Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-12-03 / 49. szám

Mivel ezen államgymnasiumban egy igazgató és 11 ta­nár működik már most is és a 12-iknek is meg kell ér­kezni néhány nap alatt, cikkiró igen csekélynek találja a tanulók számát, és kérdést tesz: honnan származhatik ezen gyér iskolalátogatás? „A felelet erre igen könnyű," mondja ö ,,M ivei a lőcsei államgymnásium ügyekszik a felülről megparancsolt 0 r­ganisations-Entwurf terére állani." A lőcsei evang. államgymnasium tehát maga be­vallja, hogy a szakférfiak által megállapított s ág. ev. hitvallásuak 1861-ik év aug. 28-án Pesten tartott gene­rális-conventje által szentesitett tantervet nem követi, ha­nem e helyett az octroyált Organisations-Ent­wurf terét ügyekszik elfoglalni. Tehát a magyar pro­testáns egyházjog szerint törvénytelen téren működik, és oly külföldi növényt akar a magyar földben megho­nositni, melynek acclimatisatiója, mint tudjuk, Ma­gyarországban egyáltalában nem sikerült. Nem sikerült pedig, mivel az Organisations-Entwurfban, sok előnye mellett, van valami idegenszerű, mi a magyar ifjúság nevelésére nem alkalmas. Mi csak egy körülményt hozunk fel. Magyaror­szág, mint tudva van polyglott ország és sok gymna­siumába, melyekhez a lőcsei is tartozik német, magyar és szláv nyelvű tanulók járnak. Ha tehát magyar gym­nasiumok, mint a lőcsei államgymnásium, az Org.-Entw. terére állanak és a tannyelvre nézve csak a tanulók egy részét veszik figyelembe, de azzal nem igen törődnek, hogy magokat a többiekkel is megértessék, azt kérde­zem, ilyen gymnasiumok, vagy helyesebben mondva, a lőcsei gymnasium teljesitette-e lelkiismeretesen köteles­ségét ? Előmozdította és a magyarországi ifjúság neve­lését ? Lehet-e csodálni, ha a magyarországi prot. szü­lök bizalma tőle elfordul s ha sok tanerője dacára csak 120 tanuló jár belé V Most átmegyünk a görög nyelvre. Igaza van cikk­írónak abban, hogy a görög nyelv az államgymnasiu­mokban harmadik az autonom gymnasiumokban pedig ötödik osztálylyal kezdődik. Hogy a két iskola csopor­tozat közöl e tekintetben melyik találta el az igazi útat, subjudice lis est. De ugylátszik, hogy önök az autonom gymnasiuoioknak sem berendezését sem tanter­vét nem ismerik, különben nem állították volna, hogy a görög nyelv az autonom gymnasiumokban csak heten­kint 3 órában taníttatik- Az autonom gymnasiumok nem három, hanem hetenkint 4 órát adnak a görög nyelvből a felső gymnasium négy osztályában. „Igen de," mondja tovább a cikkiró, „Lőcsén a görög nyelvet észszerű módon tanítják, mivel szakemberek foglalkoznak azzal, mig az autonom iskolákban csaknem kivétel nélkül ab­solvált theologusokat állítanak be tanárokul." — Ez nem egyéb mint gyűlöletes gyanúsítás, mit boszankodva és határozottan utasítunk, vissza. Valamely tudomány ész­szerű tanítása, nem egyedül attól függ, hogy a tanár szak­ember legyen, a jó tanár criteriumát senki sem találhatja tel egyedül a szakképzettségben. Az igazi tanárnak szakképzettség mellett még keresztyénileg jámbor ke­bellel, tiszta erkölcsi jellemmel és jó tanitásm óddal is kell birnia, paedagognak és psycholognak kell lennie, szeretettel kell viseltetnie az ifjúság és saját hivatása iránt; és épen igy a szakképzettségnél valami­vel több kívántatik ahhoz, hogy valaki görög nyelvet vagy bármely tantárgyat „észszerű módon tanítson." — De mi is súlyt fektetünk a tanár szakképzettségére, s valamint az alsó ugy a felső osztályainkban szakembe­rek működnek, kik cseppel sem állanak hátrább a lőcsei szakembereknél. Hogy tanáraink végzett theologusok, ez oly előny, melylyel a lőcsei evangelikus tanárok nem birnak. Tanáraink szakképzettségük mellett még theo­logiai ismeretekkel is birnak, melyek protestáns tanár­ban nem nélkülözhetők, már csak azért sem, hogy a magyar protestáns egyházjogot, különösen az 1791-iki törvény 26-ik cikkét ismerjék. Az is igaz, mint már fenebb mondottuk, hogy az autonom gymnasiumoknak saját tanrendszerök vagyon, melyet az ág. ev. hitvallásuak gen. conventje szentesi­tett ; de az már nem igaz ám, „hogy majd minden auto­nom gymnasiumban más-más tanrendszer szerint taníta­nak." — Nekünk is vagyon iskolahatóságunk, melynek iskolai jelentéseinket beküldjük s mely arra is ügyel? hogy pontosan az tanterv szerint tanítsunk. „A cél mindenben," véli tovább cikkiró, „nagyon alacsonra van szabva, és még ennek elérésére is oly lanyhán törekszenek, hogy a tanév bevégeztével a tanu­lóknak legkisebb része képes kivánt eredményt felmu­tatni, nem is emiitvén azt, hogy a Org. Entwurfnak ele­get tennének." — T. cikkiró! Az összes gymnasialis ta­nítás vagy egyes tantárgyak céljáról vélekedik ön igy ? Mindkettőt be kell önnek bizonyítania, vagy az által, hogy ki fogja mutatni, mi célja vagyon a gymnasiumi ta­nításnak ? és ennek alapján bebizonyitandja, hogy az au­tonom gymnasiumok berendezésöknél fogva ezen célt soha sem érhetik el, vagy pedig az által, hogy az Org. Entwurfot az autonom gymnasiumok tantervével — melyet ön nem igen látszik ismerni — minden egyes tantárgy tömegére és céljára nézve összehasonlítja, s az­után bebizonyitandja, hogy az Org. Entw. a gymnasiális tanulóktól nagyobb tudománymennyiséget kiván, mint az autonom gymnasiumok tanterve; amit — a görög nyelv kivételével — önnek bebizonyitnia lehetetlen volna. De ön nem vett magának fáradságot egyiket vagy másikat bebizonyitni és az autonom gymnasiumokról ugy itél, mint coecus de colore. De ha én önnek azt mondom, hogy az autonom gymnasiumok a philos. pro­paedeutikát is felvették az érettségi vizsgálat tárgyául, akkor csak meg fogja engedni, hogy az autonom gymna­siumok célja magasabbra van szabva, mint a lőcsei állam­gymnasiumnál. A mit ön továbbá mond, hogy „az autonom gymna­siumok a cél elérésére lanyhán törekszenek," hogy „a ta­nuló ifjak nem az államgymnasiumokba, hol szigorúan veszik a dolgot, hanem a lehető legkevesebbet követelő 98

Next

/
Oldalképek
Tartalom