Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-06-10 / 23. szám

E dolgozat 36 lapnyi kis füzetet teszen, s dióhéjba szorított, vázlatos tartalmát maga az iró következő szavaiban adja. „Mindenek előtt azon körülmények és indokokról fogok szólani, melyek a magyar középtanodai tanügy újjászervezését nemcsak kívánatossá, hanem szükségessé is tesíik ; áttérek ezután Európa három legmíveltebb statusának középtanodai tanügyére, mert, nézetem szerint, noha tanügyünknek egészen magyarnak kell lenni, a mivelt külföld sikereit vagy meghiusult fáradozásait e téren ignorálnunk nem szabad. A mivelt külföld középtanodai tanügyén végig menvén, szólni fogok középtanodáink leendő szervezetének föelveiröl. Indokolt javaslatomat megfelelő codificálással végzendem be azon őszinte óhajtás mellett, vajha jelen igénytelen munkálatot minél előbb szakavatottabb mü váltaná fel.l

í A felolvasott értekezést a közgyűlés, mondhatni, általános örömmel fogadta, és a középtanodák újraszervezését illető törekvéseire nézve épen kiindulási pontul vévén, kiadta a szakosztályoknak, hogy mindenik megtévén észrevételeit, a mindenik szakosztály kebeléből választandó kétkét, és az egyleti választmány által ezek mellé nevezendő még egy, összesen kilenc tagból alakulandó küldöttség terjeszszen a közgyűlés elébe e dolgozatot illetőleg kimerítő véleményt. Ugyan ez ülésre volt kitűzve Ponori Thewreivk Emilnek is egy, V

A hang mint műanyag" cimü értekezése is, de ez az idö rövidsége miatt a közelebbi gyűlésre maradott. 2. Pozsonytól Maros- Vásárhelyig több, róm. kath. gymnasium köréből m. e. ötven tanár jelentkezett rendkívüli tagnak, a mi örvendetes bizonyítéka a nevelésügy iránti érdekeltségnek. 3. Az egylet elhatározta, hogy időhöz nem kötött füzetekben megindítja saját közlönyét. 4. A juniusi közgyűlés az irt hónap legutolsó szombatján fog lenni. Megindult tehát a munka Isten kegyelméből a budapesti tanári egylet kebelében is. És ha a pünköst utáni két hét alatt tartott szakosztályi tanácskozások irányából már eddig is lehet némi következtetést venni: a realgymnasiumnak van Magyarországon legvalószínűbb jövendője a középtanodák világában. Szakács Mózes, m. k. KÖNYVISMERTETÉS. Egyháztörténelem. Hase K. nyomán irta Farkas József, a pesti ev. ref. theol. tanintézet r. tanára. Második kötet: A reformatio tói a jelen időkig. I. füzet: A reformatiotól a vestfáliai békéig. Pesten, 1866. n. r. 176 1. (Ára : 1 frt 25 kr. o. é.). A „Prot. Egyh. és Isk. Lap" mult évi 50-ik számában bemutattam Farkas József, a pesti ev. ref. theol. tanintézet r. tanára, fenncimzett munkájának első kötetét; most a második kötet első füzetére hivom fel a tanügy barátai s általában a müveit hitrokonok figyelmét. A mü itt már az uj korral, névszerint ugy a szellemi, mint az állami viszonyokban nagy átalakulást előidézett reformátióval hét fejezetben foglalkodik. Végig vezet bennünket a lutheri, a német-és francia-schweizi reformatio külső megalakulásán; az eltérő felfogások- és nézetekből ügy az ágost., mint a helv. felekezetek körében szükségkép fölmerült tanvitákon; a reformationak Európa külömböző országaiban elterjedésén; a rajongókon és túlzókon; a protestántismus eredményén s társulati viszonyán. Mindezeknek megismertetése után elönkbe vezeti a r. katk. egyházat erőfeszítésével, melyeknek célja volt elnyomni a protestantizmust s ennek romjain helyreállítani tetemesen megcsorbitott egykori hatalmát. Ezen erőfeszítéseknek legnagyszerűbb részlete a vestfáliai békével befejezett 30 éves háború. Eddig halad szerzőnk a jelen füzetben. A mit az első kötet bemutatása alkalmával mondottam, t. i. hogy a munka Hase Károly nyomán ugyan, de önállóan, nem pedig szószerinti fordításként van irva : azt a jelen füzetben is minden lap igazolja, miről hogy a tisztelt közönség is már eleve, magának a miinek megszerzése előtt, meggyőződhessék, ezúttal is legcélszerűbbnek véltem ugy Hase, mint Farkas müvéből néhány §-t párhuzamosan felmutatni. Nézzük Luther ifjúságát s a 95. Ihesis kifüggesztését. Hasénál: „Martin Luther wurde geboren zu Eisleben am 10-ten Nov. 1483. eine Stunde vor Mitternacht. Sein Yater Hans, ein ehrsamer Bergmann aus einem Bauerngeschlecht in Möhra, spáter wohlhabender Hüttenherr und Rathsmann in Hansfeld , hat ihn in harter Zucht gehalten und zum Rechtsgelehrte bestimmt. Nachdem er in Magdeburg bei den Mullbrüdern und in kisenach als Currentschüler, auch durch die Wohlthátigkeit einer Malrone, die sich an seinem herzlichen Singen und Beten erbaute, gelebt hatte, bezog er 1501. die Universitát Erfurt, studirte zunáchst nominalistische Dialektik und die lateinischen Classiker , wurde 1005. Magister und begann über Aristoteles Physik und Ethik zu lesen. Aber angstvoll um seine Seligkeit, durch eines Freundes raschen Tod erschüttert und selber voin Schrecken des Todes verfolgt, floh er in der Nacht Farkasnál: „Luther Márton, a németországi reformatio elkezdője s apostoli bajnoka, s korának ez egyik legnagyobb embere született 1483. nov. 10-én estve a Szász választófejedelemség Eisleben nevü városában, thüringeni paraszt családból származott, s előbb Mórában, később Mannsfeldben bánvászkodó, szegény de becsületes s utóbb tanácsnoki hivatalt viselt atyjától Luther Jánostól és Lindemann Margittól. Szigorú szülei fegyelem s a szegénység nyomorai között részint az apai háznál, részint Magdeburgban s Eisenachban, hol alsóbb iskoláit végezte s hol élelmét jó ideig ablakok alatti énekelgetéssel is imádkozással kereste felnevelkedvén, 1501-ben az erfurti egyetembe ment, magát atyja akarata szerint a jogi pályára képezendő. Hanem itt véletlenül a sz.Írással megismerkedvén s ennek olvasgatása folytán üdvezülhetése ! felöl keblében komoly aggó-