Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-08-12 / 32. szám

A TEMESVÁRI EV. EGYHÁZ EGYESÜLÉSÉNEK ISMERTETÉSE, S SZERÉNY NÉZETEK ÉS TAPASZTALATOK AZ „UNIÓ" KÖRÜL. Mióta a magyarhoni két evang. prot. vallásfelekezet között létrehozni óhajtott szorosabb Unió tárgyában gr. Zay Károly úr ezelőtt mintegy 24 évvel első — majd a mult évi november 19-én az ,,Egyházi és Iskolai Lapok" 47-ik számában utóbbi nemes buzgalmu és irányú fölszólalását hallatá : azóta több rendben igen érdekes cikk jelent meg a magyar hazánkban kétségkívül minden e tárgyban gondolkozni szerető protestáns ember lelkét komolyan érdeklő TJnio ismertetésére, magyarázására. — Minthogy alólirt hat év óta működik mint lelkész oly egyházban, hol a két prot. felekezetű hívek között az Unió már 42 év óta tényleg fennáll; minthogy a temesvári egyesült evang. egyház — mint e nemben még alkalmasint mai napig társnélküli magyar hazánkban — épen ezen 42 éves múltjánál fogva, csekély nézetem szerint igen alkalmas például szolgálhat arra nézve, mint lehessen a két prot. felekezetnek mindenütt, hol csak a szükség parancsolja, — s az érdekközösség javasolja — egy társaságba állania, s egy egyházi gyülekezetet alkotnia, mint ezt ezen egyház egyesülésének tényleges múltja is szépen igazolja : nem tartom feleslegesnek a temesvári két prot. felekezetű hívek Uniójának mibenlétét, annak az egyház első alakulásától kezdve mai napig tartó fenállása, s fejlődése mozzanatait, itt töltött lelkészi hivataloskodásom némi tapasztalatait röviden elmondani; talán e szerény közlésemmel is sikerülend legalább egy homokszemet vinni a magyar prot. egyházi Unió nagy épületéhez, vagy legalább ezáltal is némi akadályt elhárítani az e célra irányzó törekvések útjából. — Egyedül ez, és nem más érdek késztetett engemet is a jelen sorok megírására, egyedül ez indok vezérelt arra, — hogy ott — hol az Unió eszméjét oly kitünö állású férfiú megpendité, s annyi nemes buzgalmu cikkiró oly melegséggel, s ügyavatottsággal ismerteté — én is az Úr szöllejének hézségektől egykönnyen visszariadna, másfelől — ugylátszik — hogy a mit a nehéz idők lapomra nézve rontottak, azt a közbuzgóság helyreütni készül. Épen midőn az „I. T.w

