Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1865-06-25 / 26. szám
tátott, hogy a jövő tanári értekezletre a még hiányzó tudósításokat- is beszedvén, felolvasását egészítse ki, midőn majd a fontos ügy, minden egyéb előtt, tárgyaltatni fog. A délutánt Szabó György helybeli tanár értekezése tölté be a szászvárosi tanoda jelen helyzetéről, melyből örömmel győződünk meg e tanoda kedvező állapotáról és reménydus jövőjéről. A tanoda növendékei meghaladják a 300-at, tehát a néhány év előtti létszám hatszorosát, a gyűjtemények ugyan hiányosak még, de a kezdet, különösen a könyvtárt illetőleg, hol S z a 1 b e k, gr. Kún Kocsárd stb. nevezetes adományai vannak, (s melyek között Szabó Károly barátunk is kapott garádjára valót), már is szép reményekre jogositnak. Még nagyobb örömünkre szolgált azt hallanunk, bogy az iskoláriak kilátásai vannak a bölcseimi osztályok beállítására is. Miután az értekezletnek nagyon is sok alkalma volt a szászvárosi tanodai elöljáróság ügyszeretete és lelkesedéséről meggyőződni: teljes megnyugvását fejezte ki az iránt, hogy ezen beállítás csak is akkor fog bekövetkezni, midőn az erre szükséges szellemi és anyagi erők előállítására az intézet képes leend. Erről pedig csak az egy gr. Kún Kocsárd név is kezeskedhetik. Még csak az udvarhelyi főtanoda meghívását fogadtuk el a jövő értekezletre, s aztán szíves és a gondos — még pedig nem csak irántunk, hanem különösen saját iskolája iránt is annyira gondos helybeli elöljáróságnak szívből fakadt köszönetünket nyilvánítván: a mltgs Barcsai László és Z e y k József főgondnok urak által rendezett íáncestélyre hivattunk, melynek emlékét gróf Kún Kocsárd úr az által vélte megörökitendönek, hogy a különböző tanodák tanulóinak filléreiből egy tordasi magyar fiu nevelésére alapitvényt indít meg, melynek kamatát addig is mig a közigéret szerint begyülne, a nemes gróf fogja fizetni. És ezzel odahagytuk a barátságos kört, mely értekezletünk iránt annyi előzékenységgel, áldozatkészséggel viselkedett, szívünk mélyéből kívánva, hogy midőn a hetes év újra reájok kerül, e humán és honi érdekeknek áldozó oltárt épen és emelkedőben, az áldozókat pedig testben és lélekben, reményben és boldogságban gazdagon üdvözölhessük. (K. K.) BELFÖLD. A DEBRECENI REFORMÁLT EGYHÁZMEGYE tavaszi közgyűlését a közbejött akadályuk miatt csak junius 8-ik napján tarthatta meg Nagy-Bajomban n. t. Révész Bálint esperest és t. M i s k o 1 c z y Károly segédgondnok urak elnöklete alatt; mely gyűlésünket különösen érdekessé tette az, hogy ez alkalommal — mint jeles megnyitó beszédében esperesünk magát kifejezé — épen a n,-bajomi ref. egyház imaházában, mint egy jobb hajdankornak dicső emlék, de egyszersmind őseink egyik temetőjének helyén jöhettünk össze. Gyűlésünk nevezetesebb tárgyai voltak : 1. Egy halál által megürült világi tanácsbirói állomásra, általános szavazat többség útján t. Derecske! Antal, vértesi közbirtokos úr, eskületétel mellett ünnepélyesen beiktattatott.. 2. Felolvastattak esperes urnák a canonica visitatióról beterjesztett több rendbeli jelentései, melyeknek legtöb egyházaink békés nyugalmáról, vallásosságáról, iskoláink előmeneteléről szóló pontjai örvendetes tudomásul vétettek ; de más részről némely egyházaink közönyösségéről, tespedéséröl, egy két tanitó hanyagságáról, főleg a községi és egyházi elöljáróság közt itt ott mutatkozni kezdő káros meghasonlásokróli kimutatások méltó megütközéssel s fájdalmas érzéssel fogadtattak; egyszersmind jegyzőkönyvileg szigorúan megrovatván, azoknak orvoslására a szükséges intézkedések megtétettek. — Esperest úrnak fent nevezett jelentéseiből kifolyólag pedig következő határozatok hozattak: a) Hogy iskoláinkban a rendszeresség s tanitásbani egyformaság eszközöltethessék, az égyházi és világi körlátogató urak megbízattak, bogy készítsenek egy teljes táblás kimutatást, melyben minden kötelezett tantárgyak befoglaltatván, ki legyen jelelve, hogy melyik osztályban micsoda tantárgyak, s félévenként minő terjedelemben. és melyik kézi könyv szerint taníttassanak. És az igy megállapítandó rendszer pontos megtanítására minden népiskola tanítóink köteleztessenek. b) Az esperesi jelentésben kimutatott egyházak, rosz karban levő iskoláiknak felépitesére, s általában minden egyházi épületeiknek jókarban tartására, tűz elleni biztosítására jegyzőköny vileg felhivatni rendeltettek c) Minden egyháznak szigorúan meghagyatott, hogy jelentékenyebb építkezéseknél — mielőtt az építkezés megkezdetnék — terveiket az esperesi hivatalnak beterjesszék; külömben a célszerűtlen, vagy elvétett épitkezésérti felelősség terhe az egyházi elöljáróságra fog nehezedni. d) A konyári községi elöljáróságnak azon kitűnő vallásos buzgalmáért, hogy szép faiskoláját (mely 4000 frt o. é. került) az egyház és a nép minden terheltetése nélkül, saját költségén felépíttette, elismerő köszönet nyilváníttatott, s e kegyeletes tény követendő például a többi községi s egyházi elöljárókkal közöltetni rendeltetett. e) Egyházi takarékmagtár állítása, az egyházkerületnek ide vonatkozó határozata értelmében, hol még nem létezik, ujabban komolyan meghagyatott. Megemlítendő itt alkalomszerüleg, hogy egyházmegyénk '26 egyháza közül, már 16-nak van takarékmagtára, s egyé már 330 köbölre emelkedett amellett, hogy évenkint tanítók fizetésére, és jótékonycéiokra 25 — 30 köblöt kiad. f) Miután némely egyházak vagy nem fogták fel kellőleg azon üdvös célt, mely a magyar prot. segélyegylet felállításában szándékoltatik, vagy nem jártak oly