s ezért különösen is szívesen fizet. A f. évben végre megjelent a várva-várt énektár; de bizony, legalább az én várakozásomnak távolról sem felelt meg, sem mennyiségi sem minőségi tekintetben; s ne ve­gyék rosz néven az illetők, ha azt mondom, hogy a hegy egeret szült; mert ezen véleményemet korántsem a rosz akarat vagy irigység veszi ki belőlem, mert hiszen egy-egy szerzőtől aligha van ez énektárban több mint tőlem van; s nem is más célból fogtam tollat, mint kimutatni a könyv hiá­nyait, hibáit; hogy, ha, amint az élőbeszédben tudatva van, valamikor az egyetemes tanügyi bizottmány fogna egy álta­lános országos halotti énektár összeállításához, az általam is felfedezett hiányok kipótoltathassanak, a hibák kijavíttathas­sanak, s általában az egész célszerűbb szerkezetet nyerjen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom