Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1866-01-21 / 3. szám
culcsapása állal nem csak a dologhoz értőket, hanein még a józan eszű köznépet is annyira elidegenitné magától, hogy az egyesülést indítványozó urak magokra maradnának, ime ezen (vallásilag) csaknem lényegtelen dolog is egészen a lehetetlenség színében tünteti fel ezen unió eszméjét; a mi pedig a közel vagy távol jövőben való vallási egyesülést illeti ; ezt az általunk felhozottnál sokkal nyomósabb vallásbeli külömbségeken kivül a kél nemzet politikai törekvései fogják meghiúsítani, melyek legtöbb pontban homlokegyenest ellenkeznek és, mint a jelen államalakulások mutatják, még századokig fognak ellenkezni egymással; mi csak azt tartjuk az idő sajátos jelenségének, hogy az angol főpapok már most akarják az egyesülést, mig az oroszok ezt csak a távol jövőben tartják kivihetőnek. A „Czas" római levelezője egy jelenetről tudósít, mely az újévi fogadásoknál báró MeyendorlT, orosz követ és a pápa között történt. Midőn Meyendoríf a Vaticánban jó kivánatait a pápának kifejezte, akkor be sem várva a pápa feleletét, hozzátette panaszait a lengyel felső és alsó papság ellen és kifejezte sajnálatát a felett, hogy a sz. atya az egyház elnyomatásáról Lengyelországban roszul van értesítve. A pápa, habár az újévi szerencsekivánás oly módja és ezen, fejedelemmel szemben diplomata részéről, ritka kezdeményezés által szerfelett kellemetlenül megilletve, válaszolá: hogy nem tekintve a magántudósitásokat a császári ukázok eléggé bizonyítják a katholikus vallás elnyomatását. Erre báró Meyendoríf olyannyira tűzbe jött, hogy utoljára e szavakra fakadt: a katholicismus maga a forradalom. E szavakra aztán a pápa viszonválasza ez volt: „én tisztelem a császárt mint fejedelmet, de követjét felszólítom, hogy távozzék." — Báró Meyendoríf erre odahagyta a termet és Antonelli bibornok rögtön távirdai sürgönyt küldött a nuntiushoz Bécsbe, melyben meghagyatik neki, hogy miután a szentszék az orosz udvarnál képviselve nincs, kérje meg Mensdorff grófot, hogy ez eseményt Sz.-Pétersburgban terjeszsze elő. Angolhonban befolyásos egyének társulatot alakítottak oly céllal, hogy Palástina átkutatására expeditiót indítsanak keletre. Ez expedilio Wilson kapitány vezetése alatt el is indult és Damascusból dec. 20-án kelt első beküldött tudósításból kitűnik, hogy az expeditio működése nagyban foly. Legelőször több helyeknek fekvését, azok közt Beyrut, Baalbek és Damascusét pontosan meghatározta és régészeti tekintetben fontos pontokról tervrajzokat és pholographiákat készített és felírásokat gyűjtött. De az utazás Syriában most sáskapusztitásók, és marhavész miatt véghetetlen sokba kerül, ugy hogy a közel háromezer font sterlingre rúgott utazási töke körülbelül már ki van merítve ; a Times tehát uj aláírási felhívást tesz közzé és Russel gróf nagy mértékben érdekli magát a vállalat iránt. Damascusból az expeditio Genezerath tava környékének és a régi Samariának átkutatását tűzte ki magának feladatul. KÜLFÖLDI IRODALOM Biblisches Wörterbuch für das christliche V o 1 k. v. H. Z e 11 e r. Második javított kiadás. 2 kötet. Lexicon formát. Ara 4 tallér. * Ezen kitűnő munka Würtemberg evang. lelkészeinek közreműködésével készült; füzetenkint is megrendelhető; folyó hó végén jelenik meg az első füzet; s mivel az egész mü kézirata készen van, jelen év végéig az egész (12 füzetben) ki jő sajtó alól; egy-egy 8—9 ív tartalmú füzet ára 50 kr. Ullmann karlsruhei prálatus következőleg nyilatkozik e könyvről; „E vállalat egész tetszésemet bírja. Korunk főbajainak egyike kétségtelenül az írás tartalmának nem ismerésén és az ebből származó felületességen és fogalomzavaron alapszik. Épen azért nagyon szükséges, hogy hitrokonink, különösen a müveitek, alaposan bevezettessenek az irás ismeretébe. Ennek öregnél és fiatalnál a legkülönbözőbb utakon és módokon kell megtörténni, mely módok közöl a fontosabbaknak szótári tárgyalása különösen ajánlásra méltó. Az irasismerletés ezen módja a tudós osztályokban már jó rég ideje el van terjedve, nagyon örülök hogy a nép közé is utat tört magának." Real-encyklopadie für protestantische Theoloyie und Kirche. V. Herzog 1851 — 1864. Ezen munka 11 év alatt 18 kötetben jelent meg, s Németország legjelesebb theologusai (Dorner, Gasz, Hundeshagen, Lange, Landerer, Müller Gyula, Nitzsch, Rothe, Schenkel, Tholuck, Umbreit stb.) irták a benne megjelent cikkek nagyrészét; az egyházjogot Dtfve, Jakobson, Richter képviselik. Ha ezen munkát katholikus szerzők (Aschbach, Webser, Welte) Kirchenlexiconaival összehasonlítjuk, ennek előnye azonnal szembetűnik: mert e mü fényes bizonyságot tett arról, mily nagy a tudományos képzettség a protestáns egyház kebelében. A theologia minden szaka : régiségtan, egyház- és dogmatörténet, symbolika, bibliai földirat, egyházi statislika, bevezető tudományok, dogmatika, erkölcstan, egyházjog, és a gyakorlati theologia minden ága képviselve és különböző szempontokból vannak tárgyalva e műben. A philosophia története is, a mennyiben a speculativ theologiával összefüggésben van, feltalálható. Legkevésbé van képviselve az exegesis, mely a dolog természeténél fogva encyklopádikus tárgyalásra nem alkalmas. A közreműködők theologiai álláspontjokra nézve leginkább a közvetítő theologiához tartoznak. Mindamellett e mü ment minden theologiai szükkeblüségtöl, sőt egy izraelitának, a derék J o s t n a k is van benne egy cikke : M a i m on i d e s; és a t h a 1 m u d című cikk megírásában is csak a halál által lön gátolva. E kitűnő munkát különösen vagyonosabb lelkészeink és tanintézeteink figyelmébe ajánljuk.