Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-06-04 / 23. szám

kintenie, mit mint ősrégi legdrágább nemzeti ereklyét a frigyládában szentül őriztek, valaki később megváltoztatni merészelhetett volna. (Folyt, köv.) ISKOLAÜGY. A „protestáns Egyházi Lapban", ugy szinte a mult években a Zenészeti lapokban a ref. egyházi énekek újítási ügyében közlött cikkeket figyelemmel kisértem , de a Zenészeti lapok 1863. 41. és több számaiban közlött s a ref. egyházi énekek reformjaitól eltérő cikkek annyira roszul hatottak reám, hogy jobbnak láttam elhallgatni, mint a megkezdett ének javításhoz hozzá szólni, hagyván az erre tartozó véleményem közlését kedvezőbb időre. De most a folyó évi ,,protestáns Egyházi lap" 7-ik számában Ivánka S. úrnak az egyházi énekek öszhangzatos tanítására irt Vezér könyvéről Bartalus úrnak oly diesérőleg szóló cikke annyira felvoná figyelmemet, hogy részint ezért, részint mert az ez előtt megjelent Egyházi ének tár cimü könyve sem felel meg előttem rendeltetésének, a Vezérkönyvet vizságálódásom tárgyává tévén, az eredményt, melyre jutottam, a nyilvánosság elé terjeszteni elhatároztam. Tartozom ezt tenni részint hivatali, részint vallásom iránti kötelességemből; mert nehogy egy oly zenetekináldá Jehova a szombatnapot és megszentelő azt. 12. Tiszteljed atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj a földön, melyet Jehova a te Istened ád tenéked. 13. Ne gyilkolj. 14. Ne paráználkodjál 15. Ne orozz. 16. Ne szólj a te felebarátod. ellen hamis tanuságot. 17. Ne kívánjad a te felebarátodnak házát, ne kívánjad a te felebarátodnak feleségét, se szolgáját, se szolgálóját, se ökrét, se szamarát, és semmit, a mi a te felebarátodé. tened erős kézzel és kinyújtott karral; annak okáért parancsolta néked Jehova a te Istened, hogy megüljed a szombat napját. 16. Tiszteljed atyádat és anyádat, a mint megparancsolta neked Jehova a te Istened, hogy hossza ideig élj és jól legyen dolgod a földön, melyet Jehova a te Istened ád neked. 17. Ne gyilkolj. Ne paráználkodjál. Ne orozz. Ne szólj felebarátod ellen hamis tanúságot. 18. Ne kívánjad a te felebarátodnak feleségét. Ne kívánjad felebarátodnakházát, se földét, se szolgáját, se szolgálóját, se ökrét, se szamarát és semmit a mi a te felebarátodé. télynek mint Bartalus úr, helyeslése arra vigye az Egyházkerületek főtiszteletü kormányait, vagy egyes egyházak t. c. praesbiteriumait, hogy a Vezérkönyv használatát az egyes iskolákban elrendeljék, és a célnak épen meg nem felelő könyvet „kézi könyv" rangra emeljék. De a dologra. A mi az elméletnek jobb részét illeti: azt más könyvekben is és pedig célszerüebben feltalálhatjuk, s reá vévéleményem röviden az, hogy népiskolában sok, gymnasiumban pedig igen kevés. Mert ha népiskolának akarunk irni, akkor az egyházi énekek violin kulcsra (decsak az előjegy nélküli kemény c és lágy á hangnemekre) lett átírásához megkívántató elméletét kell annyira bővíteni, hogy az egyszerű változtató jegyéből is tiszta fogalommal bírjon a gyermek; mert ezek az említett hangnemekben közbejöve előjöhetnek. E szerint az előjegy nélküli kemény c és lágy á hangnemek betanításánál meg kell állapodni, és az énektanításra kiszabott időben a felette sok szabály s mindenféle jegyek és jelek betanítása helyett, melynek a földmívelő osztály ugy sem veszi soha hasznát, inkább a hangközöknek helyes, észszerű és öntudatos hanggal való elosztását kell jól begyakoroltatni, hagyván a többieket felsőbb tanulók számára. A mi továbbá a régi görög hangnemeket illeti, bár azok alul vannak minden bírálaton, de minthogy az énekek melódiái átiratával egybe vannak kapcsolva, szó nélkül épen nem lehet hagyni. Azért is tekintsük még. 1-ör. Az egyes melódiák görög hangnemre lett átírását. A régi görög hangnemek, melyeket, mint sorban alakuló nyolcadokat, a mai kemény c hangnem hangjain feltalálhatunk, e következők voltak, u. m : 1. cdéfgahc modus jonicus vagy mód. hypolydius hypomisoly dilis hypoaelius m. m. m. Jiypojonicus hypodorius. 2. défgahcd ,, dorius 3. éfgahcdé ,, phrygius 4. f gahcdéf ,, lydius 5. gahcdéfg ,, misolydus 6. ahcdéfga „ aeblius 7. hcdéfgah ,, hypophrygius „ Ezen hangnemek között senki fel nem fedezhet sem magositott sem mélyített hangot, mert a görögök semmiféle származott hangot nem ismertek, és csak legelsőben a XVI-ik század közepe táján és igy a reformatio után kevéssel, egy Zarlio nevü venétziai zeneigazgató kezdette meg a hangokat eredeti helyökből kimozdítani: a midőn tudniillik a dé és ga egész körű hangok közé a dis vagy es és gis vagy as származott hangokat elhelyezte. Ugy de a ref." egyházi énekek közöl az V. VIII. X. XI. XIV. XX. XXIV. XXXVII. XLI. XLV. XLVIII. LIX. LXXVIII LXXX. LXXXVIII. XCI. XCII. CVII. OXII. CXIV. CXV. CXXX. CXKVlII. CXLIX. zsoltárok hangzataiban ezen előmozdítást már feltalálhatjuk, mert ezek hangnemeiknek hatodik hangja hol nagy hol kicsiny; melyből azt lehet és helyesen következtetni, hogy a ref. egyházi énekek dallamait Goudimel akkor készíthette, mikor már a Zarlino által megbővitett hangkörökről teljes ismerettel birt, s a hangnemek is világosabb és helye-