Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-09-10 / 37. szám

pességi vizsgát (examen pro facultate docendi) kiállott tanárjelöltek vétetnek fel. Az itt töltendő időszak két és 4 év. Foglalkozás : paedagogikai és tudományos értekelések, nevelés- és iskolatani munkák ismertetése, s gyakorlati nevelési kérdések feletti vitatkozás. — A tanításban való gyakorlás végett a scminaristák mindegyikére a helybeli gymnasiumok valamelyikében bizonyos tanórák bízatnak, még pedig nem több hatnál. Továbbá a tanárjelöltek hospitálnak az idősebb tanárok előadásain, részt vesznek az iskola értekezleteiben, felvigyáznak különös felügyeletet szükséglő tanítványokra. II. A tanári vizsgálatot illető szabályzat 1831. apr. 20-kan bocsájfatott ki. Ennek lényeges határozatai következők : 1) vizsgálat pro facultate docendi; 2) pro loco; 3) pro ascensione; 4) collequium pro rectoratu. 1) Az examen pro facultate docendi a nálunk is szokásos gymnasiumi tantárgyakon kivül még a francia és héber nyelvre vonatkozik. A ki vizsgálatra jelenkezik, annak be kell nyújtania akadémiai képességi bizonyítványát, három évi egyetemi pályáról szóló oklevelet és biographiáját latin nyelven. A vizsgálat írásbeli, szóbeli és próbalecke. — Tancsoportok : a) latin, görög, német nyelv ; b) mennyiség-, természettan ; c) történelem, földrajz. A facultas docendi a) feltétlen, b) feltétes. — Feltétlen facultas docendit csak oly tanárjelölt nyer, a ki a három tancsoport egyikében annyira jártas, hogy kellő készülés mellett e tárgyat a két legfelső iskolában tanitani képes, a többi tárgyakban pedig annyira otthonos, hogy a tanulók általános műveltségére jótékony hatással működhetik. — Feltétes facultas docendit nyer, a ki a tancsoportok egyikében bir ugyan annyi jártassággal, amennyi szükséges arra, hogy valaki a felső osztályokban taníthasson, ellenben nem felel meg azon igényeknek, melyek a magasabb iskolai müvelés általános céljának elérése végett minden tanártól követeltetnek: továbbá akik annyi ismerettel birnak, amennyi egy tanártól a közép vagy alsó osztályokban követeltetik. A szabályzatban egyes tantárgyakra nézve következő határozatok foglaltatnak: A ki a német nyelvben és irodalomban annyira nem jártas, hogy azt tannyelvvül használni a legmagasb osztályban is képes volna, nem nyerhet feltétlen facultas docendit. A francia nyelvet mindenkinek annyira kell érteni, hogy költeményt és prósát folyékonyan fordítni tudjon. Ha a leendő történelmi tanár feltétlen facultatem docendit akar nyerni, szükséges hogy annyi philologiai képzettséggel bírjon, miszerint a görög és római irókat ne csak előadásainál használhassa, hanem ezek által a történelmi előadásokat értelmesebbé tegye. Latinul pedig annyit kell tudnia, hogy az ó történelmet latinul is képes legyen előadni. Kivétel nélkül minden tanárjelölttől követeltetik a logíca, psychologia, a bölcsészet történelme s a nevelés tudomány ismerete. Azoktól pedig, akik a propaedeutikát akarják tanítani, megkívántatik a logika, metaphysika, psychologia, a bölcsészet történelmének ismerete, s kellő jártasság a Kánt óta felmerült bölcsészeti rendszerekben. A természettudományokban a vizsgálat kiterjed: természet- vegy-, ásvány-, állat- és növénytanra. Feltétes facultas docendi adatik a mennyiség- és illetőleg természettani tudományokban azoknak, kik kevesebb természettanbeli avatottság mellett a mennyiségtant és a természettan mennyiségtani részét, valamint azoknak, kik kevesebb mennyiségtani ismeret mellett a physicát valamennyi osztályon keresztül képesek tanítani. Végre mindenkitől megkívántatik a sz.-irás tartalmának ismerete s a keresztyén hit- és erkölcstan tudása. Az elégtelen tudomány miatt ideiglenesen visszautasított tanárjelöltek is kapnak oklevelet, melyben határozottan ki vagyon téve, hogy az illető mikor tartozik vizsgálatra megjelenni. 2) Examen pro loco és 3) pro ascensione csak ak- ' kor tartatik, ha a már oklevelet nyert tanár oly tantárgyakat akar tanítani, vagy illetőleg oly magasabb állásra mozdíttatik elő, melyekre nézve még nem igazolta magát. 4) Examen pro rectoratu szinte már oklevelet nyert tanárokra vonatkozik s pedig azon esetben történik, ha valamelyik tanár igazgatói állásra vagyon kijelölve. Célja e vizsgának kipuhatolni, hogy vájjon az illető, igazgatóságra kijelölt tanár bir-e annyi nevelészeti stb. ismerettel amennyi egy igazgatóban megkívántatik. E vizsgából a kitűnő tanárok fel is mentetnek. III. P r ó b a é v. Az I. szakaszban volt említve, hogy a paedagogikai intézeteket látogató tanárjelöltek a gym. idősebb tanárok óráin hospitálnak, s hetenkint bizonyos számú órákban előadást is tartanak. De ezzel Poroszországban még nem elégszenek meg, hanem e fölött a tanárjelölteknek valamely gymnasiumnál égy próbaévet is kell tölteniök. Ugyanazon tanintézetnél egyszerre csak két jelölt fogadható el a próba évre. A tanárjelölt feladata a gyakorló évben sürü leckelátogatások (hospitatiók), úgyszintén az igazgatóval s az osztály- és szak-tanárokkal folyandó értekezletek által, az egész iskola szervezete és a fegyelmi törvények alkalmazása felől alapos szemléletet nyerni. Különösen azon osztályokban, melyekben tanítania kellend, hallgassa a leckéket, hogy azon tanár eljárási módjával, kit képviselnie kellend, úgyszintén a tanulók felfogási tehetségével és álláspontjával alaposan megismerkedjék. A reá bízandó tanszakok megválasztásánál különös tekintet legyen a tanári vizsgálatban nyert oklevelére. A jelölt ne foglalkoztassék az egész éven által ugyanazon osztályban, hanem szolgáltassék neki út és mód, legalább a tanév második felében erejét más és felsőbb osztályokban — habár rövidebb tanszakaszok tárgyalásával is — megkísérteni. Az igazgató, az osztálynok, valamint azon tanár is, kit a jelölt képvisel, ennek tanitását különösen eleinte gyakran látogassák, és figyelmeztessék netán ész