Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-08-12 / 32. szám

kérni, s ott azt az utasítást nyerte, hogy ha meg akar gyógyulni, tessék a budai császárfürdőt használni. Minden mívelt ember, de különösen papok és tanitók nagy hibát követnek el, ha Pesten jártukban ez intézetet meg nem látogatják; mert bizony sokat lát, tanul, tapasztal itt az ember, a minek otthon, a tűzhelynél, s a község kebelében nagy hasznát lehetne venni; másfelől csakis ezúton remélhető ez országos intézetnek méltó pártoltatása, ha megismerik, mert csak igaz marad az, hogy „ignoti nulla cupido." Mi némi büszkeséggel mondogattuk eddig, hogy azt a mit a mívelt külföld proletariatusnak nevez, hazánkban nem ismerjük. Honunk áldott rónái, melyek, ha csak elemi vagy politikai csapások meg nem rontanak, még annyi népességnek is képesek táplálékot nyújtani, nem engedték nálunk az európai míveltség ezen átkát kifejlődni. De csak az anyagi téren dicsekedhetünk ezzel, mert a szellemiekben, fájdalom, nálunk is régóta dúl a proletariátus, s hogy amott is el nem hatalmazott, az sem a mi érdemünk, hanem az áldott kültermészeté. Hány ember van nálunk, a ki felnő anélkül, hogy az igazi keresztyén műveltségnek csak színét is látta volna; hányan vannak, kik Isten szent nevét másra mint ocsmány káromkodásokra soha ajkukra sem veszik, kiknek jog, törvény és mívelt polgári életről fogalmuk sincs és szegény legényekké lesznek, mert más szebb életet nem ismernek. Igaz, hogy a kitartó gond, mely különösen néhány év óta népiskoláink felvirágoztatására fordittatik, azon reménynyel kecsegtet, hogy az oly boldogtalanok száma mind inkább kevesbedni fog; de ama gyámoltalanokon, kik atya és anya nélkül Isten után a vak véletlenre bizvák, amaz intézetek keveset segíthetnek. Olyanok számára keletkezett ez országos intézet , és a lelkes részvét, mely létrejövetelét lehetősitette, szóló tanúság, hogy híveink az érettség azon fokára emelkedtek, mely őket képessé teszi megérteni a nemzet jövőjének titkát, fenmaradásunk föltételét. Yirágoztassuk az ily humanitási vállalatokat, és meg' lesz nyerve honnak és felekezetneknem egy erő, mely eddigelé ápoló kezek hiánya miatt üres hiúságban senyvedett el nemtelenül a nemzet kárára és szégyenére-. A kik melegen éreznek a társadalom, a haza. a nemzet és vallás iránt, siessenek munkás szeretetüket bebizonvitani különösen e téren: mert valamennyi segélyezések közt, melyekkel a szerencsétleneket gyámolithatják, az a legáldásosabban gyümölcsöző, mely a szerencsétlenségnek elejét veszi, és semmi által sem tesznek oly hasznot, mint ha a társadalom azon tagjait, melyek nevelés hiánya miatt embertársaik terhére válandók, elősegítik, hogy hasznos emberekké legyenek. S mondhatom, a nevelési tőke sehol oly dúsan nem kamatozik, mint midőn azt oly egyénekre fordítjuk, a kik máshonnan semmiféle gyámolra nem számolhatnak. — A tudat, hogy egé szen magok erejére vannak utasítva, ösztönözi őket a nyert oktatásokat és intéseket mentül gyümölcsözőbben értékesíteni. — Felekezetünk kebelében a legjelesebb férfiak, mondhatni, az egyház oszlopai, olyanakból váltak, kik iskolai pályájukat csak közjótékonyság által gyámolitva futhatták meg. Ime ezek a gondolatok fordultak meg agyamban, midőn hazánk ezen első humanitási intézetét a közvizsga napján meglátogattam, s azt hiszem, nem tettem idétlen dolgot, hogy azokat közrebocsátottam. De nem vehetek búcsút e kedves tárgytól anélkül, hogy meg ne említsem, miszerint ezen egész intézetnek, fentartásának és vezetésének mozgatója és éltető lelke Dr. Palló Sándor, aki családtalan lévén, ugy látszik, hogy nemes lelke sugallatát követve a családi boldogság minden örömeit e kis árva gyermekek között keresi és találja. Ballagi Mór. MIKÉP POLEMIZÁLNAK A TÚLSÓ TÁBORBAN. Kovács Albert barátunk lapunk 30-ik számában szókimondó nyíltsággal irt cikkére az „Id. Tanuja" egy hosszas replicát irt. Curiosumképen közöljük az egész választ, s csakis a K. 'A. úr cikkéből idézett hosszabb helyeket hagyjuk ki. PEST, aug. 1. Ma nem a foederalismus ellen, s nem a mus mellett, nem a rpalliativ politikai rendszerek ellen