Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-10-15 / 42. szám

tületi s kölcsönös jogviszonyban levő egyházmegye tagjai akarnak gyámoldát alapítani, ott ép ugy helye van a többségileg, közegyetemileg kimondott kötelezettségnek, mint bármely más egyh. megyei ügyben ; annyival inkább mert ki sem fogja kétségbe vonni, hogy nem csupán az egyes egyházi szolgák, de az egyetemes egyház közjava mozdíttatik elő, oly intézkedés állal, mely biztosítja az élőt, hogy ha minden idejét s erejét az egyház szellemi és erkölcsi ügyeinek szentelve, családja anyagi jóllétének kiválólag nem élhet is, a testvérek egyesülete felveszi özvegye s árvái gondjait, biztosítja kenyerét: kimondatott a kötelezettség az egyh. megye minden még nőtlen tagjai iránt is, miután a testületi viszonyban ezek is benn vannak, s mint keresztyén egyházi szolgáknak meg van szent kötelmük uz övéik, szoigatestvéreik özvegyei s árvái iránt. Mely közintézetet egyh.megyénk mindig szivén hord, kebelén ápol, annak t. i. a csurgói gymn. tanárairól sem feledkezhetett el, kiterjesztvén azokra is a gyámolcla jótéteményit. Második kérdés volt a jövedelem megalapítása, s e célra 1. beléptidíjt fizetend minden tag jövedelme 5 százalékában ; 2. év díj t 1 százalékában meghatározva} 3. mellék jövedelműi életbe léptettetett, ha valaki állomásánál nagyobb jövedelműbe lépett a többletnek 50 százaléka ; 4. a gyülekezetek eddigi kegyadományaik, 5. évenként egy vasárnapi gyüjtelék a gyülekezetek körében; 6. egyes nagylelkűek kegyadománya, minők idáig is találkoztak, mint p. o. n. t. Erős Sándor és fia, t. Szentesi János lelkesz atyánkfia s t. Csépán József nemrég \ilági tanácsbiránk, kiknek e helyen is legyen köszönet mondva az Űr kicsinyeinek s szegényeinek nevében; 7. tagtársak eilen egyházi törvényszék által hozandó pénzbeli büntetés. Mint értheti a figyelmes olvasó, a jövedelem százalék arányban van ugyan megállapítva, amaz evangyéliomi elv szerint, „kinek tóbb adatott több is kéretik tőle számon!" de azért „óh következetlenseg!" t. i. a világ nem a világosság fiainak törvényök szerint, az osztalék mégis, nem a befizetés aránya, hanem a teljes testvéri egyenlőség elvén, akként van megállapítva, hogy nem csak a lelkészek Özvegyárvái egyenlő osztalékban részesülnek egymás közt, de még az általában felényi jövedelem után felényit befizető népiskolatanitók özvegyei és árvái is, a lelkészekéivel egyenlően gyámolittatnak. Igaz hogy a valódi keresztyéni osztalék az lett volna, hogy azoknak, kiknek kenyérkeresöik, életökben, kisebb javadalmaikból, kevesbet takaríthattak meg, övéik számára, mint a nagyobb javadalmuak, több osztalék adassék : de örüljünk ha csak a fönebbi keresztyéntestvéri osztalék állapíttathatott is meg, olyan korban, melyben az evangyéliom helyett 2X2. a vezérelv, s a mikor lelkész és tanitók közti ily testvéri egyenlőség sőt önzetlen előszeretetnek is tán ez legelső példájahazánkszerte. A beléptidíj egészben, a mellékjövedelmek csak kamatai 2

/3

-da arányában tőkésítendök, mig %-d. kamatjuk az évi díjakkal kiosztandó, és pedig tíz évi átlagos számítás szerint meghatározott mennyiségben egyegy özvegy és árvának, nehogy az özvegyek árvák véletlen többsége vagy kisebbsége aránytalanságot hozzon be. Az özvegy férjhezmenetele vagy haláláig, az árva 20. éves koráig kap osztalékot, hanem ha előbb önállóságrajut; nyomorék, keresetképtelen árva halálaig huz segélyt. Keresetre képtelen s hivataláról lemondó vagy attól nem egyházilag megfosztott s jövedelem nélküli gyámtag, önmagára s családja minden tagjára is nyervén jutalékot, ennyiben nyugintézet is gyámoldánk. A gyámoldát képviseli ss kormányozza egy 5 tagu választmány, mely maga választja pénztárnokát, de ép ezért mind pénztárnokáért s az összegekért in solidum, mint minden egyéb eljárásaiért az egyházmegyének felelős, s évenként számadással s netáni esetben kárpótlással tartozik. E válás ítmány egyúttal árva atya szerepét is viszi, az özvegyek s árvák erkölcsi vallásos életirányukra is kiterjeszkedöleg. Tegyünk most már egy kis számitást is, hogy lássák az érdeklettek, tényleg mit alapítottunk ? Van egyházmegyénkben 02 lelkészi állomás a Tisza féle táblázat szerint kerekszám 45,000 frt jövedelemmel, mi az idei rosz termés s gabnaár mellett bizonyosan nem több 35,000 frtnál. E szerint a belepti díj 5 % ha 1750 frt; s van 78 tanítói állomás, mire nézve csak felit vesszük a fönebbi fizetésnek ; s igy a belépti díj 875 frt; az eddigi gyámoldai tőke 800 frt; a n. t. Sarkadi Károly lelkes vezérlete alatt álló alsóki tanitói kör külön gyámoldai tökéjével, a most már méltólag megalapított gyámoldába belépni ajánlkozván = 800 frt összesen 4225 frt leend az első alap. Vegyük fel most már hogy az évdij 52,500 frt leik. s tanitói jövedelem után 1 %-al 525, a fönebbi tőke kamatja 250 frt; e két főtétel együtt 775 frt évenként, mi minthogy 10 évig reményünk szerint csak részben, s kivált kezdetben alig lesz igénybe véve, s igy nagyobb részben mindig tőkésíthető leszen, egy évtized alatt felszaporodik 10,000 frtra ; az eddigi özvegyárvák előbbi arány szerinti osztalékukat kiadván időnként; az itt nem számított gyülekezetek évi adománya, az úrnapi gyüjt'elék s a mellék tőkék kamatrészleteiből. Vegyünk fel továbbá 140 tagra, midőn teljes folyamába jön az intézet 50 özvegy árvát, most csak 30 a maximum, s számítsuk ki reájuk az évi osztalékot, mi legalább 1200 frtra menend 10 — 15 év múlva, s 30 év múlva kétannyira, kiki beláthatja, hogy minden magunk tulerőltetése nélkül, oly intézetet állítottunk, melyből a mieink fejenként 25 — 50 frt évi segélyt s igy egy négytagú özvegy árva család 100 — 200 frtot kapnak, tehát annyit, mennyi egy munkás özvegy-csalácl évi főszükségletét, kivált falusi lakás mellett, meglehetősen fedezi. Lesznek tán egyházkerületünkben, kik megemlékezve a tatai egyházmegye egyházkerületi gyámoldát ái-