Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-07-15 / 28. szám

tokkal biró, ugyanazért virágzó, nagyobb iskolákból mint p. o. Patakról is ez időtájban kezdve, maguk mellé preceptorokat vittek ki, kiket koszttal ők látván el, mint vékonyan díjazott segédeik — mint ma p. o. a káplánok — teljes alárendeltjeik voltak. Ez állapotot tükrözik le nekünk azon időbeli kánonaink. Igy p. o. hogy néhányat emlitsünk csak a gönci 1556-ik évről, az első pont alatt emiitett papi kapzsiságot, telhetetlenséget, ugy 7—8 ekklézsiának mint ugyanazon egyházban a második papi és iskolai mesteri collegai állomásoknak is lefoglalását festi. VIII. Nemo impar onus sui tantum ventris et non aedificationis gratia, suscipiat in docendo, hoc est, ne simul 7. vei 8. pagis aut oppidis praedicet IX. Nemo eripiat sui cooperarii munus et mercedem, id est, nemo sit pastor et diaconus et simul rector scholae, cum haberi collég ae possint. És a második pont alattiakat illetőleg, mig ama nagyobb iskolai tanitók, mint p. o. 1560 óta az akadémiákról visszajött Balsarasi Vítus János mint professor és Kopácsi Istvánnak collegája (1. szombati monum. 112.) és az idézett IX. kánon szavai szerint is a papoknak ép ugy mint a második papok cooper arius collegái, ugy állomásukon megtarták függetlenségüket, mint a zsinatokon is, p. o. az 1568. kassai zsinaton is Szikszay Balázs, rector scholae patakiensis személyében, egyenjogúságában tűnnek fel. Másrészről azonban találunk már oly tanítókat is, kiket, mint ma is még néhány kisebb egyházakbeli papok, praeceptorokat tartának, és akik mint ma is ezek, illető papjaiknak, és mondjuk helyesen is, — amennyiben müködésökért az illető papok, kiknek vékony bérre fogadott szakmányosai a felelősek — teljes alárendeltjeik valának, mint ezeket rajzolja már az említett gönci zsinat XVII. „Pastores ecclesiarum cibum rectoribus scholarum, debitum non negent propter certas causas, praesertiin ne illi a ministerio alientur, neve ódium adversus Pastorem concipientis seditionem moveant vei ebrictati se in locis publicis exponant — XVIII. Rectores scholarum diligentes sint in officio, nec extra consensum Pastorum discurrant; observantque Pastores, quomodo inventus per illos instituatur. Hasonló állapotot tükröznek le aztán a következő századbeli canonaink is. Igy, hogy az 1526. Komjáti s 1647-iki Gelei kanonokat nézzük. A papok még mindig fennálló kapzsiságának igyekszik szabni határt Komjáti III. Cl. XXXI. C. Pastores ovium Christi, amplioribus ecclesiis regendis praefecti, quae c o 1-1 e g a s alere fuerint solitae, omnem operám ac diligentiam debent adhiberi, ut is ordo in locum restituatur, neque pastor sui c o 11 e g a e munus rapere et proventum utriusque recipere debet ... és ne proprium coinmodum multo magis quam ecclesiae aedificationem quaerere videantur.. s ugyanesak a Gelei XXXII. nec quisquam eorum onus et munus c o 11 e g a e in se recipiat, proventumque illius percipiat. (Vége köv.) KÖNYVISMERTETÉS. Agenda. Egyházi szertartási beszédek és imák, s ezekhez mellékletül jegyzetek és utasitások. Irta Fördös Lajos, kecskeméti reform, lelkész. Pest, 1866. Osterlamm Károly bizottmánya. (Ára 1 frt 40 kr.) Csak most jelent meg a fenncimzett jeles munka, gazdag tartalommal, s sietünk is azonnal olvasóink figyelmébe ajánlani. Midőn oly ferfiu müvéről van szó, ki gyakorlati egyházi irodalmunk terén mindenki által ismert fényes nevet vívott ki: nincs szükség több ajánlatra, mint hírül adni a közönségnek, hogy azon gazdag tárházból, melyből már oly sokat nyújtott a különféle viszonyokra vonatkozó „Papi dolgozatok" füzeteiben, ismét egy 263 lapra terjedő kötet egyházi szertartási dolgozattal ajándékozta meg irodalmunkat! Ennyinél alig is szándékszunk többet tenni jelen rövid ismertetésünkben ; s épen azért álljon itt a könyvnek tartalma: Van benne kereszteléskor mondandó agenda 5, egyházkeléskor 3, konfirmáláskor 4, úrvacsora osztáskor 7, házasulok esketésekor 7, Ekklézsiai elöljárók felesketésekor 3, Temetéskor 30. — Valamennyihez gyakorlati utasítás is van csatolva, s ezenkívül egyházfegyelmi törvényjavaslat és a Magyar (reform.) ágendák vagy liturgiák rövid ismertetése. Látható ebből, mily sok van ezen — terjedelmére nézve nem nagy — könyvben befoglalva, s következtetni lehet azt is, hogy tehát az egyes dolgozatok rövidek. Valóban a rövidség1

az, mit első helyen kell kiemelnünk a kézalatti dolgozatokról. Nem vagyunk barátjai a hosszú prédikációnak, még kevésbé a hosszú liturgiának. Révész Agendájában egy úrvacsorai liturgia meglehetős hosszú prédikációnak is beillik, vannak benne karácsoni, húsvéti stb. gondolatok, miket azelőtt néhány perccel is bőven hallott a közönség, s most másodszor talán felesleges, talán elvonja figyelmét a födologtól az úrvacsorájától; Fördös a helyett a dolog természetével megegyezöbben előadja felekezetünk nézeteit, a szereztetés körülményeit, az úrvacsorának, Jézus halálának jelentőségét, fontosságát, — röviden, egyszerűen, velősen. Másodszor Fördös Agendáinak egyszerűségét tartom kiemelendönek. Meglehet, hogy e dolgozatok igen egyszerűek, annyira, hogy nincs bennük elég kö|tői fellengés, mi pedig az egyszerűvel szépen párosítható, s együtt teszik a beszédet művészivé; meglehet, hogy e miatt — talán — száraznak is nevezhetné valaki: de én a szigorú puritán kálvinista szellem erőteljes kinyomatának találom, mely nem törekszik gyönyörködtetni, vagy könnyeket facsarni, hanem szól okokkal az észhez, — meggyőződést akar eszközölni. — Sokat lehetne a fölött vitázni, hogy ezen modorral mennyire érünk célt, s a végből, hogy az akaratot elhatározzuk, nem volna e helyes a kedélyt is nagyobb mértékben érdekelni, mint a tudós szerző teszi ? De ezen vitának nem egy rövid könyvismertetésben a helye. Az érintett két jellemvonásból csaknem természetesen kell következni egy harmadiknak, mit ezen röviden és kissé