Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-09-30 / 39. szám

NÉPISKOLÁINK FELVIRÁGOZÁSÁNAK SZELLEMI TÉNYEZŐI. Olvastatott Beledben tartott tanitóértekezleten jun. 18-án. (Vége.) A nevelés ügyében meleg kebellel kell üdvözlenünk a fennálló képezdéket. Tudom ezen intézetek hagynak kívánni valót, koránsem állnak ott hová külhoni szerencsésb viszonyú hasonló intézetek emelkedének. A mi hiány képezdéinknél észlelhető, annak okai magunk vagyunk, leginkább szegénységünkben keresendő. Több tanerők, több szaktanárok alkalmazása lenne szükséges, szükséges lenne azoknak fáradozásokhoz mért méltó díjazása, kellő taneszközökkel való berendezés; — de lehet-e ezt tenni midőn például soproni képezdénk folyvást kegyes adakozások ingatag évi filléreiből tartja fenn magát. Ha minden kerületeinkben a képezdék kellőleg szervezve, biztos alappal ellátva lesznek, ha a benne nyert tisztultabb nevelészeti elveket elsajátítja, a célszerű módszereket, tért foglalván iskolájában, átülteti a tanitó, ezekben népiskoláink felvirágzásának kezességét látom, a nevelés fokozatos emelkedése nem maradhat el. Főkép ha az igy kifejtett eredményt ellenőrzi az iskolákrai felügyelet. Ezt az iskolákrai felügyeletet, mely egyrészt midőn ellen őrködés, másfelöl a nevelés ügye iránti érdekeltség jelezése, a mult évtizedekben hiában keressük. Hiában keresnénk iskolai bizottmányokat, melyek midőn más országokban a célszerű tanitás felett őrködtek, megszüntetni iparkodtak s eltávolítani a nevelés útjában álló akadályokat. A lelkész volt az egyedüli felügyelő népiskoláink felett. E felügyeletnek két hátránya volt. Egyike az, hogy nem minden lelkész egyszersmind jó paedagog is, ki illetékes — hivatott volna mélyebb nevelészeti kérdésekben a hozzá tanácsért forduló tanitó elé a kellő irányt kijelelni, vagy ha arról letérne meggyőző érvekkel arra visszavezetné. Nehezítette e felügyeletet azon kényes viszony, mi lelkész és tanitó közt már hivataluknál fogva létezik. A lelkész a tanítóban gyakran nem hivataltársát, kivel vállvetve együtt működni tartozék, tekinté, de aláhelyzettjét látta; mig a tanitó ily helyzetben a lelkész legjobb akaratszülte tanácsadásait, nem az ügy iránti részvétnek, de papi önkény nyilatkozatának tartva — képzelve, a lelkésztől adott utmutatást nem igen alkalmazta. Voltak egyes gyülekezetek, hol most jelzett hátrányok nem levén, lelkész s tanitó egyesitett buzgósága által a nevelés magasb irányt, kellő lendületet nyert, de ez csak helyhez kötött szerencsés véletlen vala, mert az öngyülekezetében mozgó, avatott lelkész, ügyes tanitó, kifelé nem hathatott, nem újíthatott. A mit az egyház iskoláiért azok felügyeletében tett, abból állt, hogy az espereseket utasította, koronkinti iskolavizsgálat tartására. Az esperesek részint lelkészi, részint hivatali teendőkkel elhalmozva, részint öreg koruk miatt, e megbízást csak ritkán teljesíthették legjobb akaratjok mellett is. A kivánt eredmény ritkán éretett el, miután a vizsgáló esperesben tanitó ugy mint gyermekek inkább egy szigorú, előre rettegett inquisitort láttak — vártak, mint a nevelésügynek tanítónak, gyermekeknek kebelbarátját, ki jó tanácsot hozott s áldást hagyott, Pedig ha az iskola s a tudomány a prot. egyház kincse, mi természetesebb, mint hogy a kincsek felett szigorún őrködni tartozunk. Veteményeit megnézi, őrzi a kertész s hol a legszentebb drágább magvak ápoltatnak, a szellemi kertbe nem tennénk-e őrt ? Jelenben az egyház mint féltett kincse felett őrködik éber szigorral az iskolák felett. Az egyházmegyék felálliták mindenütt az iskolavizsgáló bizottmányokat, melyek váratlan időben meglepik az iskolákat, figyelemmel kisérik nemcsak az iskolában a tudományok tanítását, az ott alkalmazott módszert — elveket, sikert; de figyelmezik a tanitó egyéni jellemét, erkölcsös magaviseletét, mely nélkül a legügyesebb tanitó is hasztalan sisifusi munkát teend. Örvendetes mozzanat e felügyelőségben, hogy amint e téren a világi elemnek is út nyittatik a befolyásra, ök e megbízást nemcsak legszívesebb készséggel teljesitik, de egyházmegyei ugy, mint tanitóértekezleti gyűléseinken mélyebb növelészeti elveket fejtegető értekezéseket olvasnak fel, s több rendbeli jutalomosztás, s pályadíjak kitűzése által hatalmas rugóként folynak be a népnevelés emelésére. Ez iskolavizsgálatoknál azomban egy hiányra kell rámutatnom, arra, hogy tanítóink nincsenek e felügyeletnél képviselve. Pedig nemcsak természetes, de jogos követelmény is a tanitói karnak e vizsgáló bizottmányokba való felvétele, hogy, midőn iskolaügyben nevelés eszméi felett történik az itélethozás, eszmecsere, velünk együtt történjék az, Ujabb időben az egyházkerület s egyetem meleg érdekeltséget tanusit, mintegy ellenőrzi az iskolák állását a népiskolai bizottmány által, mely a néptanitás ügyét rendezi, tanitók teendőit körvonalozza, tankönyveket jelez, dolgozik. Azonban én itt mégis megakadását látom a népiskolákrai felülvizsgálatnak. A kerület mint kerület semmit, vagy igen keveset tud népiskoláiról, mennyiben iskolai állásáról egy egyházmegye sem tesz jellemző jelentést a kerület asztalára. Szükségesnek tartaná értekező, ha minden esperesség a lefolyt évben körében történt nevelési mozgalmakról rövid de kimerítő vázlatot terjesztene be a kerületi gyűlés elé, hogy igy a kerület belásson iskolai életébe, s mint legfőbb egyházi hatóság, kezében tartaná a felügyeleti vezetés szálait. Sokan azt mondnák tán ellenem: ez tisztán házi ügy, mely csakis az egyházmegyék köréhez tartozik. Én az iskola ügyét nagyon is közös ügynek tartom, közkincsünk, melyről tudomással birni nemcsak szükséges, de kötelesség is. Tudom ez eljárás hosszabbitaná úgyis számtalan teendőkkel elhalmazott kerületi gyűlésünket; de azt hiszem az az idő mit e legfontosabb dolgok egyikére befordítanánk nem veszne el söt legmagasb kamatot hozná. Végre a tanitóértekezletek azok, melyek iskoláinknak uj életet adnak, közegei szerencsés siker elérhetésének. Az egyes ember parányi — véges tehetsége az egyesülés eszméjére utal bennünk önkénytelen. Ha az erök egyesítésében van a siker biztossága letéve mindenütt, kétszeresen áll ez a nevelés terén. A tanitóegylet iskoláink magasb fokra emeléséhez fö tényező. Hasznossága légin-