e cikkét olvastam, vettem pápai rendes levelezőmtol a következő sorokat: „Tegnap egyházmegyei lelkészkörünkben olvastuk fel ismételten a „Hihetőségek"-et. . . Mindannyian meggyőződtünk a felől, hogy csak ez egy cikk is erős bizonyítéka annak, hogy a „Prot. Egyh. s Isk. Lap" halála, a protestáns egyház önbecsérzetének és evangyéliomi magasztos hivatásának lenne feláldozása : ugyanazért mindannyian e cikk nt. Írójának szivünkből kívántunk erőt és egészséget, s kértük a jó Istent, hogy nagytisateletüségedet, apostoli ihletett bátorságában minél tovább tartsa meg anyaszentegyházunk zászlóvivőjéül! Mivel azonban e jó kivánság bármily őszinte is, a lap kiadási költségeinek fedezésére befolyással nem bir: fagy és aszály által látogatott sanyarú helyzetünk tehetetlenségét, egyházmegyei pénztárunkból nyújtandó segély által óhajtjuk pótolni s a legközelebbi e.megyei gyűlésen becses lapja létezését évi segélynyújtás által részünkről is biztosítani, — azután az ügyet kerület elé viíjpi s ott közügyi fontosságához képest kötelességszerű pártfogolásban részesíteni. . . . Bárcsak a többi egyházmegyék s kerületek is igy gondolkozva, szó és igéret helyett cselekednének is !!" Az olvasóközönségnek ily hangulata mellett alig ha teljesül L. úrnak emberbaráti reménysége közel időben. B. M. egyik igénytelen napszámosa, lehető tárgyilagosan elmondjam a temesvári evang. egyház Uniójának mibenlétét. — A mennyiben tehát ezt a nt. szerkesztő űr kezénél netalán kinyomatásra váró egyéb cikkek összhalmozottsága megengedné, tisztelettel kérek e soroknak becses lapjában egy kis helyet. * * * Midőn fötiszteletü Székács József bányakerületi ev. ágost. hitv. superintendens úr 1862-ben a bánsági ev. egyházmegyében föpásztori látogatását teljesité — a temesvári egyházat is meglátogatván, a presbyteriumhoz tartott beszédében a többek között ez emlékezetes szavakat inondá: önök gyülekezete képezi közöttünk, a két prot. ikerfelekezet között a testvéri kapcsot, mely mindaddig szilárd és állandó leend, mig bennünket ezen elv egyesit és lelkesít: ne arra tekintsünk a miben külömbö zünk, hanem arra, a miben megegyezünk— Mindazon cikkek, értekezések, fölszólalások, melyek az Unió érdekében ezen becses lapok hasábjain, ugy a mult, mint a f. évben megjelentek, ama föntebbi jelszóra, mint kiindulási pontra vihetők vissza. Ugyanis mig egyrészről gr. Zay Károly úr az „Egyh. és Isk. Lapok" 47-ik számában mult évi november 19-én már régebben általa megpendített eszméjéhez híven, ismét fölszólítja a hazai.prot. közönséget, a közbejött mostoha idők miatt elnapolt Uniokérdés fölelevenitésére, megvitatására ; mig e felszólalás folytán Szigligeti K. e lapok f. évi 2-ik számában az Uniót azáltal véli legbiztosabban előkészítendőnek, hogy „tegyünk kül'ömbséget a lényeges hitelvek, és lényegtelen külsőségek között, s mig amazoknak szigorú és pontos megtartását kívánja szerző, épen prot. szabad gondolkozásunk s elveinknél fogva szivesen megengedi, hogy az utóbbiakra nézve minden egyes egyház belátása vagy felfogása, s híveinek helyi érdekei, és nézete szerint szabadon határozzon, és isteni tiszteletének külső fentartásait függetlenül rendezze-,1

1

— rnig Petz Gyula e lapok 1861. évi folyamának 5. 6. 7. számaiban „nézetek a két prot. felekezet egymáshozi viszonyáról" cimü munkájában a sz.irás, symbolicus könyvek, s az egyes egyházkerületek által megállapított, elfogadott, s szokásos, használatban levő szertartási könyvek alapján — a két prot. felekezet közti viszonyt, s lehető közeledést, egyesülést a váltanok, s a két prot. felekezet különböző szertartásainak szempontjából is kivihetőnek tekinti, és tünteti föl — mig tehát e most érintett értekezések mind ama föntebb emiitett kiindulási pont utóbbi részére vonatkoznak, t. i. nem annyira arra tekintenek , a miben különbözünk, hanem főleg arra, a miben megegyezünk: — addig másrészről az e lapok f. évi 7-ik számában tiszta ügyavatottsággal, fölszólaló T anárky G. kiváltképen a dogmák, cultus — egyházszervezet — a két felekezet tagjainak általános jelleme, erényei, hibái — végül nemzetiségi tekintetben fenálló különbségekre figyelmeztet; de korán sem az Unió elfogadásától visszariasztani akaró szándékkal, ellenkezőleg — ha jól fogtam fel — épen ezért, hogy igy a különbségeket ismerni tanulva, s kellőleg méltányolva egyetértésünket,