Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-06-04 / 23. szám

szerkesztőségét fogom felkérni, ennélfogva a kik figyelemmel akarják kisérni, ott fogják közlendő cikkeimet és mintáimat megtalálni. Kun János, ref. kántor és gymnasialis énektanár. Egy pár észrevétel az előbbi cikkre.*) Nagy lelki szegénységre mutat, ha valaki magát ismétli, de még- nagyobban szenved az, ki miatt valamit ismételni kell. Láthatta volna cikkiró kérdéses ismertetésemben, hogy nem a kritika kérlelhetien szigorát alkalmaztam, hanem körülményeink szempontjából inkább buzditólag akartam hatni azokra a kevesekre, kik az egyházi zene terén foglalkoznak. Cikkiró valami tökély eset kiván? Hisz maga cikkiró sem oly tökélyes, hogy a tökélyest felfoghassa; egyházunk is csak oly ponton áll, hogy e tökélyes megközelitésére még sok lépcsőn kell átmennie, s addig a kevésbé jóval is beérhetjük, sőt a szükség hozza azt magával. Cikkiró nem érti a görög zenét, de ez ne ejtse kétségbe, mert azt bizony senki sem érti, s a mit annak mondunk, azt csak régi egyházi zenének nevezhetjük. Bocsásson meg azonban cikkiró, mert Groudimél dallamai az egyházi zene szüleményei, s ennél fogva lehet ugyan rajtuk valamit simitni, de gyökeresen modernizálni nem célszerű. A mit cikkiró ajánl az iskolai zenetanitás körül, elfogadható ha az iskolákban máizenét is akarnak tanitani; de én kérdéses ismertetésemben csak az öszhangositott zsoltárokra vonatkoztam inkább, s most sem lévén időm e tárgy felett értekezni, csak azt jegyzem meg cikkirónak, azaz ismétlem még egyszer, hogy én körülményeinkhez képest csak méltányos akartam lenni Ivánkához, mint lennék akárkihez, ki ön erején akkora áldozatot hoz az egyháznak. Azt is ismétlem, hogy a műénekek nem monopolizálhatók, s tehát ha valakinek nem tetszik Ivánka öszhango*) Kijelentettem volt a minap, hogy én ez ügyhez nem értek s épen azért kétszeres óvatossággal kell az idevágó cikkek fölvételénél eljárnom. Azt hiszem e lapoknak nem csekély nyereségére szolgál, hogy szerencsés voltam B a r t a 1 u s úrban oly férfit nyerni meg e szakra, ki mig egyfelől országosan elismert tekintély e téren, másfelől sine ira et studio szólhat e dolgokhoz, quorum caussas procul habét, mert ő bizony kántorságra nem vágyik. E szempontból kérem e pár észrevételt is tekinteni. - B a 1 1 a g i. sitása, irjon jobbat, a vetélkedés csak jó eredményt szülhet. De hogy valakire egy pár lényegtelen hibáért, egy pár hangjegy miatt anathemát mondjunk, az nem megy. Mindjárt gondoltam cikkiró sorai kezdetén, hogy bizonyosan valami munkáját akarja ismertetni, s nem is csalódtam, mert igéri, hogy a zsoltár dallamokat igazi rhytmus szerint fogja közleni. Erre előlegesen azt ajánlom, hogy minden rhytmus nélkül kell hagyni, ama sz. énekeket ; mert az ájtatosságnak mértéket szabni nem kell, s ha megszabjuk is, a nép — kivált most — egyenlő mértékben énekli. De ez leginkább is megfelel a khorál méltóságának. Ismétlem tehát, hogv ha cikkirónak nem tetszenek a kérdéses öszhangositások, ne csak rhythmussal foglalkozzék, hanem irjon szebb öszhangositást, melyről szintén, elismerőleg fogok irni. Nyilvánítom egyszersmind azoknak, kik szándékoznak részint indokolatlan, részint csekély hibákért nagy zajt ütve, ismertetésemben megütközni: vegyék e sorokat egyszer mint máskorra feleletül. Bartalus István. KÖNYVISMERTETES. Mennyiségtan. Első rész: Számvetéstan. Algymnasiumi tanárok számára előadás végett, s elemi oktatók számára önképzési vezérkönyvül irta G a r z ó Imre h.-m.-vásárhelyi tanár. Első füzet. Szeged, Burger Zsigmond bizománya. 1864. A fencimzett munka ezelőtt mintegy két hónappal küldetett be szerkesztőségünkbe, s hogy mindeddig nem ismertettük, oka egyszerűen az, mert napi érdekű tárgyak annyira igénybe vették e lap hasábjait, hogy legjobb szándékunk mellett sem lehetett az ismertetésnek helyet juttatni. »— Habár nálunk a mennyiségtani irodalom, a többi szaktudományokkal összehasonlítva, meglehetősen magas fokon áll, mindazáltal hiányzik oly mennyiségtani magyar munka, mely a tanárnak, és tanítónak útmutatóul szolgálna az iskolai előadásban, s ezen kívül azok is jó hasznát vehetnék, a kik (leyalább részben) vezető nélkül óhajtanák megtanulni a számvetés tudományát; mint a t. olvasó a címből láthatja ezen (71 lapból álló) könyvecske, épen ilyen óhajtva várt mennyiségtani munkának teszi első füzetét. Mielőtt az ismertetéshez fognék még szükségesnek látok valamit megjegyezni ; — hogy Önképzési vezérkönyvül szánt mathematicai munka a kitűzött célnak egészen megfeleljen, szükséges annak mind a közönséges tankönyvektől, melyekben található hiányokat a szakértő tanár pótolhatja, 46