Protestáns egyházi és iskolai lapok – 9. évfolyam – 1866.

1866-07-29 / 30. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓ ­hivatal: A lipót és szerb-utca szögletén földszint ELŐFIZETÉSI DIJ: Helyben házhozhordással és Vidékre postai küldés­sel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETESEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszöri beikta­tásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. Előfizetési felhivás .PROT. EGYH. ÉS ISKOL. LAP" 1866. Il-ik félévi folyamára. --•­Előfizetés marad a régi: egy évre 8, félévre 4, negyedévre 2 frt osztr. ért. Pest, julius 18-án 1866. Ballagi Mór. A FÉKETVESZTETT ULTRAMONTA­NISMUS. *) Faciam hungariam captivam, postea mendicam, deinde catholicam. K o 11 o n i c s. Talán különösnek tetszik olvasóink egy ré­sze előtt, hogy a közelebbi időben e lapok gyak­rabban foglalkoznak a romanismussal, mint ko­rábban ; de a ki az ultramontán lapok (Religio, Idők Tanuja, Hirnök) sáfárkodásait figyelemmel kiséri, aligha fog rajta bámulni. — Ama lapok­nak a protestánsok elleni féktelen kifakadásai, rá­galmai, hitelveink sértegetése régóta bántják min­den jobbérzésíi ember szemeit, — minden kétsé­gen kivül ideértve a mívelt katholikusok jelenté­keny többségét is. — De hiszen ez nem uj dolog, három százados múltja van, s épen azért, mig csak azt prédikálják, hogy egyedül a római pápa ké­pes az üdvösséget közvetíteni, hogy mi, kik a pá­*) Ultramontanismusnak szokták nevezni némely túlzó róm. kath. papok azon elvét, melyszerint a valódi pápistára nézve csak azon törvény birhat absolut kötelező erővel, a mely ultra montes, — t. i. Kómában — készült, vagy nyert szentesítést. Ezek szerint „lehetnek (polgári) törvényhozási végzések, melyek­nek nem engedelmeskedni első lelkiismereti kötelesség, első fér­fias erény." Előáll ezen eset mindannyiszor, valahányszor a ha­zai és az ultra montes készült törvények egymással ellenkeznek. Látható ezen rövid magyarázatból, s a mult és jelen történelme is fényesen bizonyítja, hogy derék világi katholikusainkat, és hála istennek alsóbb clerusunkat épen nem számithatjuk az, ultramontanok közé. Látható egyszersmind az is, hogy jelen cikk legtávolabbról sincs a katholicismus ellen intézve. Egyetértünk erre nézve e lapok szerkesztőjével, — élesen kívánjuk megkü­lömböztetni a katholicismust mint vallást, és miűt római institu­tiot. A kath. vallást ép annyira becsüljük, mint a vallásos élet­nek bármely másik külső alakját. Milliók vannak, kiknek vallá­sos szükségeit csak az elégíti ki, s ezeket képes is elvezetni isten országára; de mint római institutio, mint ultramontanismus a legtöbb zavarnak volt már szülő anyja. Hailandó vagyok kimon­dani, hogy a reformatio után egy nemzet sem szenvedett többet az ultramontanoktól, mint a magyar, és szenved most is folytono­san, dacára hogy nálunk az ultramontanismus igen kevés hívek számlál ; de hívei azon körökben vannak, melyek az ügyek, netére legtöbb befolyást tudnak gyakorolni. Kizárólag csa ellen szólunk, a mint az cikkünk folyamában elég világo fog tűnni. K

Next

/
Oldalképek
Tartalom