Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-06-25 / 26. szám

tátott, hogy a jövő tanári értekezletre a még hiányzó tu­dósításokat- is beszedvén, felolvasását egészítse ki, midőn majd a fontos ügy, minden egyéb előtt, tárgyaltatni fog. A délutánt Szabó György helybeli tanár érte­kezése tölté be a szászvárosi tanoda jelen hely­zetéről, melyből örömmel győződünk meg e tanoda kedvező állapotáról és reménydus jövőjéről. A tanoda növendékei meghaladják a 300-at, tehát a néhány év előtti létszám hatszorosát, a gyűjtemények ugyan hiá­nyosak még, de a kezdet, különösen a könyvtárt illető­leg, hol S z a 1 b e k, gr. Kún Kocsárd stb. neveze­tes adományai vannak, (s melyek között Szabó Ká­roly barátunk is kapott garádjára valót), már is szép re­ményekre jogositnak. Még nagyobb örömünkre szolgált azt hallanunk, bogy az iskoláriak kilátásai vannak a böl­cseimi osztályok beállítására is. Miután az értekezletnek nagyon is sok alkalma volt a szászvárosi tanodai elöljá­róság ügyszeretete és lelkesedéséről meggyőződni: teljes megnyugvását fejezte ki az iránt, hogy ezen beállítás csak is akkor fog bekövetkezni, midőn az erre szükséges szellemi és anyagi erők előállítására az intézet képes le­end. Erről pedig csak az egy gr. Kún Kocsárd név is kezeskedhetik. Még csak az udvarhelyi főtanoda meghívását fo­gadtuk el a jövő értekezletre, s aztán szíves és a gondos — még pedig nem csak irántunk, hanem különösen saját iskolája iránt is annyira gondos helybeli elöljáróságnak szívből fakadt köszönetünket nyilvánítván: a mltgs Barcsai László és Z e y k József főgondnok urak által rendezett íáncestélyre hivattunk, melynek em­lékét gróf Kún Kocsárd úr az által vélte megöröki­tendönek, hogy a különböző tanodák tanulóinak fillé­reiből egy tordasi magyar fiu nevelésére alapitvényt indít meg, melynek kamatát addig is mig a közigéret szerint begyülne, a nemes gróf fogja fizetni. És ezzel odahagytuk a barátságos kört, mely érte­kezletünk iránt annyi előzékenységgel, áldozatkészség­gel viselkedett, szívünk mélyéből kívánva, hogy midőn a hetes év újra reájok kerül, e humán és honi érdekek­nek áldozó oltárt épen és emelkedőben, az áldozókat pe­dig testben és lélekben, reményben és boldogságban gaz­dagon üdvözölhessük. (K. K.) BELFÖLD. A DEBRECENI REFORMÁLT EGYHÁZMEGYE tavaszi közgyűlését a közbejött akadályuk miatt csak junius 8-ik napján tarthatta meg Nagy-Bajomban n. t. Révész Bálint esperest és t. M i s k o 1 c z y Károly se­gédgondnok urak elnöklete alatt; mely gyűlésünket külö­nösen érdekessé tette az, hogy ez alkalommal — mint jeles megnyitó beszédében esperesünk magát kifejezé — épen a n,-bajomi ref. egyház imaházában, mint egy jobb hajdankornak dicső emlék, de egyszersmind őseink egyik temetőjének helyén jöhettünk össze. Gyűlésünk nevezetesebb tárgyai voltak : 1. Egy halál által megürült világi tanácsbirói állo­másra, általános szavazat többség útján t. Derecske! Antal, vértesi közbirtokos úr, eskületétel mellett ünnepé­lyesen beiktattatott.. 2. Felolvastattak esperes urnák a canonica visita­tióról beterjesztett több rendbeli jelentései, melyeknek legtöb egyházaink békés nyugalmáról, vallásosságáról, iskoláink előmeneteléről szóló pontjai örvendetes tudo­másul vétettek ; de más részről némely egyházaink kö­zönyösségéről, tespedéséröl, egy két tanitó hanyagságá­ról, főleg a községi és egyházi elöljáróság közt itt ott mutatkozni kezdő káros meghasonlásokróli kimutatások méltó megütközéssel s fájdalmas érzéssel fogadtattak; egyszersmind jegyzőkönyvileg szigorúan megrovatván, azoknak orvoslására a szükséges intézkedések megtétet­tek. — Esperest úrnak fent nevezett jelentéseiből kifo­lyólag pedig következő határozatok hozattak: a) Hogy iskoláinkban a rendszeresség s tanitás­bani egyformaság eszközöltethessék, az égyházi és világi körlátogató urak megbízattak, bogy készítsenek egy tel­jes táblás kimutatást, melyben minden kötelezett tantár­gyak befoglaltatván, ki legyen jelelve, hogy melyik osz­tályban micsoda tantárgyak, s félévenként minő terjede­lemben. és melyik kézi könyv szerint taníttassanak. És az igy megállapítandó rendszer pontos megtanítására minden népiskola tanítóink köteleztessenek. b) Az esperesi jelentésben kimutatott egyházak, rosz karban levő iskoláiknak felépitesére, s általában minden egyházi épületeiknek jókarban tartására, tűz el­leni biztosítására jegyzőköny vileg felhivatni rendeltettek c) Minden egyháznak szigorúan meghagyatott, hogy jelentékenyebb építkezéseknél — mielőtt az építke­zés megkezdetnék — terveiket az esperesi hivatalnak beterjesszék; külömben a célszerűtlen, vagy elvétett épitkezésérti felelősség terhe az egyházi elöljáróságra fog nehezedni. d) A konyári községi elöljáróságnak azon kitűnő vallásos buzgalmáért, hogy szép faiskoláját (mely 4000 frt o. é. került) az egyház és a nép minden terheltetése nélkül, saját költségén felépíttette, elismerő köszönet nyilváníttatott, s e kegyeletes tény követendő például a többi községi s egyházi elöljárókkal közöltetni rendel­tetett. e) Egyházi takarékmagtár állítása, az egyházke­rületnek ide vonatkozó határozata értelmében, hol még nem létezik, ujabban komolyan meghagyatott. Megem­lítendő itt alkalomszerüleg, hogy egyházmegyénk '26 egyháza közül, már 16-nak van takarékmagtára, s egyé már 330 köbölre emelkedett amellett, hogy évenkint ta­nítók fizetésére, és jótékonycéiokra 25 — 30 köblöt kiad. f) Miután némely egyházak vagy nem fogták fel kellőleg azon üdvös célt, mely a magyar prot. segélyegy­let felállításában szándékoltatik, vagy nem jártak oly

Next

/
Oldalképek
Tartalom