Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-05-07 / 19. szám

szabadon és önállólag prófétákká, papokká és királyokká képződnek. A keresztyénség nem egy hit és cselekedet fölött uralkodó hatalom, mely ellenségesen áll az emberrel szemben, hanem ellenkezőleg emancipálja az embert minden külső kényszerítés alól, fejti és nemesiti az emberi természetet, mi az isten képének, mire az ember eredetileg teremtetett, ismertető jele. Egy ilyen elvekre alapított vallás, — melyet legfőképen a ref. egyház képvisel — volt Jézus célja. Ezen egyház, melyben sem a külső tekintély, sem a földi helytartóság Róma által képviselt elvei nincsenek meg, egykor az igazság ereje által Róma felett s a hitetlenség minden ellenállása felett győzedelmeskedni fog. Mig a protestantismus Róma elleni harcában fél uton marad, s ezen két elv felrevetése által nem tér vissza egészen Jézushoz és az apostolokhoz, győzelme nem teljes. Ellenben ha teljes erejével lép fel, mint a szabadság és önállóság vallása, ez által az uralkodó s egyedül üdvözítő egyház lehet és kell hogy legyen a földön. Ezen vallásról mondotta Jézus, hogy az egy kősziklára épített ház ; ezen egyházról prófétálta, hogy a pokol kapui nem fognak rajta diadalt venni." És ezzel a formális rész ismertetését bevégezve, lássuk a materialis részt. II. M a t e r i a 1 i s rész. ,.A ref. egyház tanának materialis alapelve azon .elismerésben áll, hogy istennek absolut főuraima van / ugy a természeti, mint az erkölcsi világban. Az isten igaz ismeretének ezen princípiumát Jézus a vallás alapjává tette, az apostolok, — különösen Pál — a pogányokkal és zsidókkal folytatott tusában kifejtették; Augustinus Pelagius ellen védelmezte ; a protestantismus a római egyház elleni harcban visszafoglalta; a socinianus félreismerés, s az anabaptisták és memnoniták tulhajtásai ellen megvédte; a ref. egyház teljesebben kifejtette, mint a lutheránus, s a remonstransok aggályai ellen oltalma alá vette. Tehát a ref. egyház az említett elv kifejtése és alkalmazása által külömbözik, mint keresztyén a pogányoktól és zsidóktól; mint protestáns a pápistáktól, socinianusoktól és anabaptistáktól; mint református a lutheránusoktól és remonstransoktól." (Y Az absoluta praedestinatio fontossága általában a vallásra, különösen pedig a ref. egyházra nézve a fennebbiekben eléggé ki van fejezve. Ez azon irányadó elv, melynek a ref. dogmatikán végig kell húzódni, s melylyel összefüggésben kell az egyház dogmáit bírálat alá venni. Ezen elv a leidai dogmatikán keresztül is van vive. Históriai rendben van előadva a praedestinatio' tanának fejlődése, s viszonya a többi dogmával. Azonban nagyon terjedelmes vezérkönyvünket históriai vizsgálódásaiban, polemizálásaiban, nem követhetjük e kis munkában lépésről-lépésre; lássunk tehát csak néhány főbb pontot. *) *) Lásd „De leer der Hervormde Kerk" 2-ik kötete. 1. Az istenről, vallásról. Az igaz vallás kútfeje isten, ő azt az emberi természetbe eredetileg beoltotta, az emberi nemben, főként Izraelben lépcsőnként fejlett, Jézus Krisztusban az idő teljességében megvalósult, s hivatva van arra, hogy az igazság lelke által a világ vallása legyen. A keresztyénség az igaz vallás megvalósulása, alapszik az egy igaz isten ismeretén, a mint magát mint tökély es szellem s az emberek atyja a természeti és erkölcsi világban, mindenek felett Jézus Krisztusban kijelentette. Az igaz vallás lényege, eredete, kifejlése, előkészítése, megvalósulása a Krisztusban, rendeltetése a jövőre nézve — istenre mutatnak, mint a természeti és erkölcsi világban lévő életnek és fejlésnek egyetlen és legfőbb alapjára. Isten egy, mindenható, mindenütt jelen való, mindentudó, az ég és föld ura, tökéletes lélek, kit lélekben és igazságban kell imádni, az emberek szent atyja, a természeti és erkölcsi világban lévő életnek és fejlésnek legfőbb és örök kútfeje, kinek gondviseléséből a legcsekélyebb dolog sincs kizárva. — Isten eszméje Jézus szerint végtelenség, mindenhatóság, absolut uralom ; de ez egy szent szeretet uralma és hatalma, melynek célja magát a teremtmények boldogságában megdicsőíteni. A szentháromság tana a speculativ okoskodás ítélő ^ széke előtt meg nem állhat, az ember vallásos tudatában / nem foglal helyet s a szentírás sem tanítja. A szentírás sehol sem ereszkedik isten fölött szemlélődésbe; Jánosnál — a mennyiben ezt teszi — az isten fogalma nem három, hanem csak két mozzanatból áll, t. i. isten az örökké való subjectum, és a Logos, melyben isten ad intra dicsőségét nyilvánitja, ad extra a világban kijelenti. E tan úgy állott elő, hogy isten hármas nyilvánulását a világban személyesítették. Az isten ilyen ismeretére alapított vallás lényege az isten iránti osztatlan szeretetben, s ennek következtében az emberi akaratnak teljesen isten alá rendelésében, s minden olyan erőnek, mely az érzéki emberben isten ellen működik — fogadásában áll; vagyis, a vallás öntudatos élet és működés istentől feltétlen függésben, isten létének és szellemének legfőbb nyilatkozata az emberben, és mint ilyen, a valódi erkölcsi szabadság létele. Az igaz vallás csak egy parancsolatot ismer „szeressed a te uradat istenedet," mely a felebaráti szeretetben nyilvánul. Az igaz vallás, vagy a lélek öntudatos élete istentől absolut függésben a valódi erkölcsi szabadság ; megszabadulás a vallás terén minden külső tekintélytől a lélek megszabadulása az érzéki élet kötelékeiből. 2. Az emberről. Az ember isten fia, a láthatlan isten képére van teremtve, a teremtés koronája és végcélja, kiben isten teremtő ereje és bölcsesége mintegy összpontosult. Az ember világ teremtése előtt arra van választva és határozva, hogy az istenfiához hasonló legyen. Azon kedvességet, melyben az ember isten előtt áll, nem saját