Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-04-23 / 17. szám

M PROTESTÁNS ISKOLAI SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓ-hivatal: Alipótés szerb-utca szögletén földszint. ELOFIZETESI DXJ : Helyben házhozhordással és Vidékre postai küldéssel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál ; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETESEK DIJA : 4 hasábos petit, sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. A HOLLANDI REFORMÁTUS EGYHÁZ. (Folytatás.) Még csak Hofstede de Groot véleményét idézem a sokszor emiitett könyvről, melyet terjedelméhez s sajátszerűségéhez képest röviden ugyan, de e lapok határaihoz képest már is hosszasan ismertettem. ,,Pareau moráljának célja, hogy ne csak elméletileg tanítsa, milyennek kell lenni a keresztyén életnek, hanem ezen életben gyakorlatilag is vezessen. Hangja nem csak tudományos, de épületes. E könyvnek célja, hogy a k. egyházat oly nagynak, szeretetre méltónak, üdvösnek tüntesse fel, hogy a ki látja és igazán ismeri, kénytelen legyen belépni egész szívvel, lélekkel." Mennyire van a cél elérve, puszta ismertetésemnek nem lehet célja bírálni. A practica theologia arról szól, hogy „a keresztyén theologust mikép kell képezni, hogy a benne élő Krisztust másokkal is közölhesse.u

Részei: 1. Katekhetika, 2. Homiletika, 3. Liturgica, 4. Pastoralis theologia, 5. Egyházjog, 6. Apostolika, vagy az emberiség javáról való gondoskodás tana. Az apostolok is gondos < dtak erről, midőn az evangéliumot minden nép közt terjc ,zteni igyekeztek. Igy sürgetik a bibliaterjesztést, missiókat, szegények, betegek látogatását, — magok a taná ok fel szokták tanítványaik kíséretében a betegeket keresni. Prédikációikban a textushoz nagyon szoktak ragaszkodni, nem csak rég elmúlt históriai tényeket, de a jelenkor eseményeit is felemlegetik, hogy a gyakorlati élet javítására hassanak. Hanem a polemizálástól a szószékből óvakodnak, mit a hollandi többi pártról nem lehet elmondani. Végül, mint az egész theoiogiát összefoglaló eredmény következik a dogmatika és apologetica. E kettőt megelőzőleg tárgyalják a naturális theoiogiát. Természeti és keresztyén theologia sok tekintetben megegyeznek, sőt sohasem ellenkezhetnek; de sok tekintetben külömböznek is. Mindkettő istent, embert, s ezek egymáshoz való viszonyát bölcselmileg tárgyalja, mindkettőnek alapja a kijelentés ; de a termésaeti theologia az összes kijelentést felöleli, mig a keresztyéni csak a legteljesebbet, mely Jézus által történt. Az első csak képzett embereknek, tudományos intézeteknek való, az utóbbit az egyház a kevésbé képzettek számára is használhatóvá kell hogy tegye. Lényegesen különbözik a kettő annyiban, hogy a természeti theologiában a philosophiai elem az uralkodó, s a históriai csak alárendelt szerepet játszik, mig a keresztyén theologiában a dolog megfordítva van. Mindkettőnek célja, hogy az emberiséget világosítsa s javítsa. A kettő együtt egy élő fát képez, melynek gyökere és törzse a természeti theologia, koronája és virága a keresztyéni. A theologia (a gröningaiaknál „Történet — bölcseimi tudomány") azon ága, mely a ker. vallás igaz volta fölött értekezik a „Dogmatika," mely annak becsét fejtegeti az „Apologetika." A Dogmatika részei: 1. a Christologia, 2. a Theologia, 3. Anthropologia, 4. Soterologia. Hogy miért teszik a Christologiát első résznek, már a fentebbiekből meg lehet Ítélni, önként következik azon elvökből, hogy „A keresztyénségben a fődolog a kijelentés és növelés, melyet isten a Jézus által hajt végre." H. de Groot közelebbről még igy igazolja: „Istent és embert csak Jézusból lehet tökéletesen megismerni, mint ki istennek tökéletes képmása (eetypon), s legtökéletesebb ember (archetypon). Ha ez Jézus nélkül is megtörténhetett, akkor miért kellett neki a földön megjelenni, s müvét bevégezni'? A ker. Dogmatika nem azt fejtegeti, minő fogalma van, vagy kellene, hogy legyen az embernek a vallásról, hanem hogy Jézus minő vallást alapított; s miként lehetne e körül vizsgálódni a nélkül, hogy az alapító személyét ismernők. *) A Christologiából következő érdekesebb dolgokat lehet feljegyezni: Jézus valóságos ember, de tökéletes, bünnélkül való. Mielőtt a földre jött az égben személyes léteilel birt, mit halála után tovább folytat. „Jesus Christus **) homines liberaturus et beaturus, homo natus est, vixit, mortuusque est humana ratione; necessitatibus *) De Groninger Godgeleerden. sat. p. 157—159. **) „Lineamenta Theologiae Christianae universae" seripserunt L. G. Pareau et P. Hofstede de Groot. Editio 3-a. Groningae, van Bolhuis Hoitsema. 1848. pag. 29, 30, 32.