Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1866-03-11 / 10. szám
nagyravágyó terveiben segiteni. Felhozzák Cz. ellen, hogy a missio pénzét ok nélkül fecsérli, hogy részeges, hogy mindenünnen felszedett gyermekeket tart maga körül, ezeket papi ruhában jártatja és belölök lelkészeket akar növelni és kibocsátni a missio számára, kérik a Vincze visszahelyeztetését, és annak megtiltását, hogy Cz. papokat növeljen az oda való tekergő fiákból. b) Julius 12-éröl, mind az egyház főtanácshoz mind a püspökséghez egy folyamodvány aláirva ploesti tekintélyes 5 egyén által, kik mindnyájan más hitfelekezetek tagjai^ melyben eléadva, hogy noha más felekeztek tagjai, de mint magyarok — miután Ploesten nincs más felekezetű magyar pap — nagyon örvendettek, midőn a közelebbi tavaszon a ploesti ref. egyház egy mívelt magyar lelkészt nyert Yincze Dániel-ben: azonban örömük nem volt tartós, mert Cz., ki maga mellett müveit egyént nem tűrhet, V.—t minden igaz ok nélkül elüldözte. Kérik, hogy Cz. ne nyomtatásban kijött leveleiből, hanem tényeiből Ítéltessék meg; ugyan azért vona ssék számadásra és pedig Oláhországban lakó részrehajlatlan egyének előtt, a kik az odavaló viszonyokat ismerve a Cz. által tett építkezéseket meg tudják becsülni í kérik mindenekfelett, ne engedtessék meg Cz.-nek, hogy 15 —16 éves odavaló és általánosan ismert csellengőket papi ruhába öltöztetve mind a ref. vallást mind a magyar nemzetiséget gúnytárgyává tegye. c) Julius 20-áról Cz. és Nagy József aláírásával egy jelentés az egyház főtanácshoz, melyben előadva hogy miután a hírlapokból értesültek, hogy a missio zsinatjának jegyzökönyvét az erdélyi ref. közzsinat az egyház főtanácshoz tette át tárgyalás végett, helyén látják némi felvilágosítást adni e tárgyban. Miután az erdélyi superintendentiában nem találkozott egyén, a ki az oláhországi missióra kimenne Cz. M. vette fel ez ügyet és „felkölté az ügyre a lélek és vallásos érzés lehető hatalmával az erdélyi superintendentia részvétét is." „Nem volt neki, mint a missio vezetőjének és kezdőjének célja, hogy pár egyházat szervezve azt az erdélyi vagy más magyarhoni superintendentiába kebelezze," de az erdélyi superintendentia különösön „egy pár év óta világos tanújelét adta annak, hogy ő az itt szervezett egyházakat magáé gyanánt tekinti, anélkül, hogy a missio egyházaihoz Magyarországnak elvitázhatlan kegyeleti és törvényes jogát tekintetbe venni kegyes volna." „A magyarországi superintendenliák az ügyet a missio vezetőjére bízták, megtartván jogukat a nyilvánosság útján mindig az ügyhöz szólani; az erdélyi superintendentia pedig intézkedni kivánt eleitől fogva s különösen most, midőn már van valami, a mit a missio felmutathat." „A missio célja, hogy szabad prot. községgé alakuljon, mely semmi világi hatóság által működésében ne gátoltassék s állása azon ország törvénye által, hol él, nem eltűrt, de törvényesen elismert és biztosított legyen." Hozzá teszik : „Mi az itteni (oláhországi) kormánynyal kiegyezkedünk, egyházaink és ügyünk állását általa biztosittatjuk, remélvén, hogy a méltóságos főconsistorium s a hazai fötiszteletü superintendentiák, a helyett hogy működésűnk királyi cédrusát letörnék, azt kímélik, növekedésén örvendenek, s a missio ügyét jó akarattal, tanácscsal, áldozatkészséggel segitni méltóztatnak." d) Augusztus 23-áról a pitesti egyház 12 tagja aláírásával (kik között legelső Nagy József helybeli lelkész) egy folyamodvány az egyházfötanácshoz, melyben előadják, hogy ők Cz. M.-nak 1862. dec. 27-én adtak volt egy felhatalmazványt arról, hogy Cz.-t ezutánra is felügyelő lelkipásztoruknak tartják, mikor hozzájok megy az egyház ügyeit megtekinteni, mindég szívesen látják; de Cz. ejogával viszszaélt, az egyház és lelkésze felett oly felsöséget kivánt gyakorolni, minő az egyház jogaival és jóllétével Össze nem férhető; szóval hirdette a presbyteri kormányformát, de tettel a presbyteriumot mellőzte, jegyzökönyvükbe önkényüleg tett oly beírásokat, melyeken az ö felsőségi hatalmát megalapitni akarja; közelebbről a bukaresti gyűlésre a más egyházakat meghiva, a pitestit elmellözte; ez egyháznak oda küldött tiltakozását félre tette. Nyilvánítják, hogy ők Cz.-t, mint a ki közöttök a visszavonás magvát oly sokszor hintegette püspöküknek, sem egyházi felsöségüknek el nem ismerik, vele semmi hivatalos viszonyban nem lépnek, hanem mint eddig, ugy ezután is az erdélyi ref. egyházfötanácsot tekintik egyházi felsöségüknek; intézkedéseket tőle várnak és fogadnak el, kérelmeikkel hozzá folyamodnak. (Vége köv.) EGYHÁZI HÍREK. 0 Felsége fehérmegyei ercsii ev. reform, egyházat 200 frtnyi legkegyelmesb adományban méltóztatett részesíteni. 0 Felsége az 1862-ik évben leégett köröshegyi helv. hitv. templom és iskolaház költségeinek fedezésére 300 forintot adományozott. A mező-túri 11 éven át üresedésben volt papi hivatalra f. hó 4-én Könyves Tóth Mihály esperes úr lett megválasztva. HIBAIGAZÍTÁS. * Lapunk legközelebbi számában értelemzavaró sajtóhibák : 266-ik hasáb 21. sor fölülről Leclerc e. h. L e c h I e r. 268. hasáb, 11. s. fel. rationem moninenti e. h. r a t i o n is momentum. TARTALOM: Néhány szó a biblia értékéről. — Iskolaügy: A népiskola a XIX. században, — Könyvismertetés: Észrevételek Ballagi Mór úrnak „Keresztyén hittan" cimü munkára irt bíráltára. —Belföld: Veszprém. — Külföldi Egyház-és Iskola: Az oroszok hatalmáról Jeruzsálemben. — Tárca: A Czelder-ügy. — Egyházi hírek. — Hibaigazítás. Felelős szerkesztő s kiadó Dr. Ballagi Mór. Pest. Nyomatott Engel és Mandellonál. (Egyetem-utca 2. sz.)