Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-07-02 / 27. szám

felvirágoztatása módjáról szónokolt, felette épületesen előadván 1. a célt, mely azt egygyé, 2. a módot, mely azt nagygyá teheti. „ t Az isteni tisztelet végeztével mélt. felügyelő úr az egybegyűlt egyházakat üdvözölvén, N. t. esperes úr előadá az utolsó esp. gyűlés óta történt változásokat, melyek lényegesebbei: Orosháza fiókegyháza Puszta-Földvár és Ambrózfalva anyagyiilekezetébpn történt templomszentelési öröm s hálaünnep. Tiszt. Leszich Ede ezen a hit buzgalmával jelen esp. gyűlés iránt épen most annyi vendégszeretettel diszeskedö szegedi egyházban lőn a Pozsonba tanárul költözött N. t. Szeberényi Lajos papi utóda. Fájdalmas változás történt esp. főtanodánk körében néhai nagy tudományú Lukes Flóris tanár apr. 23-án lett váratlan kihunyta által. EEE gyámoldai célokra esperességünk részéről 206 frt 71 kr gyűlt és még gyűl. Az áldott Gusztáv-Adolf egylet papi állomásaik javítására küldött N. sz. Miklósnak 167 frt 36 kr. Apateleknek 225 frt 94 kr o. é.. Orosháza községe egy cseréppel fedett vendégfogadót népiskolának felajánlott. Néhai Töltési Sámuel volt szarvasi gyógyszerész szarvasi stipendiumul 500 frtnyi tökét alapitváríyozott. Fájdalommal értesült esperességünk a n. m. m. k. h. t. azon intézményéről, melyben a szarvasi főiskola körül építkezés végett 2000 frtra tervezett sorsjáték foganatba vételét azon oknál íogva tagadja meg, hogy a fenálló szabályok szerint „pénzbeli s pénzértékü nyeremények magáncélú sorsjátékoknál kizárva lévén, a kérdéses engedélyt eszközölni nem lehetett." Annyival inkább, hogy a békési ev. esperesség azon meggyőződésben él, miszerint egy országos nevelő közintézet javára rendeztetni kivánt sorsjátékot magáncélúnak senki sem mondhat, a ki elismeri, hogy a nevelés közügy, s a nevezett tanoda oly közintézet, melynek nyilvános jellegét a m. kormány maga is elismeri. Érdekes vitatkozás keletkezett a kerületi deficit, az egyházi épületek tömeges biztosítása által az első magyar általán, biztositótársulatnál indítványozott törlesztése tárgyalása mellett. Egyházaink többsége célszetübbnek látná a deficit egyenes útoni elfogadását, semhogy azon hosszú körúton, csak miután a biztosítási társaság is kivette volna a maga hasznát, jutna céljához, ha hogy a kerület kötelességének ismerné : a szarvasi főtanodát — mit már azon indító oknál fogva is tehetne, hogy az egész kerületben sehol sincs theologiai tanitézetünk, a minő pedig Szarvason jelenleg már kezdeményezve van — ugyan azon arányban mint a selmecit, kerületi segélyzésben részeltetné. A mi a biztosítás ügyét magát illeti, figyelemre méltónak látszott azon e téren felmerült indítvány, mely a biztosítás ügyét a gyámintézet eszméjével kívánta kapcsolatba hozni, oly formán, hogy az egyes egyháznak (miután a biztosítás kötelezettségét valamenynyí elismerte) biztosítási évenkénti illetékeiket, a helyett hogy a biztosító társaság pénztárába juttatnák, a gyámintézetébe, mint legilletékesebb helyre beszolgáltatnák, a mely gyárnintézet azután mind a deficit törlesztését mind a tüzkártalanitást könnyebben eszközölhetné. Nagyon sok egyház küldöttei pedig a kölcsönös biztosítás mellett szólalván fel, hathatós érvekkel támogatván felszólalásaikat, a tömeges biztosítás eszméje az első magyar általán, bizt. társaságnál, a tömeges kölcsönös biztosítási eszme érdekében elejtetett. Egyúttal a b. csabai, mint ezt indítványozó egyház küldötte, egyszersmind szakéríő, t. Kemény Mihály úr kiküldetett, hogy t. Kriegk Sándor, szegedi presbyter és kereskedővel érintkezésbe tévén magát, javaslatot formulázzon, melyben azon kölcsönös tömeges biztosítás fogalma, indokai, célja és eszközei részletesen lennének körvonalozva. Hasonló érdekeltséggel és figyelemmel követte a közönség az egyházi adó rendezése fonalán felmerült indítványt az esperesi canonica egyházlátogatás érdekében, mely egyházi látogatás célja és erkölcsi módjára választmány küldetett ki, hogy a jövö esp, gyűlésig kimerítő javaslatot kidolgozzék. Tán a leglényegesebb tárgya az egész gyűlésnek volt esperességünk szavazata a „Hamaljárféle utasítások" tárgyában. Miután a nevezett utasítások nagyon jellemzik és elárulják keletkezésük korát — melyen hála a gondviselésnek, szerencsésen tul lenni érezzük magunkat — egyfelől a hűbéri, másfelől az aristocratiai kort, névszerint a presbytero-synodalis szerkezetnek semmi nyoma benne, továbbá az egyház zöme valamint maga a lelkipásztor. a szent ügy természetes és hivott rendelt vivője, képviselője, egy harmadik elem — a helybeli felügyelő előjoga — s tulfelhatalmazásának a teljes függése alárendelve, ez pedig t. i. a felügyelő kötelezettség, de kivált felelősségtől ugy szólván, teljesen fel van mentve. Az egyházi és iskolai egyének, körük s teendőikre nézve semmi összefüggésbe, sőt az egyházi testületek sincsenek körülírt s kimerítő hatásköri szerkezetbe hozva stb. Fel lévén szólítva és híva nyilatkozni a békési esperesség is: Mi előre őszintén kinyilatkoztatjuk, hogy ha az esperességek többsége lesz a kerület eldöntésének ez ügy felett irányadó bázisa, — ellenkezni nem fogunk, nem akarunk ; de felhasználjuk az alkalmat, következő véleményeinket s óhajtásainkat bizalmasan nyilatkoztathatni: 1. Az egyház szervezetének zsinatilag kell megállapittatnia. Addig hagyassék az egyház azon helyzetében, melybe eddig autonomice bele élte magát. 2. Ha a felügyelői, papi, tanári, tanitói stb. az egyház terén működő hivataloktól, szervektől vagy többet, vagy kevesebbet igényel kerületünkben e kor: felkérjük főtiszt, superintendens urat, hogy méltóztassék, valamint boldog emlékű elődjei, főtiszt, néhai Hamaljár Márton a szőnyegen levő „Utasitások"-ban, ujabban főtiszt, néhai Szeberényi János az ő ismeretes, az egyházi élet mozzanataira minden irányban kiterjeszkedő Encyclicájában, a mostan áldásosán működő főtiszt, főpásztorunknalc is, mint arra legilletékesebb férfiúnak, óhajtásainak, bölcs