Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-08-05 / 31. szám

Ha ezen rendszer a kath. hívek többségére nézve megnyugtató: nincs oka a törvényhozásnak azt bolygatni: mert míg az állam érdekei veszélyeztetve nincsenek, — felesleges volna valakire jogokat tukmálni, melyeket nem kér, melyeket élvezni nem akar. Ezekbó'l kifolyólag, csupán a többi felekezetek autonómiáján illetőleg szükséges részletes törvényes intézkedés — jelesül: a) kimondandó: hogy mindegyik felekezet szabadon, kormány képviselő közbejötte nélkül, tarthat zsinatokat, gyakorolhatja az egyházi törvényhozást ; fentartatván az államnak azon joga, hogy a közérdeket veszélyeztethető törvényeket beállíthassa, természetesen minden ilynemű intézkedéséről a kormány a törvényhozásnak felelősséggel tartozván: b) biztosítandó az egyházi igazságszolgáltatás joga, a házasság felbontási és minden más egyházi ügyekben, — valamimt a) a kormányzás és közigazgatás joga: az államkormánynak e részben is csak az utólagos felügyelet tartatván fen. b) A felekezetek iskoláiba járhatás kölcsönösjogát. a XI. cikk 4 §-a már megállapította. — Szükségesnek látszik mégis határozott kijelentése annak, hogy ezen jog semminemű engedélytől nem feltételeztetik, és a törvény biztosításául határozott büntetést szabni meg az ezen jogot akadályozókra nézve. Egy nagy fontosságú kérdést akarok még röviden jelezni: az egyházi és iskolai javadalmak adóztatásának kérdését. Az adóztatás jelen rendszere nem csupán egyházi, de közalkotmányos nehéz sérelem : s épen azért mert ilyen, nem óhajtanám azt mint egyházi kérdést tárgyaltatni. Az adórendszer törvényes megállapítása alkalmával lesz annak helye, ezen kérdést is tüzetesen megoldani, s az államérdek szempontjából határozni el, kell-e és menynyiben az egyházi és iskolai javadalmakat adómentesség jogában részesíteni ? Ugy hiszem, sőt e részben teljesen meg vagyok győződve, hogy a vallási egyenjogúság és viszonosság nagy elvének diadala, már csak az idő, és pedig rövid idő kérdése. A cath. hívek nagy többsége már is átlátta ezen elv igazságát; azok pedig kik azáltal érdekeiket veszélyeztetve lenni vélik, vagy megnyugosznak az igazság kényszerűségében mint emberek és. hazafiak, vagy mint kisebbség meddő és sikertelen harcot fognak vivni, és fegyverők éle eltompulni, mert az igazság ellen használják azt. Sőt az osztrák kormány, mely e tárgyban is lidércként nyomja hazai törvényhozásunkat. — ha nem ön szíve sugallatából is, de politikai kényszerűségből kénytelen lesz mérsékelni 3 százados ultramontan hajlamait, melyek oly sok politikai hibának lőnek szülőanyja; — melyek szülték a 30 éves háborút, teremtették a porosz hatalmat, elidegenítették a német nemzetet, — mely elidegenítésnek a kizárás lehet végtelen fontosságú következménye. Homály fedi azon államférfiak szemeit, kik a vallásügy megoldásának politikai horderejét be nem látják. Tanárky Gedeon. NÉZETEK A VALLÁS-TANÍTÁS FONTOSSÁGÁRÓL ÉS ENNEK MEGFELELŐ BERENDEZÉSÉRŐL. (Vége.) Pest, jul. 15-én 1866. Mintán az ótestamentumi és más történetekkel előkészítettük a tanítványt Jézusnak és tudományának felfogására, Jézus történetét ismertetjük meg vele. Ugy tüntetjük öt fel, mint egy rendkívüli, a történelemben egyedül álló egyéniséget, ki az Isten képére teremtett emberek közt Istenhez leghasonlóbb volt, s a legtökéletesebb példát adta önmagában a világnak. Azután felmutatjuk működését, mely által az emberiséget boldogította, megváltotta a tudatlanság és szolgaság rabigájából, feltámasztotta az erkölcsi halálból s uj életet árasztott szét a világban. Végre halálát tanítjuk el. — Ö sokkal fényesebb jelenség volt, sem hogy a gyönge szemeket ne sértette volna, sokkal igazságosabb, sem hogy a csalárd papság mindent eine követett volna megbuktatására,— mi végre sikerült is. De Isten a lángra gyújtott szellemet nem engedte kialudni, s azáltal dicsőítette meg választottját, hogy az apostolok által egyházat alapított a föld minden népeiből, melyet Jézus szelleme lelkesített, ö volt azon eszménykép, melyet minden tag magában megvalósítani törekedett. — Itt tehát magának Jézusnak története, élete, munkássága, szenvedése, halála és megdicsöittetése fogja a főanyagot szolgáltatni. Ha Jézust teljesen és a hozzá illő világításban akarjuk ismerni, nem állapodhatunk meg működésének csak kezdeténél, hanem folytatására is ki kell terjeszteni figyelmünket. Az ujtestamentomi történetek megismertetik Jézust, amint élt és működött földi élete alatt; tehát a keresztyéni élet alapkövét, melyet ő tett le a gyülekezetben, — a keresztyén egyház története pedig az általa terjesztett