Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-12-24 / 52. szám

Kárhoztat bennünket, hogy mi voltunk oka ama forradalmaknak és háborúknak, melyek által Európa lángba boríttatott, holott egész világ tudja, hogy az európai rázkódásokat és háborúkat egészen más és hatalmasabb erők okozták, mint a minők rendelkezésünkre állanak, s minden, a dologban jártas előtt világos, hogy szövetségünk az államtörvények lelkiismeretes figyelemben tartását kívánja tagjaitól, hogy a páholyok szabályszerüleg a jelen minden politikai harcában való részvéttől tartózkodnak, és kizárólag emberi és erkölcsi célokra törekszenek, hogy a mi páholyaink a béke helyei és semleges terület, melynek küszöbét a pártok szenvedélyének nem szabad átlépniük. Szemünkre veti, hogy mi a keresztyén vallás iránt szenvedélyes gyűlölettel viseltetünk, holott pedig mi alapelvünk szerint minden őszinte hitet tisztelünk s testvéreink többsége a keresztyén hitet vallja, erkölcstelenséggel vádol holott azon erkölcsi eszményt, melyet Krisztus a világnak életében mint tanában nyilvánított, erkölcsi testület csak tisztelettel és csodálkozással tekintheti. Sőt azt mondja rólunk, hogy ellenséges indulattal viseltetünk Isten iránt, jóllehet imáinkat Istenhez intézzük, és belőle mint minden erkölcsi élet forrásából merítjük erkölcsi erősbödésünket. Hasztalan híja ő az államhatalmat ellenünk segélyül ; az államhatalom nem fél a mi működéseinktől, mert jól tudja, hogy mi békés és hü állampolgárok vagyunk. Ne kövessük testvéreim a római egyházfejedelem példáját Ne viszonozzuk a vádaskodást. Az egyházi átokra ne feleljünk átkozódásokkal. Kérjük a mindenható és mindentudó Istent, hogy rombolja le azon csalóka képet, mely a pápa haragját lángra gyulasztoita, és ismertesse meg ennek lelkével a való igazságot, hogy átkát ő is áldássá változtassa. — Majnai Frankfurtból írják az „Augsb. Allgem. Zeitung"nak : A német protestáns egylet városunkban is, ugylátszik, kedvező földre talált, habár, Istennek hála, mi sem hierarchikus törekvések, sem a lelkiismereti szabadság és a szabad kutatás korlátozása ellen nem panaszkodhatunk. Az egylet megalapítása végett dec. 12-én tartott gyűlésben 200-an vettek részt ; dr. theol. lelkész Steitz igen megfelelő feolvasást tartott, melyben ő az egylet alakulásának szükségét, annak céljait és jelentőségét tekintettel minden ide vonatkozó tudományos szempontokra eleven tudományos előadásban terjesztette elő. Szónok szabad lélekkel és egesz nyíltsággal azon álláspontra lépett, melyet az egylet alapszabályai megállapítanak, t. i. a községi alkotmány kifejtése és tökéletesbitese s a szabad kutatás joga és kötelességének sérthetetlen fentartása. Érdekes volt a szenvedély nélkül fejtegetett szellemdus parallela, melyet szónok az ismert Strauss, Renan és Schenkel Jézus életei között hozott. Schenkel könyvében szónok minden hibái és hiányai mellett is, tudományos tettet lát, melyről minden óvások és üldözések dacára is mondhatni, hogy az evangyéliom szellemében gyökerezik. Nem kevésbé érdekes volt azon eretnekitések fejtése, melyeket utóbbi időkben Poroszhonban és Meeklenburgban a szabad irányú theologusok ellen gyakoroltak,minek kapcsolatában szónok az egylet céljait és jelentőségét mutatta ki minden felvilágosodott protestánsra nézve, hangsúlyozván aztán különösen azt, hogy az egyletnek minden tehetségével ellene kell dolgoznia az Orthodoxia hierarchikus törekvéseinek ; hogy nem engedheti, miszerint a protestantismus a tudománytól elszigeteltessék, hanem ha azt akarja, hogy ismét hatalom legyen, arra kell szakadatlanul törekednie, miszerint az egyház, mint mindég mikor hatalmas volt, a kormíveltségi tudatát magába felvegye. Nincs kétség benne, hogy az egylet népségünk minden osztályaiban gyökeret fog verni. — A londoni püspök minapában a shoreditchi templomszentelés alkalmával nagy erélylyel lépett föl a tractariánusok ismert kihágásai ellen. Alig lépett be a templomba, azonnal az oldalra nyíló sekrestyébe ment be, hol az egyházkerület jelenlevő papsága összegyülekezve volt, és azután követelte, hogy az oltárt diszitő virágfüzérek, azonnal, még az isteni tisztelet megkezdése előtt, távolittassanak el. S azután amint egyes papokat jobban szemügyre vett, s ezeket gazdagon hímzett stólával feldíszítve találta, igy nyilatkozott: Akarom, hogy a diöcesis papsága előttem az angoi egyház papjainak egyszerű öltönyében jelenjen meg, s midőn a jelenlevők ezt nem mindjárt értették meg, meglehetősen éles hangnyomattal következőleg szólott: Uraim kérem önöket, hogy ezt a szalag-izét tegyék le; később a fal egyik fülkéjében feszületet vett észre, mely örökzöld koszorúval volt övezve és midőn kérdésére, hogy mit jelent az, felelték, „egyáltalában semmit," megparancsolta, hogy egyik szekrénybe tegyék be. Végre midőn ünnepélyes processióval a papsággal együtt a templomba kiment, s ott az oltár felett egy szénnel rajzolt tervet pillantott meg, mely a keresztre feszittetést és a sz. asszonyokat ábrázolta, kinyilvánította a már egybegyűlt község jelenlétében, hogy nem fog addig az egyházszenteléshez, mig Írásban meg nem igérik, hogy ezen tervet ismét eltávolítják. Es csakugyan nem adott addig engedélyt az isteni tisztelet megkezdéséhez, mig neki a község színe előtt aláirt következő tartalmú iratot át nem adtak : Ezennel lekötelezzük magunkat, hogy a keresztre feszittetés szénnel rajzolt tervét, mely jelenleg a sz. Mibálytemplom oltárhelyének keleti falán látható, már holnap eltávolitandjuk. Lyford lelkész. Trantner egyházgondnok. Brooks építész. Ezóta a püspöknek sok támadást kell a fractariánusok részéről kiállania. Azok egyik lapja pláne a legközelebbi egyházconvoeatio elé való idézéssel fenyegeti őt.