Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1866-07-29 / 30. szám
PROTESTÁNS EGYHÁZI ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓ -hivatal: A lipót és szerb-utca szögletén földszint ELŐFIZETÉSI DIJ: Helyben házhozhordással és Vidékre postai küldéssel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETESEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. Előfizetési felhivás .PROT. EGYH. ÉS ISKOL. LAP" 1866. Il-ik félévi folyamára. --•Előfizetés marad a régi: egy évre 8, félévre 4, negyedévre 2 frt osztr. ért. Pest, julius 18-án 1866. Ballagi Mór. A FÉKETVESZTETT ULTRAMONTANISMUS. *) Faciam hungariam captivam, postea mendicam, deinde catholicam. K o 11 o n i c s. Talán különösnek tetszik olvasóink egy része előtt, hogy a közelebbi időben e lapok gyakrabban foglalkoznak a romanismussal, mint korábban ; de a ki az ultramontán lapok (Religio, Idők Tanuja, Hirnök) sáfárkodásait figyelemmel kiséri, aligha fog rajta bámulni. — Ama lapoknak a protestánsok elleni féktelen kifakadásai, rágalmai, hitelveink sértegetése régóta bántják minden jobbérzésíi ember szemeit, — minden kétségen kivül ideértve a mívelt katholikusok jelentékeny többségét is. — De hiszen ez nem uj dolog, három százados múltja van, s épen azért, mig csak azt prédikálják, hogy egyedül a római pápa képes az üdvösséget közvetíteni, hogy mi, kik a pá*) Ultramontanismusnak szokták nevezni némely túlzó róm. kath. papok azon elvét, melyszerint a valódi pápistára nézve csak azon törvény birhat absolut kötelező erővel, a mely ultra montes, — t. i. Kómában — készült, vagy nyert szentesítést. Ezek szerint „lehetnek (polgári) törvényhozási végzések, melyeknek nem engedelmeskedni első lelkiismereti kötelesség, első férfias erény." Előáll ezen eset mindannyiszor, valahányszor a hazai és az ultra montes készült törvények egymással ellenkeznek. Látható ezen rövid magyarázatból, s a mult és jelen történelme is fényesen bizonyítja, hogy derék világi katholikusainkat, és hála istennek alsóbb clerusunkat épen nem számithatjuk az, ultramontanok közé. Látható egyszersmind az is, hogy jelen cikk legtávolabbról sincs a katholicismus ellen intézve. Egyetértünk erre nézve e lapok szerkesztőjével, — élesen kívánjuk megkülömböztetni a katholicismust mint vallást, és miűt római institutiot. A kath. vallást ép annyira becsüljük, mint a vallásos életnek bármely másik külső alakját. Milliók vannak, kiknek vallásos szükségeit csak az elégíti ki, s ezeket képes is elvezetni isten országára; de mint római institutio, mint ultramontanismus a legtöbb zavarnak volt már szülő anyja. Hailandó vagyok kimondani, hogy a reformatio után egy nemzet sem szenvedett többet az ultramontanoktól, mint a magyar, és szenved most is folytonosan, dacára hogy nálunk az ultramontanismus igen kevés hívek számlál ; de hívei azon körökben vannak, melyek az ügyek, netére legtöbb befolyást tudnak gyakorolni. Kizárólag csa ellen szólunk, a mint az cikkünk folyamában elég világo fog tűnni. K