Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-04-16 / 16. szám

PROTESTÁNS SYHAZI ES ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓ-hivatal: Alipótés szerb-utca szögletén földszint. ELOFIZETESI DIJ : Helyben házhozhordással és Vidékre postai küldéssel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden es. kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETÉSEK DIJA : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja, Bélyegdij külön 30 ujkr. A HOLLANDI REFORMÁTUS EGYHÁZ. Alig lehetne még egy országot nevezni, melyben a kálvinizmus oly tisztán és határozottan meg lenne honosulva, mint kedves magyar hazánkban és Hollandiában. Kevés nevezetesebb egyház van, melynek itt hívei ne lennének, de a nép jellemét egy irány sem hatotta ugy át, mint a genfi reformátor tana. Igy van ez hazánkban is, hol a kalvinista vallást a nép kiválóan magyar vallásnak nevezi; s habár a hollandinál tízszerte nagyobb magyar királyságban nincs is annyi vallás mint itt, de aztán Európában aligha még vagy egy ország e tekintetben túl teszen rajtunk. Érdekes lenne ugyan Hollandia valamennyi felekezetéről irni, annyival inkább, hogy némelyik hazánkban honos nem levén, csak kevesek előtt ismeretes, — más, pl. a lutheránusoké megvan ugyan mindkét országban, de annyi külömbség a kettő között, hogy alig lehet egynek venni, s magok a holland lutheránusok is két felekezetre szakadnak. Azonban ez terjedelmesebb munka lenne, hogysem e lapok határán túl ne terjedne, szorítkozom tehát csak a reform, egyházra. Ez itt a fővallás, a lakosság nagyobbik felét foglalja magában (összes lakosság száma mintegy 3^100,000 ; reformátusok — 1.750,000) s 1796-ig uralkodó vallás volt, mig a többi valamennyi csak eltűrt. Eként természetesen nagy befolyást gyakorolt mind az államéletre, mind a többi felekezetre, mire hogy csak egy könnyen szembeötlő tényt említsek — itt a lutheránus templom oly egyszerű — minden oltár stb. nélkül, mint a raformatus, s a pápista alig haladja meg cifraságban a németországi lutheránus templomot. — Ezen nagy befolyás csökkent, mióta állam és egyház külön váltak, s minden vallás egyenjogú, de azért a reform, egyház mégis legbefolyásosabb maradt. Értekezésemnek távolról sem célja a dolgokat kritika alá venni, én csak a tényeket fogom ismertetni, — a bírálatot minden olvasó maga teheti meg. I. A holland theologia. Habár csak a reform, egyházról akarok írni, mégis használhatom a fentebb kitett — látszólag — szélesebb körű cimet; mert a holland irodalomban csak református theologiáról lehet szó. Református valamennyi universitás mellett a theol. facultás, többen az apróbb felekezetek papjai közül — legalább részben — ref. theologusoktól hallgatnak leckéket, stb. A dordrechti zsinat. (1618 és 1619) fejezte be a hollandi ref. egyház megalakulását, irta körül dogmáit. Ki a 17-ik és 18-ik században igazhivőnek akart tartatni, ezen zsinat határozataihoz szabta magát; s pedig azon századokban a legtöbb protestáns theologus igyekezett az orthodox nevet megérdemelni. Mi volt ekkor a holland theologia ? Scholasticusi szőrszálhasogatás, a dordrechti zsinat mesterséges theoriáit még mesterségesebbekkel igyekeztek bebizonyítani. Voetius G. utrechti tanár (-[-1676) jó például szolgálhat. Néha merült fel egy-egy confessioellenes tan, de csakhamar minden nevezetesebb befolyás nélkül elenyészett, legfelebb hirdetőjére vont üldözéseket, hivatalvesztést stb. Találkozunk ezen korban a theologia mezején általánosan ismert nevekkel is, mint a fennebb is emiitett Voetius, Coceejus János (-f-1669), Lampe (-f-1729) stb. LTgy vévén fel ezen régi dolgokat, mint már a história tárgyait, s hazámban eléggé ismereteseket, legkevésbé sem foglalom t'l velők az olvasó figyelmét. Nekem célom ugy is csak a hollandi ref. egyház mai állásáról irni. A francia forradalmi eszmék roppant befolyásának ki volt téve a holland theologia is, mindig szabadabb meg szabadabb nézetek kezdtek felmerülni a szent dolgok körül, mindig határozottabb alakot, nagyobb meg nagyobb tért — nyert a liberalismus. Előre megjegyzem, hogy Hollandban a theologia terén általában liberálisnak nevezik azt, ki a confessiótól valami tekintetben eltér. — Hollandia legkitűnőbb tudósait, legmíveltebb osztályait látjuk ma a liberalizmus zászlói alatt harcolni, támogatva a kormány által is ; ellenben az orthodoxia sem szándékszik feladni a csatatért, zászlói alá csoportosítva a kevésbé mívelt nép nagy részét. E két fő iránya van tehát ma a holland theologiának, mindenfelé az orthodoxus és liberális szókat halljuk hangzani, nemcsak a tudósok, de a legkevésbé mí-