Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1865-06-04 / 23. szám
729 730 sebb alakokat kezdettek nyerni; mert a fennt kiirt zsoltárok még a régi francia nyomtatásokban is igy találtatnak. Ezek tehát épen ellenkezőt bizonyítanak azon állítással szemben, hogy azok görög hangnemekből készültek légyen, mert nincs is egyetlen dallamunk, melyet a mai tökéletesebb hangnemekre tisztán s szabályosan át ne lehetne Írnunk. Ennélfogva igen tévesztett lépés I. S. úr részéről énekeink melódiáinak görög hangnemekre erőszakolt átírása, mely miatt sok tökéletlenségnek kellett becsúsznia nem csak a melódiák átírását, hanem sok helyen egyes közeiket is tekintve, és ez egy maga elegendő ok volna arra, hogy a közvélemény által elitéltessék, miután életre hoz egy oly elévült, tökéletlen hangnemrendszert, melynek betanulása után a tanitvány az ujabb hangnemekről fogalommal sem bir, vagy pedig már elébb be kellett volna tanulnia, és a melyet zenei téren nem is használhat, szóval egy dologból kettőt csinál. Nem kívánhatja azért tőlünk senki helyesen, hogy mi magyar reformátusok minden meggondolás nélkül, a jobb izlés és helyesebb tudomány ellen, korunk és vallásuuk „előre haladni" jelszavát megtagadva, bár kinek is kezet nyujtsunk a tökéletlen görög hangnemek felélesztésére, mely által magunkat csak a mások gúnykacajának vetnök áldozatul, mit fájdalom egy bizonyos, de itt fel nem világositható ok kényszerít nyilatkoztatni Ha I. S. úr az átírásnál szeme előtt tartja a hangnemek rokonságait és az uralkodó zene tökélyesebb szabályait (ez ugyan Sz. Nagy Károly urnák is szól), nevezetesen hogy ahol a kitett előjegyek közbejőve egygyel szaporittatnak, ott az egygyel több, ahol visszaállítás által kevesbittetnek, ott az egygyel kevesebb előjegyes testvér hangnembe tér ki a dallam ; és ha az elöl kitett előjegyes kemény hangnemnek első vagy nyolcadik vagy ötödik és legvégső esetben harmadik hangjan kezdődik avagy végződik akkor kemény. Ha pedig a kezdő és végző hang az elöl kitett előjegyes lágy hangnemben találtatik ekképen fel, és még ezen lágy hangnemekanagy hetedik hangja akár felemelés, akár visszaállítás által, mint vezérhang közbejöve előjön, akkor hason előjegyü lágy hangnem; (A kezdetet és végezetet illető szabály alul a XVII. LXI. CII. CXXVI. zsoltárok, az invocatio hétköznap reggeli: könyörülj rajunk, a 125. 165. dicséret és 29-ik halotti énekek kivitetnek; mert ezeknek hangzataik két testvér hangnemből készültek és igy a mely hangnemből kezdődnek, abból kitérve rendesen másik testvér hangnemen végződnek, de az előjegy ezeknél is utinutatóul szolgálj akkor nem követi el azon hibákat, melylyekkel az egész átirás telve van. A sok közöl például felhozom az V-dik zsoltárt. A dallam d hangon kezdődik és végződik, tehát az egy i-vel előjegyzett lágy d hangnem; és az író még sem teszi ki az előjegyet, hanem egy helyen, a hol kis hatodikra van szükség, közbejőve egy 6-vel megjegyzi. Ebből világos, ha a könyv tartalma nem bizonyítaná is, hogy szerző az V-dik zs. hangnemét d dórinak tartja; holott a dóriban nem létezik kis hatodik ; de a lágy d~ben igen is jön elő visszaállítás által nagy hatodik, mely az egy b megsemmisítése által azon a helyen, ha utána a d nagy hetedike a cís rögtön nem következik, lágy a testvér hangnembe téritiki. Sokkal célszerűbb lett volna tehát d lágy hangnemnek elismerni, az egy b előjegyet elől kitenni, és a hol nagy hatodikra van szükség, ott a 5-t h-ra feloldani, hogy igy a csekelyebb zeneismerettel birók is az előjegynél fogva tüstént fölismerték volna benne a lágy d hangnemet. Itt helyén látom a Sz. N. K. úr énekhangzatosában különösen a XLVI. CXLV-ik zsoltárok dallamainak átírásábn elkövetett hibát is fölemlíteni. Nevezetesen, mindenik egy keresztes é lágy hangnem előjegygyel; pedig az eredeti francia régi nyomtatásban mindeniknek a hangneme : g á h c d é f g. Ez valóságos kemény g visszaállított hetedikkel, és igy kemény c testvér hangnembe való kitérítéssel, a mely hangnemnek é hangnembe való tétele: e fis gis a h cís d é lévén, négy kereszt előjegygyel tartozott volna megjegyeztetni. De minthogy a lágy hangzat a szövegnek megfelelőleg az Istenbe vetett erős reménységet, ugy a magasztalást nem képes annyira kifejezni, mint a kemény, tehát az iró a kis harmadikat közbejőve mindenütt felemeli, és igy keresztekkel egészen 'elhal -mozza. Hogy erre mi vihette szerzőt, teljeséggel nem lehet érteni, mert fel sem tehetem oly készültség mellett, melyet szerzőben elismerek, hogy az 1687. Dániel Graesbec által nyomatott francia CXLV. zsoltár dallamában egy oly hanglajtorján, hol tulajdonképen harmadik hang nem jön elő, egy eltévedt vagy hibásan odatett b által félre hagyta volna magát vezettetni. De lássuk. 2. A vezérkönyv négy hangzatos szerkezetét, állítsuk elő például a XLII. zsoltárt, és hasonlítsuk egybe a Maróthiéval, azt is egy keresztes g hangnemre áttéve eképen Ivánka 1-sől Alt d fis ÍJ fis e d c h 2-ik I Alt Maróthi 3 ikfso r Disc. g fis g fis e d c h 4-ikf so r Alt h d d e d d h li d d é d d h L 5ik«nr AI t §§gggfi s S filter Al t ggggggfi s M.o-iksor Dis c .gggggfis g 6-ik sor Diso. gggggg fi« I. Alt dgeehd d c Alt ddédd h d ^ M 7-iksor Alt dfeehdd c 8-iksor Alt ddéddhdf l I. M. 3 I. M. Ten. hdddhhgg 2-ikl sor Alt ddddhhgg 4-ikj 1-sől 3-ik( 5-ik i I. _ „ T. ghagéfis g é 0 .. M 7-iksor D > ghagéfis gé 8 "lk so r Ten. ddh e d d d Alt ddh e d d d Ten. gfisgegfi s g S01 Disc. dfisgggfi s g T. hhehedd A. hhehedd T. ggggfis g á h D, ggggfis g á b I. 1-sől M. 3-ik{ so r ^ 5-ik sor I. M. 7-ik sor Basso gdgdéhcg 2-ikl sor B. édgcgdg gdgd é h c g 4-ik) sor B. gdge g d g gggcgdg fiit B. ggegegd gg gc g d g I£t aui B. ggcg c g d ggáe'e'dgc , B. ggcgdédg gdaéédgc ö -!ksoi B ggcgdédg B. B. B. B. B. Egybehasonlitottam ezen kivül többeket is, s nem sok külömbséggel ugyan ilyen formán találtam. Neveze-
