Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-06-04 / 23. szám

nak sem a Júda királyainak minden napjaiban." E sze­rint általános érvényre a mózesi törvény Józiás idejéig sóba nem emelkedett, sőt általánosan ismerve sem volt. S igy miért nem lehetne föltenni, hogy a mikor egyszer a nemzeti szent irodalomra fordult a figyelem, s egyes lel­kes férfiak elkezdték a történelmi adatokat régi följegy­zések nyomán egybeállítani, az avval szoros kapcsolatban álló törvényhozást is fölvették, és ha a történelmi részre nézve eltérő előadásoknak egymás mellett hely adatott, nem kellett-e még inkább hasonló eljárást a törvényre nézve követniök, és a törvény korszerinti magyarázása és formulázásával foglalkozott férfiak külömböző előadásait összeszedniök. A nevezett Kirchenzeitung cikkírója nem vette észre, hogy a törvényhozás Izraelben minden tekintetben egészen más volt, mint a nyugoti népek ebbeli szellem­munkáesága, a mennyiben egyfelől az a vallástól soha kü­lön nem vált, másfelől nem annyira az élet, mint inkább, korábban a papi és prófétai munkásságnak, később az is kólának fejleménye volt. Hasonlítsuk csak ö ssze a későbbi, thalmud korabei1 törvényfejlodést a bibliában levővel és épen nem fogjuk fel­tűnőnek találni, ha valamely törvény s ennek későbbi tör­vénymagyarázó általi módosulata egyképen Isten paran­csául adatik elő. A szombatot illető ezen bibliai parancs­ról: nstpn tava mtöpö te tsw TMan uh „Ne gyújtsatok tüzet lakásaitokban szombat napján (Exod. 35, 3) a thalmudban egy kötetre menő uj határoz­mányok találtatnak és azok jobbára "WföS HÜsSn „Mózesnek Sinai hegyén Istentől a,dott törvények"képen vannak felsorolva. , Mind ezeket kellőn gondolóra vévén, a Kirchen­zeitung által felhozott nehézséget a törvények külömböző alakbani előfordulásáról elenyészettnek lehetne tekinteni, annyival inkább miután az eltérések többnyire csak mel­lékes pontokat illetnek, melyeket a rabbik többnyire ki is egyenlítettek. Igy pl. a fentebb 128 1. felhozott ellen­mondás a zsidó rabszolgát illető törvényben a rabbik ugy egyenlítik ki, hogy mindkettőt együtt érvényesitik, ugy hogy szerintök a zsidó rabszolga szolgaságának hetedik évében szabadult ugyan fel, azonban ha a harsogás éve (SaVfi njíi) el é bb érte, e l ®bb lett szabaddá (Sifre Deut. íö, is Savai D*Jts>a Kscr naj? a zsidó rabszolga felszabadul bizonyos évek multával és a har­sogás évében.) G e i g e r szerint (Urschrift und Uebersetzun­gen der Bibel. 72 1.) ugyan az a lelki érdekeltség a biblia tartalma iránt, mely a Kanon berekesztése után azt eredményezte, hogy minden kor minden irány, minden egyéniség a maga nézetét mindenféle magyarázati kísér­letek, typicus, symbolicus, allegoricus felfogások által bele iparkodott vinni a bibliába: ugyan az eszközölte a Kanon berekesztése előtt az átdolgozásokat. Midőn azonban azt látom, hogy maga a tízparan­csolat is eltérő kétféle szövegben létezik a bibliában, *) soha sem tudom magammal elhitetni, hogy a mire az egész nemzetnek] szükségkép szent áhítattal kellett te­*) Exod. 20,*2—17. r 2. En vagyok Jehova te Istened, ki kihoztalak té­gedet Egyiptomnak föl­déről a szolgálatnak há­zából. 3. Ne legyenek tenéked én előttem idegen isteneid. 4. Ne csinálj magadnak fa­ragott képet, sem semmi­nemű hasonmását annak, a mi van az égen fent, vagy a földön alant, vagy a vízben a föld alatt van­nak. 5. Ne borulj le azok előtt és ne tiszteljed azokat; mert én Jehova a te Is­tened bosszúálló Isten va­gyok, ki megbüntetem az atyák vétkét a fiakon, harmad és negyed ízig­len, azoknál, kik engem gyűlölnek. 6. De irgalmasságot cse­lekszem ezeriglen, azok­kal, a kik engem szeret­nek, és parancsolataimat megtartják. 7. Jehova a te Istened ne­vét híjába föl ne vedd, mert nem hagyja bünte­tés nélkül azt, ki az ő nevét hiába veszi föl. 8. Megemlékezzél a szom­batnapról, hogy azt meg­szenteljed. 9. Hat napon munkálkod­jál és minden dolgodat végezzed. 10. fíetednapon pedig Je­hova Istenednek szom­batja ; ne tégy azon sem­mi dolgot, se te, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálód, se barmod, se jövevényed, ki kapuid között van. 11. Mert hat napon al­kotá Jehova az eget és a földet, a tengert és min­dent, a mi azokban van, és megnyugodék heted­napon; annak okáért meg-Deu t. 5, 6—18. 6. Én vagyok Jehova te Istened, ki kihoztalak té­gedet Egyiptomnak föl­déről, a szolgálatnak há­zából. 7. Ne legyenek tenéked én előttem idegen isteneid. 8. Ne csinálj magadnak fa­ragott képet, sem semmi­nemű hasonmását annak, a mi van az égen fent, vagy a földön alant, vagy a vizben a föld alatt van­nak. 9. Ne borulj le azok előtt és ne tiszteljed azokat; mert én Jehova a te Is­tened bosszúálló Isten va­gyok, ki megbüntetem az atyák vétkét a fiakon, harmad es negyed ízig­len, azoknál, kik engem gyűlölnek. 10. De irgalmasságot cse­lekszem ezeriglen, azok­kal, a kik engem szeret­nek, és parancsolataimat megtartják. 11. Jehova a te Istened ne­vét híjába föl ne vedd, mert nem hagyja bünte­tés nélkül azt, ki az ő nevét hiába veszi föl. 12. Megtartsad a szom­batnapot, megszentelvén azt, a mint megpa­rancsolta neked Jehova a te Iste n e d. 13. Hat napon munkálkod­jál és minden dolgodat végezzed. 14. Hetednapon pedig Je­hova a te Istenednek szom­batja ; ne tégy azon sem­mi dolgot, se te, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálód, se ökröd, se szamarad, és sem­minő mü barmod, se jöve­vényed, ki kapuid között van; hogy megnyu­godjék a te szolgá­lód, mint te magad. 15. És megemlékez­zél, hogyte is szol­ga voltál Egyip­tomnak földén, és kihozott onnan té­ged Jehova a te Is-

Next

/
Oldalképek
Tartalom