Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1865-01-22 / 4. szám
sikát és természeti észtant, megértik-e ? a tanítványok legjobban megfelelnek reá. Igen szükséges volna a 8-d. osztály első felében röviden megismertetni az ifjút az addig általa tanult nyelveket összehasonlító nyelvészettel, hogy ezáltal azokat magasabb szempontból is tudja tekinteni és becsülni; utolsó felében pedig kétségkívül jót eredményezne egy általános encyclopaedia, hogy majd a gymnasiumot elhagyó és érettségi szigorlatot kiállott ifjú tájékozhassa magát a szakpálya választásánál, és az egyes szakoknak használtabb, közkézen forgó terminológiával is megismerkedhessék. A vállalkozóknak, bölcsészeti akadémiáink hiányában, [már a mostani erőkkel is lehetne, a gymnasium végeztével, philologiai seminariumokat nyitni. Az érettségi vizsgának Írásban nyilatkozó részében tanúsítsa az ifjú, hogy mit tud, miként fogta fel azt és mikép bírja írásban előadni'? az élőszóval feleletnél mutassa ki részletes ismereteit. Ha ezeknél kellő szigor alkalmaztatik, az ifjak komolyabb tanulmánynyal és óvatosabb figyelemmel készülnek a szigorlathoz. Fogyatkozás még az is középtanodáinknál, hogy rendeltetésük sokszor van szem elől tévesztve. Miután a középtanodák feladata előkészíteni a tudományos szakpályákra : azért is a tanterveknek ugy kellene szerkesztetni, mintha növendékei mindenike a tudományosság legfőbbjére óhajtana képesittetni, bár sokan elmaradnak e céltól, vagy ha jól futják is meg gymnas. pályájukat, később az élet üzletében elvesznek. Ezért is minden gymn. növendéknek kivétel nélkül minden tárgyat kellene tanulni, Az egyes tanok alól kivételek mindég az illető tantárgy becse s jelentőségének kisebbítésére, és az iránta szükséges érdek lerontására vezet. A ki az 5-d. osztályig bezárólag mindent tanult, még ha néptanítói pályára lép is, nem tanult hiában. A nyelvek nagy hatással vannak az emlékezet erősítésére és alaki képzésre. Ezek voltak főbb gondolataim középtanodáinkat illetőleg, midőn Molnár cikksorozatát olvasám. Ezért is, ha tanügyünkön változtatni, javítani akarunk, és akaratunk mellett módunkban is áll, mindenekelőtt középtanodáinkat kell a tudomány érdekében — és csak is igy — minden más tekintetek mellöztével, alakitanunk és szerveznünk a kor igényeihez képest. A gymnasium alapja a tudományos ismereteknek. Ha lesznek jó, erős és nem — mint most — csonka gymnasiumaink, nyernek vele a szakpályák, nyer a tanuló ifjúság és nyer tudományos állapotunk. A gymnasiumok láttassanak el elegendő mennyiségbenrendes, állandó tanárokkal, adassék ezeknek egyenlően becsületes jó fizetés. És akkor meglehet és kell követelni mindegyiktől, hogy hivatalának éljen, és a reá bi-' zottakat pontosan, növendékei javára teljesítse. Addig ne emeljünk academiákat, ne szaporítsuk tanintézeteinket, mig meglevő erőink sincsenek jól biztosítva, mig meglevő intézeteinket is hiányosan tudjuk fölszerelni. T. Szabó K. MELY HITVALLÁSI KÖNYVEK ÉRVÉNYESEK ÉS SZABÁLYOZÓK A MAGYARHONI ÁG. HITV. EVANG. EGYHÁZBAN? (Folytatás.) A „sempthi consistorium (1622.) még határozottabban nyilvánította lutheri typusát; nem érte be azzal, mint elődei, hogy a superintendensnek kötelességévé tegye : invigilare, ut inspeetioni suae subjecti presbyteri „orthodoxam" inculcent populo doctrinam, quae scriptis Propheticis et Apostolicis ,,libroque christianae concordiae" est comprehensa, „secus autem doeentes n u ll a t e n u s tolleret," — hanem tovább menve specialiter meghagyja, hogy a fiatalabbak „qui judicio nondum confirmatí fuerunt, a ,,scriptis Pcipistarum vei Calvinist árum in Articulis controversiis abstineantu (II. kán.) Az iskolatanitók is „sint in religione orthodoxi." ,,Látni való, hogy a sempthi consistorium szigorú lutheri elemekből állott." Tudjuk, hogy hazánkban a XVI. század végén és a XVII. elején az evangélikusok között a cryptocalvinismus kezdett terjedni, *") melynek meggátlására a sempthi consistorium határozottan lutheri szellemű törvényeket alkotott. A „rózsahegyi zsinaton" (1707), mely inkább egyházszervezési ügyekkel, valamint az evangélikusok által megtartandó ünnepek és az istenitisztelet formájának megállapításával foglalkozott, nem hozatott a hitvallási könyveket érdeklő határozat. Mindazonáltal itt is találunk támpontokat, melyekből a zsinat confessionalis iránya kiviláglik. A VIII. cánonban ugyanis az Istenitisztelet formája egészen a wittenbergi sajátszerű lutheri agen*"*) Schmal Andreas az ö ,,Adversariáiban igy panaszkodik : „Sciebat Daemon dissensionem in doctrina magnum esse impedimentum veritatis. Hinc non prius quievit, quam consensientes distraheret et quosdam Philippi Melanchthoni discipulos, lenitate ejus et incautis Ioquendi formulis abusos, ad periculosissima Calvini castra pertraherat." Elősorolja azokat, kik a lutheranismustól elpártolván, a calvinismust részint alattomban, részint nyíltan tanították. — „Dévay Mátyást" Tsétsi perperam Matthaeum-nak nevezi ; „primus fait controversiae sacramentariae in Hungaria auctor.1 ' B ö y t e Istvánról mondja : dum ad calvinianos circa annum 1584. declinare videretur, ministri genuine evangelici episcopatui ejus renunciarunt." Eabó András. Monumenta Evang. II. köt. 123-136. Nem hiányoztak ugyan férfiak, kik a lutheranismust a calvinismussal ki akarták békíteni, de eredmény nélkül maradt e törekvés, mert mind a két párt makacsul ragaszkodott egyházának sajátszerű tanaihoz, kivált a válpontokban. Erről igy ír Schmal: „Erant quidem nonnuli, qui post solutam etiam externam illám unionem, lutheranos cum calvinianis in negotio fidei conciliare adtentabant; sed magni unius viri sententia, uti Christus cum Beliale: ita evangelici cum calvinianis, in fundamento fidei dissidentes, conciliari non potuerant. Nam ut scripsit quidam: Ad coelum ducit mentes Luther amoenum, ad tetrum trudit mentem Calvin avernum. Ugyanott 133. 1.
