Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-09-17 / 38. szám

a) Jelesebb magyarázati munkák s egyetemi exegetai leckék tanulmányzása ; hospiíatiók és kísérletek általi gyakorlatibb megalapítása a mümagyarázásbeli jártasságnak, alkalmazva classicusokra ; s ezekbeni kiterjedtebb olvasottság, tüzetesebben a következőkben: Caesar, Livius, Nepos, Cicero (beszédek, választékos levelek, kisebb bölcsész, müvek.) Virgil Aenéise, s Ovid oly darabjai, melyek iskolai használatra valók, Xenophon, Homér, és Herodotus. — b) A latin és görög grammatika s leghasználtabb metrumok biztos tudása, c) Folyékony és szabatos használata a latinságnak írásbeli feltevésekre, d) Az irók dologi magyarázatához nélkülözhetlen ismeretkészlet a görög és római régiségekből, mythologiából és irodalomtörténetb'ől. Ehhez a históriai ismeretek köréből birandók: Magyarország történelme és földrajza; az ó-, közép- és uj kor kortani ismerete; a korszakoló világesemények biztos átnézete; a földszin ismerete természeti mivoltai és állami felosztásai szerint főbb tekintettel Európára s Amerikára. b) Magasabb fok. Itt az a) pont alatt elsorolt philologiai igényekhez járulnának még a következők: az olvasottság és magyarázati képesség kiterjed Sallustiusra, Tacitusra, Cic. nagyobb philos. müveire, leveleire, Plautus- és Terentiusra, Horatiusra, Platonra, Thukydidesre, Demosthenesre, Euripidesre, Sophoclesre ; a latin irálybeli jártasság kiegészítendő latinul-beszélési képességgel. Tudományosb ismerete latin, görög, magyar grammatikának ; a görögnél tekintettel a dialektusokra. A régiségi ismeretekhez járuljon topographiára alapuló tüzetesb ismerete a görögök és rómaiak történelmének, főként állami, vallási s magán életüknek. 2) Túlnyom óla g történelmi egyszersmind philologiai szak, olyanoknál, kik tulnyomólag történelem tanárai leendenek. Az erre irányzott készület tárgyai : a) Közönséges fok. Kortani biztos átnézet a világtörténet felett és belátás a főbb események pragmatikai menetébe, a görög és római életteli közelebbi ismeretség ; általános és hazai földrajz mind természeti, mind politikai, - jártassággal térképek rajzolásában s tábláni vázlásában; egyetemes és hazai statistika; — egy-két korszak tüzetesebb tanulmánya ; a történettanítás módszereinek ismerete; egyes oly földrajzi munkák tanulmányozása, melyek különösen a methodus tekintetéből megfelelnek a tudomány igényeinek. Ehez a philologiából annyi járul, mennyit a philologiai szak a) fokánál mint minimumot jelelénk meg. b) M a g a s a b b fok. Itt az a) fok alattiakon kivül : történészeti forrástanulmány, kiváltkép az ó korhoz s a magyar történelemhez; egyes történelmi anyagoknak önálló belálássali feldolgozása, terjedtebb olvasottság nagyobb történészek és földrajzírók munkáiban. Jártasság a tanithatásig legalább egy műveltebb európai uj nyelvben, melynek aztán történészeti irodalmában akadálytalanul lehessen az illetőnek búvárkodnia. Valamely műveltebb európai uj nyelvben a tudományos és gyakorlati avatottságot egészen a tanithatásig azért gondoljuk e szak embereitől igénylendőnek, mivel a) legalább egy nagyobb tudományos irodalom kell hogy nyitva álljon kutatásaiknak. b) jó nyelvezetű könyveket irni, továbbá a növendékeknél a szó- és írásbeli helyes előadást előmozditani tudniok — rájuk nézve is lényeges érdek; mihezképest kizárólagos szakembereket játszaniok, következményeiben annyi volna, mint a tanszervezetnek az egy humanistikus főcélra irányzott működésében zavarni az öszhangot; sőt, szakjuk- s tanszéküknek az egészhezi viszonyát tekintve, maguk tartoznak kívánni, hogy a nyelv s irálytanitásban s irodalmi müvek fejtegetésében próbálkozniok arányos tér s alkalom jusson. Különben az élő nyelvek mindannyi külön szakemberekre bizatása lehetlenné is tenné azt, mi gymna3Íumban az összevágóbb képezhetés, különösen nevelhetés érdekéből mellőzhetlennek van felismerve, s ez: a szakrendszernek osztályrendszer által módosittatása. Ehez járul, hogy a nyelvmesterektől nem is telnék a gymnasiumi célnak tudatos előmozdítása. 3) Mathematikai és természettudományi szak. A leendő szaktanár készülni fog tudományosan a gymnasiumi tanterv szerinti tanítási célok és szükségek szempontjából e kettes szakbeli tanokra; ismerkedni fog ezeknek irodalmával, s az ebben korszakolt jelesek főmunkáival, s rendszereivel; elsajátítni a módszeres és szemléletes előadás képességét, melyhez nem kevés gépi miveletek és ügyességek is kellenek, mint: rajzolás, krystallographiai és tértani idomok, nemkülönben physikai gépek szétbontása s összerakása; chemiai és természettani kisérletelés; füvészkedés; ásvány-, növény- s állattani gyűjtemények tudományos rendezésa stb. A tudományok egészébe miután behatott: tüzetesben a kettes szak azon tanainak anyagát s alkalmazási módját sajátítsa el, melyek a gymnasiumban egyetemes tanrendszerünk nyomán rendes tárgyaltul adandók elő. Mit ha egészen a legfelsőbb osztályok igényeit megütő avatottságig vitt: a magasabb képességi fokra teve szert. (Vége köv.) BELFÖLD. A TISZÁNTÚLI EV. REF. EGYHÁZKERÜLET KÖZGYŰLÉSE. A tiszántúli ref. egyházkerület mult augusztus hó 9 — 15 napján tartá főt. Balogh Péter püspök úr elnöklete alatt közgyűlését, melynek nevezetesebb tárgyai következők voltak: A beregi egyházmegye jelenté, hogy képviselőketa lelkészvizsgára pénz szűke miatt nem küldhet, foganatba venni kívánja, hogy jövőre az illető vizsgaközgyülés ide-76