Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-07-09 / 28. szám

képezdébe léphetés föltételeit, jelenben teljesen kielégítőnek tartjuk az általunk szabott föltételt, de azon elengedhetlen hozzáadással, hogy a képezdei tanfolyam 3 évét meg teljeeen elvégezze az illető. Még ezen, a tehetségesekre nézve legfölebb 6 éves tanfolyam mellett is aggódunk azon, hogy kiváló tehe aágeketnem fogunk nyerni a tanítói pályára, ha csak a képezdei tanfolyam alatli költségeket a lehető csekélyre vagy épen ingyenre nem szállítjuk. Azért előterjeszté sünkben alább erre nézve még fogunk észrevételeket tenni. III. Mik legyenek a t. képezde tantárgyai s e tantárgyak mily terjedelemben taníttassanak ? Ezen kérdesre a bizottmány tervezete előszámlálja a tanítandó tantárgyakat, s ezeknek terjedelmére nézve ad mértéket a tantárgyakra hetenkiüt fordítandó tanórák meghatározásával következőleg: 1-ső év 2-dik év 3-dik év. 2. Magyar nyelvtan. 3. Verstan .... Költ. tan s irod. tört. 2 Földrajz 3. Világtörténet . . . 3. Hazai történet .... a. . . 2. 2. Természetrajz . . 3. Természettan . , 3 a. 5. Szépírás 2 1. Rajz 2. Kertészettan ... 2. Gazdaságtan ... 3. Kertészeitan 2. Testgyakorlat . . 1 . . . 1 . 1. Paedagogica . .4 5. Egyházszónoklat. 1 1. Az itt megnevezett tantárgyakon kivül mi sem kívánunk még mást is taníttatni a t. képezdében, hanem azt óhajtottuk volna, hogy a bizottmány az egyes tantárgyakat néhol egy kis részletezéssel is kisérte volna, mert pl. a mértant nem látjuk megnevezve csak gyanítjuk, hogy a számtan neve alatt tán az is befog Ialtatik; a vallástan pedig elannyira széles körű tudomány, hogy annak egyes ágaiból azokat, melyek a képezdében szükségeseknek látszanak, a jeles bizottmánynak specifice jó lett volna megjegyezni. Még a mennyiség ellen sincs azon szempontból kifogásunk, hogy tán ennyi tauóra alatt nem nyerhetne a növendék elég ismeretet az egyes tantárgyakból, annál inkább sem állithatnók ezt, miután egy ügyes tanár gyakran 2 tanóra alatt több sikert képes fölmutatni, mint egy kevésbé ügyes 4 tanóra alatt. Azért mivel a képezdében csak is e szakra teljesen képesek és ügyes tanárokat óhajtunk bármi áron alkalmaztatni, a tantárgy mennyiségének szempontjából semmi észrevételünk a tanórák száma ellen; de igen is alaposnak látszik előttünk azon aggodalom, hogyha a növendék még a szórakoztató testgyakorlati óra beszámításával is legfölebb 26 — 29 órán van elfoglalva hetenként, s igy csak 4 legfölebb 5 órán naponként, ugy tulajdonkép csak tanítva de nem képezve leend a tanítói pálya fáradalmaira, holott a képezde név maga oda utasit, hogy nem elég tanítanunk, de tanítás és nevelés álta! képeznünk kell a növendéket, sok munkával s jelenben még kevés fizetéssel összekötött hivatalára. Mert váljon miként fogja magát érezni a tanitó, ha majd a kevés tizetés miatti életgondok mellett, egy 4 osztálylyal s 70—100 növendékkel biró népiskolában, a vasárnapi szolgálaton kivül, — ha kötelességének jól meg akar felelni, — legalább 36 órát kellene tölteni, neki ki a képezdében csak 26 — 29 órát töltött s ezt sem mind komoly, hanem részint üdítő, részint szórakoztató foglalkozással? természetesen elégedetlenül! . . . Minél több elfoglaltatás ... ez legyen képezdénk jelszava. Azzal, hogy hisz a szabad órákat majd készülettel s önképzéssel töltendi a növendék, nem ámitjuk magunkat, hisz mindnyájan ismerjük a tanulói életet anynyira, hogy tudjuk, miszerént az ily önmunkásságbani szorgalom a ritkább kivételek közé tartozik. A képező tanárnak kell hát annyira elfoglalni a növendéket, hogy annak saját rendelkezésére csak épen a szükséges menynyiség maradjon fel a nap óráiból, mert meggyőződésünk szerint csak igy leend 3 évi jó képzés mellett a munkásság, a rendszeretet az időt használni tudás második természetévé a növendéknek. Fölebb érintettük, hogy a tantárgyak mint olyanok miségére nézve nincs ugyan észrevételünk ... de ezzel nem mondtuk azt, hogy mást aztán nem is kívánunk a képezde növendékeitől, mint hogy az elszámlált tantárgyakat tudják. Szerintünk ugyanis a népiskola célszerű vezetése oly művészet, melyre nem elég, ha valaki az elméletet tudja, hanem a melyben gyakorlat tészen ügyessé. Ha a képezdéből kilépett növendék csak hallotta, hogy milyennek kell lenni a jó népiskolának, de ily népiskolát még csak nem is látott; ha csak elméletileg tudja, hogyan kellene a gyermeknek egyes tantárgyat megtanítani, de gyakorlatilag sem nem látta sem nem próbálta vezető felügyelet alatt, ugy mikor mint tanitó lép be a népiskolába ott a legjobb akarat mellett is még oly dolgokban is évek hosszú során át csak experimentálgat, melyekben ha gyakorlott vezető gyakorlatát látta — s igazgató felügyelet mellett utánpróbálta volna, egyszerre meglehetős biztossággal haladhatna. Ezért a t. képezd< egyik leggyümölcsözőbb tényezője a minta- népiskola melybe a képezdei növendék elébb mint szemlélő, tanul mányozó, aztán mint segédkedő járhasson be, termesze tesen mindig az illető tanár vezetése s fölügyelete alatl Tudjuk mi azt, hogy a mintaiskolának a képezd helyéni fölállítása sok nehézséggel jár. Ugyanis a gyüle kezet, hol a képezde leend, tanítóját maga választja, « meglehet hogy legjobb akaratú választása is oly egyén ér, ki a képezde tanárai által a mintaiskoláról fölállitot kívánalmaknak megfelelni nem tud — sőt meglehet phy sikailag képtelen. Mert tegyük föl, hogy 100 gyermel van 4 osztálylyal a helyi népiskolában, egy tanitó vezetése alatt — s a gyülekezet csak is egy tanítót akar vag; bir tartani . . ez esetben a munka nagyságához viszo nyitva lehet az iskola igen jó, — de mintaiskola, aza minden tantárgyban nem relatíve de lehetőleg absolute jó kétkedünk, bogy lehessen. Pedig szükséges hogy a ké-