Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-01-21 / 3. szám

culcsapása állal nem csak a dologhoz értőket, hanein még a józan eszű köznépet is annyira elidegenitné magától, hogy az egyesülést indítványozó urak magokra maradnának, ime ezen (vallásilag) csaknem lényegtelen dolog is egészen a lehetetlenség színében tünteti fel ezen unió eszméjét; a mi pedig a közel vagy távol jövőben való vallási egyesülést illeti ; ezt az általunk felhozottnál sokkal nyomósabb vallás­beli külömbségeken kivül a kél nemzet politikai törekvései fogják meghiúsítani, melyek legtöbb pontban homlokegyenest ellenkeznek és, mint a jelen államalakulások mutatják, még századokig fognak ellenkezni egymással; mi csak azt tart­juk az idő sajátos jelenségének, hogy az angol főpapok már most akarják az egyesülést, mig az oroszok ezt csak a távol jövőben tartják kivihetőnek. A „Czas" római levelezője egy jelenetről tudósít, mely az újévi fogadásoknál báró MeyendorlT, orosz követ és a pápa között történt. Midőn Meyendoríf a Vaticánban jó ki­vánatait a pápának kifejezte, akkor be sem várva a pápa fe­leletét, hozzátette panaszait a lengyel felső és alsó papság ellen és kifejezte sajnálatát a felett, hogy a sz. atya az egy­ház elnyomatásáról Lengyelországban roszul van értesítve. A pápa, habár az újévi szerencsekivánás oly módja és ezen, fejedelemmel szemben diplomata részéről, ritka kezdemé­nyezés által szerfelett kellemetlenül megilletve, válaszolá: hogy nem tekintve a magántudósitásokat a császári ukázok eléggé bizonyítják a katholikus vallás elnyomatását. Erre báró Meyendoríf olyannyira tűzbe jött, hogy utoljára e szavakra fakadt: a katholicismus maga a forradalom. E szavakra az­tán a pápa viszonválasza ez volt: „én tisztelem a császárt mint fejedelmet, de követjét felszólítom, hogy távozzék." — Báró Meyendoríf erre odahagyta a termet és Antonelli bi­bornok rögtön távirdai sürgönyt küldött a nuntiushoz Bécsbe, melyben meghagyatik neki, hogy miután a szent­szék az orosz udvarnál képviselve nincs, kérje meg Mens­dorff grófot, hogy ez eseményt Sz.-Pétersburgban terjesz­sze elő. Angolhonban befolyásos egyének társulatot alakítot­tak oly céllal, hogy Palástina átkutatására expeditiót indítsa­nak keletre. Ez expedilio Wilson kapitány vezetése alatt el is indult és Damascusból dec. 20-án kelt első beküldött tu­dósításból kitűnik, hogy az expeditio működése nagyban foly. Legelőször több helyeknek fekvését, azok közt Bey­rut, Baalbek és Damascusét pontosan meghatározta és ré­gészeti tekintetben fontos pontokról tervrajzokat és pholo­graphiákat készített és felírásokat gyűjtött. De az utazás Syriában most sáskapusztitásók, és marhavész miatt véghe­tetlen sokba kerül, ugy hogy a közel háromezer font sterlingre rúgott utazási töke körülbelül már ki van me­rítve ; a Times tehát uj aláírási felhívást tesz közzé és Russel gróf nagy mértékben érdekli magát a vállalat iránt. Damascusból az expeditio Genezerath tava környéké­nek és a régi Samariának átkutatását tűzte ki magának fel­adatul. KÜLFÖLDI IRODALOM Biblisches Wörterbuch für das christliche V o 1 k. v. H. Z e 11 e r. Második javított kiadás. 2 kötet. Lexicon formát. Ara 4 tallér. * Ezen kitűnő munka Würtemberg evang. lelkészeinek közreműködésével készült; füzetenkint is megrendelhető; folyó hó végén jelenik meg az első füzet; s mivel az egész mü kézirata készen van, jelen év végéig az egész (12 füzet­ben) ki jő sajtó alól; egy-egy 8—9 ív tartalmú füzet ára 50 kr. Ullmann karlsruhei prálatus következőleg nyilatkozik e könyvről; „E vállalat egész tetszésemet bírja. Korunk fő­bajainak egyike kétségtelenül az írás tartalmának nem is­merésén és az ebből származó felületességen és fogalomza­varon alapszik. Épen azért nagyon szükséges, hogy hitro­konink, különösen a müveitek, alaposan bevezettessenek az irás ismeretébe. Ennek öregnél és fiatalnál a legkülönbözőbb utakon és módokon kell megtörténni, mely módok közöl a fontosabbaknak szótári tárgyalása különösen ajánlásra méltó. Az irasismerletés ezen módja a tudós osztályokban már jó rég ideje el van terjedve, nagyon örülök hogy a nép közé is utat tört magának." Real-encyklopadie für protestantische Theoloyie und Kir­che. V. Herzog 1851 — 1864. Ezen munka 11 év alatt 18 kötetben jelent meg, s Né­metország legjelesebb theologusai (Dorner, Gasz, Hundes­hagen, Lange, Landerer, Müller Gyula, Nitzsch, Rothe, Schenkel, Tholuck, Umbreit stb.) irták a benne megjelent cikkek nagyrészét; az egyházjogot Dtfve, Jakobson, Rich­ter képviselik. Ha ezen munkát katholikus szerzők (Asch­bach, Webser, Welte) Kirchenlexiconaival összehasonlítjuk, ennek előnye azonnal szembetűnik: mert e mü fényes bi­zonyságot tett arról, mily nagy a tudományos képzettség a protestáns egyház kebelében. A theologia minden szaka : régiségtan, egyház- és dogmatörténet, symbolika, bibliai földirat, egyházi statislika, bevezető tudományok, dogma­tika, erkölcstan, egyházjog, és a gyakorlati theologia min­den ága képviselve és különböző szempontokból vannak tár­gyalva e műben. A philosophia története is, a mennyiben a speculativ theologiával összefüggésben van, feltalálható. Legkevésbé van képviselve az exegesis, mely a dolog ter­mészeténél fogva encyklopádikus tárgyalásra nem alkalmas. A közreműködők theologiai álláspontjokra nézve leginkább a közvetítő theologiához tartoznak. Mindamellett e mü ment minden theologiai szükkeblüségtöl, sőt egy izraelitá­nak, a derék J o s t n a k is van benne egy cikke : M a i m o­n i d e s; és a t h a 1 m u d című cikk megírásában is csak a halál által lön gátolva. E kitűnő munkát különösen vagyo­nosabb lelkészeink és tanintézeteink figyelmébe ajánljuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom