Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-08-05 / 31. szám

Ha ezen rendszer a kath. hívek többségére nézve megnyugtató: nincs oka a törvényhozásnak azt bolygatni: mert míg az állam érdekei veszé­lyeztetve nincsenek, — felesleges volna valakire jogokat tukmálni, melyeket nem kér, melyeket élvezni nem akar. Ezekbó'l kifolyólag, csupán a többi felekeze­tek autonómiáján illetőleg szükséges részletes tör­vényes intézkedés — jelesül: a) kimondandó: hogy mindegyik felekezet szabadon, kormány képviselő közbejötte nélkül, tarthat zsinatokat, gyakorolhatja az egyházi tör­vényhozást ; fentartatván az államnak azon joga, hogy a közérdeket veszélyeztethető törvényeket beállíthassa, természetesen minden ilynemű intéz­kedéséről a kormány a törvényhozásnak felelős­séggel tartozván: b) biztosítandó az egyházi igazságszolgálta­tás joga, a házasság felbontási és minden más egy­házi ügyekben, — valamimt a) a kormányzás és közigazgatás joga: az államkormánynak e részben is csak az utólagos felügyelet tartatván fen. b) A felekezetek iskoláiba járhatás kölcsö­nösjogát. a XI. cikk 4 §-a már megállapította. — Szükségesnek látszik mégis határozott kijelentése annak, hogy ezen jog semminemű engedélytől nem feltételeztetik, és a törvény biztosításául ha­tározott büntetést szabni meg az ezen jogot aka­dályozókra nézve. Egy nagy fontosságú kérdést akarok még röviden jelezni: az egyházi és iskolai javadalmak adóztatásának kérdését. Az adóztatás jelen rendszere nem csupán egyházi, de közalkotmányos nehéz sérelem : s épen azért mert ilyen, nem óhajtanám azt mint egy­házi kérdést tárgyaltatni. Az adórendszer törvé­nyes megállapítása alkalmával lesz annak helye, ezen kérdést is tüzetesen megoldani, s az állam­érdek szempontjából határozni el, kell-e és meny­nyiben az egyházi és iskolai javadalmakat adó­mentesség jogában részesíteni ? Ugy hiszem, sőt e részben teljesen meg va­gyok győződve, hogy a vallási egyenjogúság és viszonosság nagy elvének diadala, már csak az idő, és pedig rövid idő kérdése. A cath. hívek nagy többsége már is átlátta ezen elv igazságát; azok pedig kik azáltal érde­keiket veszélyeztetve lenni vélik, vagy megnyu­gosznak az igazság kényszerűségében mint embe­rek és. hazafiak, vagy mint kisebbség meddő és sikertelen harcot fognak vivni, és fegyverők éle eltompulni, mert az igazság ellen használják azt. Sőt az osztrák kormány, mely e tárgyban is lidércként nyomja hazai törvényhozásunkat. — ha nem ön szíve sugallatából is, de politikai kényszerű­ségből kénytelen lesz mérsékelni 3 százados ultra­montan hajlamait, melyek oly sok politikai hibá­nak lőnek szülőanyja; — melyek szülték a 30 éves háborút, teremtették a porosz hatalmat, el­idegenítették a német nemzetet, — mely elidege­nítésnek a kizárás lehet végtelen fontosságú kö­vetkezménye. Homály fedi azon államférfiak szemeit, kik a vallásügy megoldásának politikai horderejét be nem látják. Tanárky Gedeon. NÉZETEK A VALLÁS-TANÍTÁS FONTOSSÁGÁRÓL ÉS ENNEK MEGFELELŐ BERENDEZÉSÉRŐL. (Vége.) Pest, jul. 15-én 1866. Mintán az ótestamentumi és más történetekkel előké­szítettük a tanítványt Jézusnak és tudományának felfogására, Jézus történetét ismertetjük meg vele. Ugy tüntetjük öt fel, mint egy rendkívüli, a történelemben egyedül álló egyéniséget, ki az Isten képére teremtett emberek közt Is­tenhez leghasonlóbb volt, s a legtökéletesebb példát adta ön­magában a világnak. Azután felmutatjuk működését, mely által az emberiséget boldogította, megváltotta a tudatlanság és szolgaság rabigájából, feltámasztotta az erkölcsi halálból s uj életet árasztott szét a világban. Végre halálát tanítjuk el. — Ö sokkal fényesebb jelenség volt, sem hogy a gyönge szemeket ne sértette volna, sokkal igazságosabb, sem hogy a csalárd papság mindent eine követett volna megbuktatására,— mi végre sikerült is. De Isten a lángra gyújtott szellemet nem engedte kialudni, s azáltal dicsőítette meg választottját, hogy az apostolok által egyházat alapított a föld minden né­peiből, melyet Jézus szelleme lelkesített, ö volt azon esz­ménykép, melyet minden tag magában megvalósítani töreke­dett. — Itt tehát magának Jézusnak története, élete, mun­kássága, szenvedése, halála és megdicsöittetése fogja a fő­anyagot szolgáltatni. Ha Jézust teljesen és a hozzá illő világításban akarjuk ismerni, nem állapodhatunk meg működésének csak kezde­ténél, hanem folytatására is ki kell terjeszteni figyelmünket. Az ujtestamentomi történetek megismertetik Jézust, amint élt és működött földi élete alatt; tehát a keresztyéni élet alapkövét, melyet ő tett le a gyülekezetben, — a keresz­tyén egyház története pedig az általa terjesztett

Next

/
Oldalképek
Tartalom