Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-05-20 / 21. szám

mert az újságba mert irni — de a tervezők Fieskot fogtak. Cservenkán van igazi casinó, nem pedig easinóforma, a hová 8—10 újság jár. — Hogy a fiatalok a lelkészek befolyásával járnak a korcsmába, ez talán annyit tesz, hogy minden fiatal elmegy a paphoz Erlasszettel-ért, a mely neki engedélyt ad a korcsmába való járásra; ez Cservenkán legalább nincs szokásban, hacsak Torzsán vagy Verbászon nem ? én itt a katedrából tiltom a korcsmázást. — Hogy csak 2 — 3 törvénytelen gyermek születik; már mikor tiszt, urak ennyit ki mernek irni, többnek is keli ott lenni; és nem sok-é az ott, a hol évenként 60—80 gyermek jő a világra? Hogy más községből nem ültek és ülnek a megye börtönében — ezt önök bizonyosan jobban tudhatják, mint én, mert önök közt van az apostol , ki a sötét börtönök bűzhödt falai közzé is elviszi az evangyelium ama biztosítását, mely a foglyok lábairól is leverni igéri egykor a csörgő láncokat; de váljon, ha a profoszok protokollumait felütnénk Zomborban, Uj-vidéken, Péterváradon, nem találnánk-e ott oly neveket, melyek épen nem Cservenkát gyaláznák? ! Vájjon nem uj-szivaci volt-e az a Kr. nevü, ki feleségét gyalázatos módon megölte? Vájjon nem ószivaci-e az a M. nevü, ki most is Zomborban szívja a hüs levegőt? Lássák tiszt, urak — ily nagy fontosságú okokkal akartak támogatni, s most önmaguk is nevetnek állításaiknak. 11-ik pont. Kérem a mondat nyakát ki nem csavarni. Általában — ez a suly. Vannak a magyarok közt is, de ki ismeri a népet, ítéljen. 12-ik pont. Néhány évvel ezelőtt olvastam Jókai „Üstökös" humoristikus lapjában egy színdarabot, melyben a kutyák és majmok stb. szerepelnek; továbbá ugyanazon lapban egy satyrát, midőn az eb a forró paprikás húsba nem mert belehapsolni, vigyorgott reá, s morgott sokr. betűket. — Bizonyosan nem állítom, de alig ha nem onnan kölcsönözték azt a sok r betűt, a mely bizonyság, hogy önöknek paprikás volt cikkem, s gondolkoztak rajta, hozzá fogjanak-e a válaszhoz, vagy ne. — És én tiszt, urakat igen boldog embereknek mondom, ha a mai időben elégedett önérzettel tesznek bizonyságot hallgatóik vallásossága felől — önöknél e szerint a Sz. K. által közrebocsátott „Egyházfegyelem" már megbukott, nincs rá szükség; önök hallgatói mind angyalok. Adná az ég, hogy az ugy volna, s ne szólnának — mint láttuk - színből, ne néznék kettős üvegen a világot. De vigyázzanak, hogy a feszült, elbizakodott önérzet kárukra ne legyen, s az ítéletkor, a midőn a nagy számadás leend, Isten a képmutató szolgák közé ne sorozza, a hol lészen sirás és fogcsikorgatás. M á t h. 24 : 51. Egyébiránt a cikkök elején irt „nádverébi" bölcseségre nézve megjegyzem: igaz, hogy énnekem, mint 26-ikévbe levő fiatal embernek sokat kell tannlnom, hogy pótoljam tudományom hiányait; és kérem is a mindenható Istent, adjon nekem minél nagyobb türelmet, kitartást és szorgalmat, világosítsa fel elmém fáklyáját; elismerem, hogy önök nem nádverébi bölcsek, hanem Socratesek, és Kantok: de minden egeket verdeső böícsességök mellett is biztosítom önöket tiszt, urak, hogy sem észt, sem tudományt, sem bölcsességet koldulni pláne önökhöz sohasem fogok szorulni. De leteszem most már tollamat; tiszt, urak járassák a „Protest. Lapot," és abból tanuljanak stylust, olyat, a milyen illik egy egyházi lapba. Ha önöknek vagdalódzani volt kedvök, lehet azt tenni, ha az ember nem fordul is humoristikus lapokhoz. — „Nem csillag — hanem az, a vörös macska villogó két szeme!" Igazuk van az uraknak, már ezen példájukkal agyonverték önmagukat. — Te előre Silling, nem újság ez már Bácskában, ez már megszokott; miért akarsz te terheket vállaidra venni ? nem jobb e addig aludni, mig vasárnap délután templ mba mennél ? — Igazuk van tiszt. urak. Csak tessék tovább is folytatni. Ne féljenek, én önöket többé megszokott nyugalmokból fölriasztani, sohasem fogom. Bocsánat, ezer bocsánat érdemes tiszt, urak — én oly vakmerő többé nem leszek *, mert addig, mig önöknek, önökről, önöket illetőleg csak egy sort is irnék, inkább lefekszem díványomra, aluszom, ha pedig aludni nem tudok, én is csapkodom lábáimon a legyeket. Cservenka Április 25. 1865. Silling Károly ref. lelkipásztor. KÜLSŐ SOMOGY, május 5. K. somogyi reform, egyh.megyénkben f. május hó 1. 2. 3. napjain tartatott a jelen évi tavaszi köz-, s vele kapcsolatban a törvényszéki gyűlés, — főesperesünk lelkipásztori székhelyén K i 1 i t i n. Egyházmegyénkben e gyűlés első 1848 óta, a valódi protestáns egyházalkotmányos kellékü — egyh. megyei gyűlések között: a merényiben a még eddig mindig hiányzott v i 1 á g i rész is méltóképen képviselve volt benne, újonnan választott segédgondnok E g r e s s y Galambos Sámuel, — és tanácsbirák D é c s e y Lajos és P a p p Endre urak személyében. Érdekességét nevelte még az is: hogy a mult évi gyűlésen visszaállitatni határoztatott alesperesi székbe Parragh János nagy szokoli lelkész s egyh. kerületi ülnök, — s az ugyanakkor három éves tisztujitáshoz ragaszkodásból hivatalaikról leköszönt egyházi tanácsbirák helyett — részint a lemondott, részint más uj tagok személyében elválasztatott tanácsbirák szinte ez úttal iktattak be. Ily gyűlésnek nézve eleibe —• mely egyházmegyénk életében korszakot alkotó s annak, jövendő — mind jobban jobban virágzására nézve reményt nyújtó — nagyon természetes, hogv igen szép számmal gyülekeztünk össze : alig 5 — 6 lelkésztárs maradt el. — De ezeknek hiányát is gazdagon pótolta kedves meglepetésünkre, főpásztorunk T ö r ö k Pál superintendens urnák szerelett barátjafőesperes urunkhoz ez ünnepélyes alkalommal tett szívélyes látogatása; és két — más egyházmegyei és kerületi