Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-07-09 / 28. szám

pe/de növendékei a lehető legjobb iskolát tanulmányoz­zák s magokat ilyenben gyakorolják. E nehézségeket gyökeresen akként hisszük orvosolhatónak, ha a ké­pezde helyéni népiskola vezetését a gyülekezet hisszük szíves beleegyezése mellett két képezdei tanárra bizzuk, egyik a felső, másik az alsó két-két osztályt vezetvén a harmadéves képezdei növendékek segédlete mellett s a képezdei igazgató ide is kiterjedő felügyelete alatt. Igy aztán már szervezhető s rendezhető ugy a mintaiskola, mint a milyennek azt az elméleti előadások tüntetik föl. Ezek szerint kívánjuk, hogy: A képezde mellett képezdei tanárok vezetése alatti mintaiskola legyen, s ezen iskolát a k. növendékek elébb mint szemlélők, ta­nulmányozók, aztán mint segédkedők iátogassák a ve­zető tanárok felügyelete alatt. A gyakorlat mulhatlan kellék annál, ki egy népis­kola önálló vezetését veszi át. Segédtanitáskodás ezen gyakorlatot nem adja meg, mert segédtanítót a legtöbb esetben csak a tanítani képtelen deficiens — vagy a tul­népes iskolákbani tanitók tartanak, kik e szerint a kép­telenség, részint saját elfoglaltatásuk túlnagyaága miatt a legjobb esetben is csak imigy-amugy utasíthatják se­gédeiket. Arra meg, hogy a lelkipásztor utasítsa s gya­korolja gyülekezete tanítóját, ez idő szerint még kora lesz számitanunk. S igy a gyakorlatot is okvetlen a ké­pezdének kell megadni, s csakis ez adhatja legbizto­sabban. A mi a tanitói pályára nem elméleti tanulmány, hanem gyakorlati munkásság általi elökeszületet illeti, ne­künk erre nézve még a mondottakon felül is van kivá­nandónk a képezdétől. Tudjuk ugyanis mindnyájan, hogy egyházkerüle­tünk 34C> anya- és leányegyháza közül csak 6* van tulaj­donképeni városban, 340 pedig részint faluban, részint falusi egyszerűségű mezővárosban, — s híveink 2i0 eze­ret haladó száma is csak néhány kivétellel földmívesek­ből s földmiveléssel is foglalkozó kézművesekből áll. Azért ha a képezde felállításában a népnevelés szent ügye iránti buzgalom vezet bennünket, lehetetlen szem elöl tévesztenünk, hogy nekünk a földmíves osztály — a köznép tanítására s nevelésére kell képeznünk növendé­keinket akként, hogy Ők már a képezdében megszokják azt, hogy nem a városi — a kényelem és elegantia bizo­nyos nemével körözött közép osztály — hanem az egy­szerű fahiaí nép életének leendenek osztályosai s társai. E célra a növendéket legkiválóbb sikerrel előkészíti az, ha őt mint földmívest munkáltatjuk. A tanári vezetés melletti munkáltatás közvetlen eredményei: a) hogy a növendék erős s egészséges leend; — b) hogy a gazdálkodás titkaiba, helyes rendsze­rébe gyakorlatilag beavattatván, nagyobb részt fekvő birtok használatából álló leendő tanitói fizetését gyü­mölcsözőbben tudja használni; — c) hogy munkássága által a képezdébeni élelme-Résére is conferálván, ez által az olcsóbb lehetend. (Schweicban vannak képezdék, hol a növendékek ellá­tásuk %-ét kímélik meg ily munkával) ; — d) nemcsak elméletileg, de gyakorlatilag is képe­sek lesznek leendő iskolásaikat a gazdálkodás több ágaira nézve oktatni; — e) s a mi legfőbb, megtanulják becsülni s nemes foglalkozásnak tartani a földmívelést, nem fogják lenézni az egyszerű földmívest, s a földiníves is nagyobb ragasz­kodással viseltetik az ily, állapotának osztályosául lát­szó tanítóhoz, s igy ennek intése, tanitása is sokkal több bizalomra talál, s sokkal gyümölcsözőbb leend. Másfelöl az igy képzett tanitó is nem sovárog vissza a városi élet szórakozásaira, hanem otthoniasan s elégedetten érzi ma­gát a földmívesek egyszerű szokásai s örömei közt, s e hangulata bizonyára a legüdvösebb hatással leend tani­tói munkásságábani buzgalmára nézve is. Azért a nélkül hogy hosszasan hivatkoznánk a t. képezdék szervezésében oly minden tekintetben köve­tendő példányul tekinthető Schweicra, hol ,,minden ké­pezdei növelésnek a kézi munka kitünö vonását képezi" s hol axióma már hogy „a kézi munka nélkülözhetlen a szegények tanítóságra képzésénél" . . . mondjuk — a nél­kül, hogy erre hosszasan hivatkoznánk, a képezdei növelés elengedhetlen föltételéül állítjuk föl a képezdei növen­dékeknek tanári felügyelet s vezetés alatti kézi munkál­tatását. összefoglalva már az e kérdés fejtegetése alatt mondottakat kitűnik : a) hogy egyházmegyénk részletesebben óhajtja megneveztetni a tantárgyakat ; b) hogy a képezdei növendékeket jobban kívánja elfoglaltatni, c) hogy a mintaiskola iátogatását s d) a gazdászati foglalkozást, kézi munkát a ké­pezde conditio sine qua nonjaiul tekinti. E módosítások folytán egyházmegyénk következő tantervet illetőleg szervezetet ajánl: A) A vallástan — hetenkint 4 órán mind a 3 osz­tály egyszerre hallgatná. a) Symbolikus könyvek inagyarázatos tanulása. b) Egyháztörténelem — hazánk rövid egyházjo­gával. c) Bibliaismeret. a) Népszerű bibi. magyarázat különös tekintettel a bibliai történetekre. J3) Népszerű Zsidórégiség tan. y) Palaestina s Pál utazásainak földrajza. B) Magyarnyelv — hetenként 3 órán minden osz­tály külön a) Tulajdonképeni nyelvtan. b) Szónoklattan. c) Költészettan s irodalomtörténet. C) Földrajz s történelem — hetenként 3 órán. 1-ső osztály külön, 2. 3. osztály együtt. a) Math. phys. és pol. földrajz. b) Világtörténet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom