Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-09-10 / 37. szám

nekünk is át kell esnünk a válságon, melyet feltartóztatni embernek nem adatott. Az eszmék élő hatalmak, melyek mintegy a levegőbe vegyülnek, s mi azokat észrevétlen beszijjuk; a szél magával elviszi, mint a növények hímporát és elszórja, a hol nem is véinők. Hiába szegülsz ellen az eszmék láthatlan áromlásának, hiába zárkozol el ellenük: hatásukat el nem kerülöd, akarva nem akarva bele jősz a kor eszméinek sodrába; századod szülöttje vagy. Egy nemzedék, mely mohó kíváncsisággal kapott Renan „Jézus élete" után, és játszani mert a tűzzel, mely éget, de nem melegít, tartozik azzal a szent ügynek, önsaját lelki békéjének, hogy a felvett kérdésekhez komolyan hozzálátván, iparkodjék tisztába jőni és megállapodására jutni. Ballagi Mór. Adalékok a tanárképzési tervezethez gymnásiumok számára. Petz Gyula mezö-berényi ág. hitv. ev. lelkész és a szarvasi főisk. tanács tagja. A szarvasi főiskola folyó évi értesítőjében a fenebbi cim alatt jelent meg egy értekezés, mely korszerűségénél és azon gondnál fogva, melyet szerző a kérdéses tárgyra fordított, megérdemli, hogy t. olvasóink lapunk szűk köréhez de egyszersmind az érdekelt tárgy fontosságához mért keretben ismerjék azt meg. Jelen soraimmal nem célom az előttem fekvő értekezésre bírálatot irni, s csak egyedül arra szorítkozom, hogy azt, ugy a mint van, megismertessem. A mult évtizedben Thun gróf iskolai Entwurfja villámcsapáskint lepett meg bennünket; iskolákban, hol eddig 4 — 5 tanár működött, egyszerre tizenkettőt sőt többet is kellett volna alkalmazni, s igy történt, hogy, mivel a tanári pályára sikeresen készült férfiaknak valami nagy bőségében nem voltunk, a tanerő mennyiségre nézve szaporodott ugyan, de a tanügy egyáltalában nem emelkedett oly arányban, minőt a tanerők szaporodása külsőleg mutatott. E bajon még most sincs segítve, hogy miért nincs, azt minden figyelmes gondolkodó hamar kitalálhatja; napjainkban oly időt érünk, mely a godolkodó fők figyelmét a tanügytől csaknem egészen elvonja, s hazánkban oly dolgok vannak szőnyegen, melyek legalább ideiglenesen még az oly fontos tanügyet is háttérbe szorítják. De remélhetőleg ez nem tarthat sokáig igy, el kell nemsokára jönni az időnek, midőn az egész ország, s különösen mi protestánsok is kizárólagos figyelmünket a tanügynek szentelendjük ; épen azért csak dicsérnünk lehet a buzgalmat, melyet egyik másik szakemberünk már jó eleve ez igen fontos tárgy kellő megrostálására fordit. Tanügyünk kellő felvirágoztatásának előmozdítására nézve igen fontos kérdések a következők: Szükséges-e tanárainknak, mint ilyeneknek, külön kiképeztetést nyerniök '? Ha igen, kell-e erre nézve külön képezdét felállítanunk, vagy a mostani iskolák is elégségesek, némi bővítéssel és módosítással? Mennyit kell kívánnunk egy gymn. tanártól ? Mi módon vizsgáltassanak meg leendő tanáraink ? — Fetz Gyula úr fencimzett értekezése e kérdések megfejtése körül forog, s két részre oszlik, az elsőben elő adja szerző azt, a mi e tárgyra nézve Poroszországban divatozik, a másodikban pedig saját nézetét, eszméit mondja el, „melyek véleményelőkészítésre szánvák." Az első részt következő 4 szakaszra osztotta szerző : 1) Előképzés a tanári hivatalra; 2) A vizsgálat a tanárságra ; 3) A próbaév ; 4) A tanárok végleges alkalmazása. Most lássuk e négy pont leglényegesebb részeit. I. A porosz állam a végett, hogy a leendő gymn. és reáltanárok e hivatásra speciális előkészítést nyerjenek, nem állit fel külön tanárképezdéket. Mivel azonban a tanári hivatalra való előképzés egyedül a tudományos készülés által célhoz még nem vezet; Poroszországban sem hiányzanak magasabb tanintézetekben oly paedagogikai intézmények, melyek a tanárjelöltet bevezethessék a tanári hivatal különösb kellékeibe is, — Az egyetemeken létező képezdei seminariumok tudományos jelleggel bírnak; — ezek célja útmutatást adni: mikép kelljen a tudományt önállóan felhasználni és tovább fejleszteni. E képezdék főbb szakok szerint 4-félék i. m. philologiai, históriai, mathematikai és paedagogikai seminariumok. Mindenik egyetemnél nincs mind a négy szak képviselve de philologiai képezde mindeniken van. — A philologiai képezdék célja: azokat, a kik a régiség tudományában kellőleg elökészülvék, tovább képezni, hogy általuk az ide vágó tanok tovább fejlesztessenek. — A történelmi képezdék célja szinte: azon tanulókat, a kik erre kellőleg elökészülvék, mélyebb történelmi művelődésre elősegitni. A mathematikai seminariumban, a tanárjelöltek élőszóval vitatnak meg bizonyos tantételeket, melyeket vagy az igazgató tűz ki, vagy magok választanak, előadást tartanak otthoni dolgozataikról vagy math. iratokról, melyeket tanulmányoztak. Házi dolgozataik thémáit v. az igazgató v. magok választják. A tanárjelöltek tudományos művelődését, felfogások önállóságát nagyon előmozdítják a különféle egyetemeken levő bölcsészeti, történelmi, arc ha eologiai, szónok lati gyakorlatok; philologiai értekezletek, mértani, physikai, vegytani, zoologikus gyakorlatok; továbbá különböző szakboli társulatok. A paedagogikaiseminariumok feladata a tanári hivatal gyakorlati kellékeire előkészíteni a tudós fiatalokat; az ebba lépő tagoknál már a nyelvek és tudományos ismeretek bizonyos kész tömege feltételeztetik, melyeket ittlétök alatt megalapítani és tágitni kötelesek. A königsbergi, ber'ini, stettini és boroszlói paedagogikai seminarinmokba csak tanárké-