Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-04-08 / 14. szám

megalapíthatja, fentarthatja, s egy ünnep felállítása által századokra képes eldönteni hívei sorsát. A 4-ik században az egyház a Krisztus testi természetét tagadó eretnek felekezetek ellen nem gondolhatott volna jobbat a karácson innepe felállításánál; a transsubstantiatio dogmáját semmivel sem lehetett volna jobban megszilárdítani, mint ha az Űrnapban ezen dogmának ünnepet szenteltek; s a mily nehezen sikerült ezen dogmát megfoghatatlansága miatt a nép öntudatába bevésni: épen azért ép oly könnyen kitörlődnék onnan, ha évenként hathatósan nem emlékeztetne rá azon mindenekfölött legnagyobb külső fénynyel megült innep. Az innep megülésére nézve legfőbb dolog az isteni tisztelet tartása, a papnak tehát mint lyturgusnak és prédikátornak mindent el kell követni, hogy az isteni tiszteletet érdekessé, vonzóvá tegye, miután ez az egyetlen eszköz, mely által híveit templomjárásra kényszerítheti. A régibb papok ugyan a templomkerülöt megszokták dorgálni, söt utólagosan még a tisztességes temetést is megtagadták tőle; de a mai időben ezen eszközökkel aligha célt érnénk, az utóbbit pedig a keresztyéni szeretet szempontjából épen kárhoztatnunk kell. Nem marad tehát kezeink között más eszköz, mint hogy oly jól prédikáljunk, hogy hallgatóink örömmel jöjjenek a templomba. Az angolok és német pietisták az egész innepnapot kegyes elmélkedések közt szokták eltölteni. A mi népünknél ilyenmodoru inneplést lehetetlen volna előidézni, s ha mégis eröszakolnók, képmutatásnak vetnök meg az alapját. De más különben is, van a vasárnapnak tisztán emberies jelentősége is, hogy t. i. az, ki egész héten át fáradott, vasárnap megpihenjen, felvidámítsa magát. (Luk. 6,1—10) A felfrisítö eszközök között első a vallásos buzgólkodás, de nem ez az egyedüli, valamint a vallás maga is az első, de nem az egyedüli életcél. — Ezenkívül a mi emberhez illőt a természet, művészet és társadalom felmutat, mint a munka és gond ellentétét, mind az az inneppel közeli atyafiságban van, és csak akkor lesz veszélyes, ha a legtöbre becsült vallásos buzgólkodást háttérbe szorítja, vagy durva testi élvekké fajul, mi az innep fogalmától idegen. Mennyire szűnjék meg a munka, meddig legyenek a boltok zárva, minő időtöltések tilosak innepnap, stb. ? azt nem a pap, hanem az ország törvénye szokta meghatározni, s a policia felvigyázata alá tartozik; a pap csak akkor szól bele, ha a rendőrség nem teljesíti kötelességét. A keresztyéni élet második jellemvonása az erkölcsösség, ebben nyilatkozik az igaz vallásosság; épen azért az erkölcsös élet ápolása igen fontos feladata a lelkipásztornak. A világban és az egyházban is a jó mindig a roszszal van vegyülve, — a lelkipásztornak mindkettőt igazságosan meg kell külömböztetni és vele bölcsen bánni. Igazságos lesz, ha a jót és rosszat mindenkinél észreveszi, mindkettőnek különböző fokozatait felismeri és senkinél sem hallgatja el. Az emberek erkölcsi állapota leginkább nyilatkozik társas időtöltéseikben, ott felmerülő elveikben, szójárásaikban, a társaságokat tehát ez okból sem kell a pásztornak kerülni. Bölcsességét az által nyilváníthatja, ha a jól és rosszat, a mint észreveszi saját nevén nevezi, hogy ez áltat' örömet vagy szégyent és megbánást: de egyszersmind kedvet ós bátorságot ébresszen a jóban való előhaladásra és a rosz elhagyására. Kovács Albert. (Folyt, köv.) ISKOLAÜGY. PEST, mart. 24. 1866. Fenirt napon Isten kegyelméből immár másodikszor gyűltek össze a m. t. akadémia épületében Buda-Pest középtanodáinak tanárai. Gyűlés előtt egy-két nappal kezéhez kapta kiki meghivójegye mellett azon két nyomtatványt is, melyek épen a tanácskozás főtárgyait tették. De tartsunk rendet a közérdekübb tárgyak között. 1. A mult ülés jegyzökönyve hitelesítést nyert. 2. Az elnök bemutatta már minden tagnak megküldött két nyomtatvány egyikét, melynek cime : A budapesti tanári egylet közgyűléseinek házi rendje. Az egész csak tizenkét pontból áll, s tartalmát eléggé magyarázza cime, hanem az egylet bővebb megfontolás után szándékozván a házi rend fölött tanácskozni: célszerűbbnek találta e tárgyat a következő ülésre halasztani. 3. Tárgyalás alá került ezután a Halász Imre által beadott, s szintén már előre kézbe kapott indítvány a buda-pesli tanári egylethez szakosztályok alakítása iránt. Ez is mint a házi rend bővebb megfontolás, derekasabb hozzászólhatás kedveért a következő ülésre lön halasztva. 4. Tiszteletbeli tagjainak megválasztotta az egylet 1. báró Eötvös József, 2. Baintner János, 3. Purgstaller József, 4. Stoczek József, 5. Székács József, 6. Török Pál urakat. 5. Örömmel értettük, hogy az egyletnek rendes és rendkívüli tagjai szépen szaporodnak, ugy hogy a létszám immár a 80 és 90 között áll. Volt szó az egyleti közlönyről, valamint az egylet országossá levésének célszerű, sőt szükséges voltáról, hanem e két nagy horderejű tárgy inkább csakis érintve volt. Lehetetlen mellőznöm, hogy az egész tanácskozás alatt a legtöbb nyilatkozatban bizonyos fájdalom tüntette ki magát, a melyet alapszabályaink egynémelyikének fonáksága okoz, s melyet csakis a kölcsönös jó akarat képes enyhíteni legalább addig, a mig alapszabályainkon módosítást tehetni annak rendi szerint, addig azonban minden bizonynyal ezek is elég jók arra, hogy az egylet kitűzött célja felé habár lassan, de igy is haladhasson. Legközelebbi ülés — ha ugyan jól vehettem ki — april 7-én lesz. Szakács Mózes.