Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-08-26 / 34. szám

PROTESTÁNS E6YBÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTŐ- ES KIADO-b i v a t a 1: A lipót és szerb-utca szögletén földsz int ELŐFIZETÉSI DIJ: Helyben házhozhordással és Vidékre postai küldéssel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETESEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. A MAGYARORSZÁGI ALSÓBB RENDŰ KATHOLIKUS PAPSÁG. E lapok protest. olvasói, azt hiszem, érdekkel olvasták az itt közelebb megjelent cikkeket, melyekben egyházunk drága jogai fejtegettettek, védelmeztettek, ezek ellenségei valódi színükben fel lettek mutatva, s nézeteik cáfoltatva. De másrészt ugyancsak e cikkek talán komoly aggodalmakat is ébresztettek bennünk. Mi protestánsok a sokszor emlegetett 1848-iki 20-ik törvénycikkel — feltéve annak életbeléptetését — egészen meg lettünk nyugtatva; ugy tekintettük mi azt, mint háromszázéves küzdelmeinknek nagyon is kiérdemlett jutalmát, mint gyümölcsét azon apostoli és vértanúi buzgóságnak, melyet törhetetlen lelkű őseink tanúsítottak ; ugy tekintők mi ezt, mint behegesztő írt egy oly sebre nézve, melyen keresztül 300 év óta vérzett nemzetünk, s mely oly fájó sebe volt hazánknak. Edes testvérekké lettünk tehát ismét mi egy anyának gyermekei, egy nemzetnek fiai kik 300 év óta oly mostohán bántunk egymással, — gondoltuk midőn a törv.cikk szentesittetett. r t Es im midőn 17 évi kegyetlen vihar után, mely több drága kincsünkkel együtt e törv.cikket is elsodorni látszott, — végre oda jutottunk, hogy alkotmányunkkal együtt e törvénycikk életbeléptetését is némileg legalább reménylhettük, — im azonnal előállnak a szent harcosok, és vállvetve dolgoznak, hogy a nemzet szt. könyvébe beirt cikket onnan kitöröljék, hogy az ujabb kor vallástalan álliberalismusának e bálványát, — mint ők mondják, azaz a vallási egyenlőség, viszonosság sz. szobrát ledöntsék. E testvérharc, a kedélyek ez ingerlése, valóban szomoritó s aggasztó dolog,kivált pedig nálunk, kiket külömben is majd az Isten, majd az emberek keze oly sokféle csapással sujt csak egy év alatt is, hogy elég volna egy egész életre, s kiknek különben is oly sok égető, gyors gyógyitást igénylő sebeink vannak. Igaz, hogy amaz elvek, melyeket azon érintett lovagok — az ultramontán lapok szerkesztői — hirdetnek és pedig az egész magyar katholika egyház, vagy legalább minden hü katholikus nevében, nem az összes magyar katholikusok elvei, sőt kétségtelenül bizonyos, hogy a művelt világi katholikusoknak jó nagy része — mint már e lapokban többször mondatott, miként 179°/í-ben, és azóta minden országgyűlésen, ugy mai nap is a vallási türelem elveit vallja, és kész az igazság és méltányosság parancsoló szavának engedelmeskedni. A felől is teljesen meg vagyok győződve, hogy azon kérdéses 20-ik törvénycikk, vagy legalább az abban rejlő elv életet nyerend, ha ma nem, hát holnap, sőt életet nyerne még akkor is, ha a reánk következhető viharok egész alkotmányunkat, 1848-nak minden egyébbtörvénycikkét végkép eltemetnék; mert hála az emberiség sorsát vezető bölcs isteni kéznek, oly nemes irányban halad a művelt világ fejlődése, hogy ha azon törvénycikket 1848-ban meg nem hozták volna, meg kellene alkotni ma, vagy holnap, legfeljebb néhány évtized múlva. A mely művelt nemzet ki nem akarja magát az élők sorából töröltetni, az ma már kénytelen ama 20-ik törv.cikkben rejlő elvnek meghódolni; és nincsen sem a földön, sem a föld alatt hatalmasság, mely az elmúlt idők vallási türelmetlenségét, egyik egyháznak a másik feletti méltatlankodá-67