Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-09-17 / 38. szám

Két igen érdekes munka is olvastatott: „A figyelem ébresztéséről" s „Az ének hatásáról." Mindkét dolgozat szerkesztőinek, a sz. tamási és acsádi tanitó uraknak ugy szorgalma, mint képzettségéről tesz bizonyságot, miért is azoknak a „Népiskolai Közlöny"ben közelebb s további ismertetés végetti közlése határozat tárgyává lön. Végre örömmel emlitem még, hogy laki értekezletünkön mind a szomszéd Sopron-, mind a Györ megyei tesvéregylet, az első egy lelkész s öt tanitó, az utóbbi egyházi elnöke s két tanitó személyében képviselve volt. Igy három egyházmegyei tanitóegylet közösen tanácskozott a közös célra vezető útnak egyengetése fölött. E testvéregyletek készséggel ajánlák meg egymásnak értekezleti jegyzőkönyveiket, s igy remélhetjük, hogy a külön választott parányi erők egyesülvén, idővel fölépitik egyházunkban a népnevelésnek magasztos templomát ! Faxit Deus! Meszlen, augusztushó 29-én 1865. Poszvék Sándor. —— <>r KÖNYVISMERTETÉS. Adalékoka tanárképzési tervezethez gymnasiumok számára. Petz Gyula mező-herényi ág. hitv. ev. lelkész és a szarvasi főisk. tanács tagja. (Folytatás.) Térjünk most át Petz urnák saját véleményére „itthoni gymnasiumaink leendő tanárainak" képeztetését illetőleg. Petz úr ugy vélekedik, hogy ez ügyben három kérdésre kell megfelelni: A) Miből és mennyiből álljon a leendő tanárok pályái készülete tartalmára és terjedelmére nézve ? B) Miféle intézetek, módok és szervek igénybevételével történjék az ? C) Miféle próbatétek által mutattassék be. A) Az igazolt érettségen túl merül fel a leendő tanárra nézve először a kérdés: miféle tárgyakat, minő terjedelemben kelljen tanulnia ? Készülete elsőben is ezekben látszik pontosulni; tanulj annyit, hogy másokat tanítani szinte könnyűnek tessék; gyakorold a különféle tudomány munkásságába szellemedet ugy, hogy e munkásságba másokat is begyakorolni elég ügyes légy ; tanuld elméletből, Iesd el szemléletből a tanításnál előforduló módszereket, a nevelés elméletébe hass ugy be, hogy másoknak jellemekké nevelésébe lélektani tapintattal befolyhass. Közelebb azonban arra kell neki figyelni, hogy ő a gymnasiumban tanítani s mellékesen a gymnasiumi tanokat irodalmilag is terjeszteni köteles, s hogy gyakorlati képességét mint alapos tudósnak, ügyes tanítónak és avatott nevelőnek kell kitüntetnie. — Mint alapos tudóstól a gymnasiumi tárgyak egy részében szakértőség, Összegében bizonyos fokig menő tájékozottság fog igényeltetni. Mint tanitó: értse a gymnasiumi tanokat rend- és módszeresen, bírjon eleven tudatával a gymnasium fogalmának s a módoknak és eszközöknek, melyekkel e fogalom intézetileg valósítandó. Mint nevelő: értsen érzületfejlesztőleg hatni, tudjon amellett a neveléstan igényeinek más tekintetben müveit bánásmód által eleget tenni. A leendő tanárok, hogy céljoknak kellőleg megfeleljenek, már készülésökben tartoznak egyfelől mindazon ismereteket elsajátitni, melyek nélkül sem a gymnasiumi feladat egészben, sem az egyes szakok egyetetemes elveikben tudományosan átérthetők s igy a növendékeknél is tudattá emelhetők nem lennének, másfelől a gymnasiumi tanok egy-egy összefüggőbb csoportozatára szorítkozni, hol irodalmilag kiválóbb láttatja lehessen munkálkodásuknak. — Innét a leendő tanártól kettes készültség igényeltetik : az általános és a szakcsoport o z a t i képzettség. A szakcsoportozatok, melyek szerint a leendő tanárnak készülni kell, következők lehetnének : 1-ső főszak : túlnyomólag ó-klassicai nyelvtudomány s irodalom kiegészítve történelemmel és földrajzzal; 2-ik főszak: tűlnyomólag történelem és földrajz, kiegészítve bizonyos fokú jártassággal a philologiában; 3-ik főszak: mathematika és természettudomány, kiegészítve egyik v. másik müveit nyelv körében való szaktanitósággal. Mind a három főszak feltételezi a gymn. tanár általános képzettségi kellékeit. Azonban nem szabad ignorálni a felsőbb osztályokban megkívántató mélyebb szakismereteket, valamint azt sem, hogy lesznek tanárjelöltek, a kik a gymn. tanároktól követelhető általános képzettséggel birnak ugyan, de egyes szakokban másoktól felülmulatnak. így jó leszen mind a három főszakban az egyszerű képesség mellett magasabb képességfokot is felvennünk, mely utóbbival t> i r ó egyén mindjárt a felső gymnasiumban is taníthat, mig, a kinek egyszerű képessége van, csak feltételesen ismertetnék el szaktanítónak a felső gymnasiumban. I. Altalános készület tárgyai. Minden leendő gymnasiumi tanártól megkivánhatók a következők : 1. Jártasság a paedagogikában s didaktikában, s e tudomány történelmében, szintén a tanitástan alkalmazásában. 2. A szorosabban vett bölcsészeti tanok, különösen a logika, lélektan és bölcsészettörténelem ismerése. 3. Tudományos és gyakorlati avatottság élőnyelvekben ; és pedig a) a haza köznyelvében a grammatica, prosodia, vers- és irálytan ismerete, hibátlan beszéd, szabatos irály, irodalomtörténetünkben való jártasság j b) azon másik hazai élőnyelvben, melyet az illető talán tannyelvül használand, s ha ez nem volna német, akkor c) a németnyelvben is legalább a német irodalom önálló használásáig. 4. A lyceumi folyamokban hallgatandók a theologiai tanok. II. Szakszerinti készület tárgyai. 1) Túlnyomólag philologiai, egyszersmind történelmi szakt a") Közönséges képességfok.