Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-02-05 / 6. szám

dállyal tölti be. Ez a szerencsétlen 1791-ik zsinat nem ért be azzal, hogy a Form. Concordiae-t sárral dobálja, hanem egy soha meg nem támadott és kétségbe nem vont symb. könyv ellen merészkedett fellépni. „Még Luther kis kátéját is ki akarta küszöbölni az egyházból!" Mit szóljunk ahhoz, ha egy zsinat, egy evang. zsinat, nihilizátori szerepét annyira túlcsigázza, hogy oly könyvhez, mely areformatio óta milliókat az evangeliom világosságához vezetett, szentségtelen kézzel nyúlni merészkedett ? Haljuk csak mit mondanak az 1791-ik bölcsek Luther Kátéjáról : „Neqae nos, nostrosque posteros, cum illis, a quibus tribus jam ferme seculis remoti sumus, comparari volumus, quibus minor Catechesis Lutheri scripta est, quippe quos Lutherus nihil omnino a bestiis distitisse, in praefatione diserte testatus est." *) Kár, örök kár, hogy azok az anticoncordisták nem hagytak nekünk egy „uj" kátét örökségül, tán megismerkednénk most gyermekeink „Voltaire," ,,Rousseau/' „Bahrdt" és egyéb „felvilágosodottak" üdvözítő tanaival, és mi most abban a szerencsés helyzetben lennénk népeket nevelhetni — — — ,,quos Lutherus nihil omnino a bestiis distitisse testatus est!" A „concordisták," helyesen felfogva a zsinat célját, rcmonstratiójokban következő okokkal támogatták a Form. Goncordiae, általában a symb. könyvek tekintélyét : 1. ,,Cum dogmatica objecta huc ingredi sphaera Synodi praesentis non admittat; apertum est, Libros Symbolicos prorsus nec in quaestionem sumi et nullum Canonem de iis condi posse , e o q u e m i n u s t al e m , p e r quem pej orern s t a t u m, q u a m ha ctenus f u e r a n t locarentur. " 2. Nec respectus Religioni debitus admittit, ut libri symbolici jam saeculis tam in toto Romano Imperio, tam et in Hungaria pro talibus agniti, nunc „primo m quaestionem vocentur, et mox ferendi eatenus judicio substernantur." 3. „Libri hi Symbolici recentissimo quoque altissimo Suae Majestatis Sacrosanctae facto in Capitulatione Caesarea in silovigore coníirmati," et contra omnia, illis obversa molimina strictissime praemuniti sunt, ut adeo tara eminens et Majestatis Caesareae et totius S. R. Imperii intercedens eatenus Sanctio, corporis tam particularis, quales Evangelici in Hungaria constituunt velicarnen admittere suapta non videatur. 4. „Prouti omnis mutatio in religionaribus semper periculosa fűit, i t a i n p r i m i s in c a s u p r a es e n t i}

cum ide a LibrorumSymbolico-*) A Form. Concordiae-t külömb tudósok szerkesztették, mint az 1791-ik zsinati bölcsek, s mégis mily szépen nyilatkoznak Luther kátéjáról Libri Symb. 391. í. Példát vehettek volna azok a bölcsek a sileziai hercegen, ki Luther kátéjával kezében kivánt eltemettetni, és az anhalti hercegen, ki saját lepird a kátéjába azt irta: a biblia után ez a legkedvesebb könyvem! r u m p o p u l o Evang e l i c o a p u e r i s imp r e s s a sít, *) verendum sane, ne talismodi, illis synodaliter illata labes infernam turbare, et subseque nefors motus etiam ipsi statui publico haud indiíferentis erumpere contingat praevideri enim indubie potest, l i~ c e n t i a in a d v e r s u m L i b r o r u m S y mbolicorum sentie.ndi, l o q u e n d i , e t scribendi, per Canonem praemiss u vt f a c t a mox t a l i a i n p u b l i c u m part i ni a p e r t e , p a r t i m ex q u i s i t i s v i i s, e t a r t i b u s p r o d i t u r a , q u ae o m n i n o ip s o s etiam Fld e i Articulos proprius et s e n s i b i l i u s a f j i c i e n t. 5. „Occurentes in Libris Symbolicís duriores et respective lascivae expressiones suapte s t y l o e t c i r c u m s t a n t i i s i l l i u s a e v i, q u o c o nc inna t i fuerunt, attribui debent, et prouti nec antenati Evangelicorum in ,,verba et experessiones(

i

illas duriores aut iaesivas, sed duntaxat in ,,sensum Thesiurn" religionarium, in iisdeni contentarum fidem suam defixerunt, .,ita nec de moderna, aut futura generatione aliud supponi posse, aut debere," ipsa ratio claritatis et tolerantíae Christianae, communisque theologorum sensus dictat, ut adeo ex hac duntaxat causa Lybros Symbolicos reformationi subjicere velle pro latente saltim praetextu, ad majorem neíors ipsis substantialibus pernitiosam reformationem directo agnosci debeat, id quod in patria Religionis in jura, recenti etiam religionari Articulo confirmata, nec ratio praeservanda ab orani interno motu quietis ac tranquillitais Evangelicorum admittit." Ezen öt ponttal támogatták a eoncordisták a symb. könyvek tekintélyét és egyházunkbani érvényét, és meg kell vallanunk, hogy sokkal nyomatékosabb érveket hoztak fel nézetük támogatására, mint az anticoncordisták a magukéra. A remonstratiót azzal végzék be : '*) Fájdalom, ez az erős confessionalis tudat már most csak gyéren található népünkben. Ezért egykor felelni fognak a rationalista „lelkészek" és „professorok." Fájdalom, a theolog. cathedrák nagyobb részt rationalistákkal vannak betöltve, kik hitetlen lelkészeket nevelnek, és ezek ismét a nép hitét megingatják. **) Mostani időnkben az a legünnepeltebb egyházi iró, ki a symb. k. és a positiv keresztyén hit ellen legjobban tud debachálni, az orthodoxokot szidni, és a modern nihilizátori eszméknek hódolni. ***) Jelenlegi egyházi iróink nagy többségénél ne nézzük azt, miben ,.nem egyeznek" a positiv keresztyénséggel és a hitvallásokkal — mert ez tengernyi sok ; hanem nagyító üveggel ki kell keresnünk munkáiból azt, „miben egyeznek" hitvallásunkkal. A sok „öntudatnélküli" prédikációs könyv — ezekben elég gazdag a mi irodalmunk — bizonyságot tesz arról, hogy az igehirdetők igen sovány kosztot tálalnak elé hallgatóiknak. Hát az ujabb időben kibocsátott ,,katekizmusok !'' Egyet-kettőt kivéve, hasonlók a kipréselt citromhoz.