Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-03-04 / 9. szám

tis recognita. E nagy érdekű toldalék hat le- Szántszándékkal nem közlöm terjedelmesen velet tartalmaz. A két elsőt irja Fejér tói J á- a levelek tartalmát. Legjobb lesz az, ha a tisztelt nos, a magyar királyi udvari kancellária titok- olvasó közvetlenül önmaga sorról-sorra megös­noka Bécsből, 1551-ben; a harmadikat Huszár merni igyekszik ama leveleket. Pál derék reformátorunk 1557-ben szinte Bécs- Hogy Fejértói János, Huszár Pál, Turi Má­tól ; a negyediket irja és pedig görög nyel- tyás és Melius Péter kik és mik valának: azt ed­ven alsó Pannoniából való Macarius József dig is jól tudhatták a magyar protestáns egyház Zürichben, az év és nap kitétele nélkül, de bizony- történeteinek közelebbi ösmerői. De, hát azon Ma­nyal 1563-ban vagy 1564-ben, amint ezt mind a carius József, a ki egykor görög nyelven in­levél tartalmából mind azon körülményből bizvást tézett Bullingerhez levelet, — vájjon ki és mi le­leliét következtetni, miszerint ezen levél több, hetett? kétségenkivül 1563-dik évi levelekkel van egy E név, csaknem egy évtized óta, mint valami kötetbe foglalva; — az ötödik levelet irja Thuri rejtélyes, felösmerhetetlen sötét síri árny lebegett Mátyás Wittenbergből 1568-ban; a hatodikat előttem. Egykor Praynál: Epistolae proeerum Melius Péter Debrecenből 1569-ben. Mind regni Hungáriáé. Posonii 1806. II. 171 — 2, olvas­ezen levelek, mint a könyv cime is mutatja, Bul- ván, hogy Mayláth István erdélyi vajda, azőkon­lingerhez intéztettek s köziilök csak a Macariusé stantinápolyi fogságából 1548-ban, ezt irja a töb-és Meliusé eddig kiadatlan; a többiek közölve bek közt fiának Gábornak; „Dominum Jo­vannak a Miscella nea Tigurina cimü sephum Macar ium pr ae ceptorem tuum nagybecsű gyűjteményben s egykettő még másutt n o m i n e m e o s a 1 u t a" etc.; továbbá tudván, hogy Mayláth Gábor, e levél kelte idején, az ő édesanyja testvérének, Nádasdy Tamásnak gond­viselése alatt neveltetett: igen erősen érdekemben állott, még valami többet is tudni Macariusról, tudni, ösmerni különösen az ő hitfelekezeti állás­pontját. E tekintetben minden igyekezetem siker­telen volt. Most már ama levél nagy világot vet az eddig rejtélyes egyén hitfelekezeti álláspont­jára s egyszersmind kitűnik, hogy Macarius is azon reformátori körhöz tartozott, mely egykor a nagy Nádasdy Tamás védszárnyai alatt műkö­dött s melynek Dévay és Sylvester kitűnő diszei valának. A Miscellanea tigurina cimü , már idézett gyűjteményben vannak még Simlerhez, Bullinger tiszttársához s más zürichi tekintélyekhez intézett levelek, pl. Sztárai Mihálytól és Paksi Mihálytól, s ez utóbbiak különösen érdekesek és tartalom­dúsak. Paksi Mihályról emlékezve irja azt Kornis György 1591-ben, az ő • édesatyjához Paduából: J? Michael Paxi, kinél az mi saeculumunk magyart tudósabbat nem látott 12 esz­tendeig maradott: . . Paduában." Tudva van, hogy a magyaroknak zürichi te­kintélyek körüli csoportosulása kevés ideig tar­tott. Már maga Paksi Genfben talált megállapo­dást s általában a tiszta magyar ajkú protestán­soknál csaknem kizárólag azon dicső nagy szel-OJ - - OJ J J OJ o is, de oly könyvekben, melyekhez nálunk most már csak kevesen férhetnek. Nagy köszönettel tartozunk tehát ezek közléseért is, s még nagyob­bal azon két levélért, melyeket eddig tudtommal legalább, nem ösmert a magyarországi irodalom. Melius a magyarországi antitrinitarius moz­galmakról panaszolkodik s ez ügyben írott cáfoló művét küldi Zürichbe Bullingerhez kinyomatás végett, mert Magyarhonban nincsenek még — úgymond — tudós és hű nyomdászok. Melius le­vele kelte idején már több helyen s épen Debre­cenben is volt nyomda hazánkban, de ezek, jófor­mán csak a magyar nyelvű irodalomnak szolgál­tak s akként felszerelve épen nem valának, hogy pl. a Melius által minden lépten nyomon idéztetni szokott héber és görög szavakat megfelelő betűk­kel nyomhatták volna. Macarius személyesen látogatta meg Züri­cliet, hogy az urvacsorai tan és szertartás ottani mibenlétéről biztos tudomást szerezzen, s Bullin­gert, ki őt igen szívesen látta, arra kéri fel, hogy irjon az ő számára Krisztusnak az úrvacsorájábani jelenlétéről confessio gyanánt szolgáló tételeket és tegye ezt nemcsak az ő, hanem több, magyaror­szági gyülekezetek érdekében, mert az Úr vacso­rája felett van most nagy zavargás Magyaror­szágban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom