Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1866-08-05 / 31. szám
„Kérjetek és megadatik, zörgessetek és megnyittatik." Itteni mesterünk e biztató szavai bátoritnak arra, hogy a szegény szászrégeni ref. egyház megbízásából és nevében, segélyt kérjek azoktól, kiket Isten ez inség- és nyomorteljes évben megáldott, hogy embertársaikat, honfiaikat, vallásrokonaikat, habár csak fillérekkel is segélyezhetik. Ne vegyék rosz néven t. olvasók, ha egyházam múltját és jelenét rövid szavakkal ecsetelem. —Már régebb időben szálinkóztak Szászrégen városaba hitrokonaink, de minthogy a céhbeállhatás nagyon meg volt nehezítve, — csakis 1823-ban alakult itt leányegyház, mely a magyarrégeni ref. anyaegyházhoz csatoltatott; ide települt ref. ügyvédek lelkes munkássága következtében 1839-Iett anyaegyházzá, de valódi lelkes és értelmes lelkészökkel elkeserült párttusába vegyülve, amit nagy bajjal létre hoztak, azt szándékosan megakarták semmisíteni, és csak az erélyes lelkész üdvös müve, hogy továbbra is fenmaradt. — Hosszas kérelmezés következtén végre vármegyei karhatalom rendeltetett ki, melynek komoly követelésére kimutatá a tek nemes városi elöljáróság Szászrégen nyugati végén e jeleni helyiséget, hol 27 év óta, templom, papilak, tanitói lak és iskolaház nélkül — csak a legsilányabb tengődő életre van kárhoztatva ezen városi 500 polgárokat magában foglaló szegény plántaegyház. Lelkésze a magas kormány által 1851-ben a szászrégeni ref. egyház szószékétől eltiltatott; és engem veteti a sors ezen 12 éves egyházba, hol alig találtatott annyi pénz, hogy a szekeresek kifizettessenek, melyek hozának. — Találtam itt egy összerombolt, kölcsönpénzen vett régi faépületet; (mely ma föl van támasztva, s melynek hátulsó nedves fele a lelkészi lakul, első része pedig imaházul használtatik); az egyház ládája Összerontva és az úrasztali készletek elrabolva az úgynevezett berzencei vásár által; semminél kevesebbünk volt mert adósok valánk az öreg ház árával (ezer v.forint) és annak több évi kamatjával. — A hívek a sokrendü üldözés, hadjárat következtében menekültek, ugy hogy csak felét találtam a díjlevélbe írottaknak. — Ez igy vala 1851-ben aug. 24-én. De 15 évi ittlétem alatt több nemes lelkek liozzájárultával némi jobblétnek örvend szegény egyházunk; — főleg 6 éven virágzó iskolánk lelkünknek legfőbb öröme Most még templomra van szükségünk, van szép tágas helyünk hová építsünk, 2500 forint készpénzünk o. é. 70—80 ezer téglánk és egynehány öl kövünk, Ígéretekben az egyház híveinél 500 frt o. é. és 2200 szál deszka, 50 szál juharfa deszka, mész, vasnemüek ingyen készítése; be vagyunk állva a Gusztáv-Adolf egyletbe, honnan segélyt ígértek. De mindezek mik azon összeghez, mely megkívántatik arra, hogy ily diszes vallásfelekezetüek között, vallásunk és nemzetiségünk megörökítésére és tekintélyére építhessünk egy célszerű, szép templomot ? Van egy kifogyhatatlan kincstára a nemzetnek és vallásnak, mely saját nélkülözésével is oly örömest szokott áldozni mindkettő oltárára: és ez a vallás és nemzet szent ügyeit kegyeletes részvéttel kisérö nemes lelkeknek egyeteme, melynek minden tagja őszinte készséggel nyitja meg szive ajtaját a szent ügyek pártolására segélyt esdő hangokra. Itt zörgetünk tehát a közös segélyért szent tervünk sikerithetése végett! oh ha viszhangra találna a nemes szíveknél esdő szózatunk !! Az igaz hogy oly sok az esdöszózat a jelen terhes időkben, hogy a legjobb akarat mellett is, alig tehet eleget jó szivének mozzanata szerint a kegyes adakozó: de tán már jön borura derű is. — Vagy ha tán hátra is vannak évek, melyekben látandunk még sok gonoszt: akkor sem csüggedek el véglegesen: mert nemzetünk kitartó szívósságánál fogva nem fog kétségbe esni, — mely midőn földre sujtaték, — nyeré a legnagyobb anyagi és szellemi erőket; és mint a pálmaág, a teher alatt, nagyobb terhek hordozására képesittetett, és tette a legfényesebb lépteit a mívelödés terén. Nincsen tehát kétségem, hogy 500 nemes városi polgár esdöszózata viszhangra találand kedves hitrokonainknál — és minden kegyes lelkeknél. A szükség égető : mert omlófélben lévő kis faimaházunk felerészét sem képes befogadni itteni ref. híveinknek, és egyházunknak, ha egyebe sincsen, legalább temploma legyen, — midőn itt már minden vallásfelekezetnek van, csak mi vagyunk ily megvettetett gúnyos állapotban. Es ha a távoliak is mind annyiszor oly szives segélyre találtak a kegyes lelkeknél és hitrokonainknál: mennyivel inkább a közelebbiek, kikről mondja szent könyvünk, hogy azokat kell forróbban karolnunk. — Ha számos egyházaink megsemmisültek, annyival inkább kell virágzó létre segélnünk az újonnan alapultakat; főleg a városiakat ily több felekezetek között: mert ily helyen, egy ily ref. egyház, vallásnak és nemzetiségnek védbástyául szolgál. Kedves hitrokonok! és minden felekezetű kegyes jótévök! szegény plántaegyházam nevében alázatos tisztelettel esdeklem, legyenek kegyesek a vallás és nemzetiség szent érdekein elŐsegiteni filléreikkel szent tervünket; — legyenek kegyesek segélyt nyújtani a szászrégeni reform, templom fölépithetésére — Isten dicsőségére! nevök örökülend mind itt — mind az egekben! Jul. 18. 1866. Molnár István, sz.-régeni ref. lelkész.