Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-02-19 / 8. szám

kapcsot 'szakított el, meg nem bocsáthatom, s ha rajtam állana ki nem bocsátanám a purgatoriumból. Szatmáron, öszhó végén 1864. Zombori Gredö, tanár. BELFÖLD. ígéretünkhöz képest itt közöljükLóny ai Menyhért úrnak a tiszántúli egyházkerület bizottmányához atüzkármentesitésre nézve beadott tervjavaslatát. Mult évi oktober havában, a főtiszteletü egyházkerületi gyűlés elhatározni méltóztatott, hogy az egyházi vagyonok tüz elleni biztosítása végett, a kölcsönös tüzkármentesités eszméjének valósítása céljából, az egyházmegyékből beérkezett rovatos ívek hozzám küldessenek, hogy azok eredményét állítsam össze, és okadatolt véleményt adjak ezen közérdekű ügy felett. Főtiszteletü püspök itr hozzám elküldé nemcsak az egyházkerületünkbeii egyházmegyék, de a tiszáninneni egyházkerület egyházmegyéinek hasonló célból készült rovatos íveit is. Ezen ívek szorgos átvizsgálása után meggyőződtem arról, hogy azok sok tekintetben hiányosan töltettek be. Számos egyházak hiányzanak, másoknál — melyeknek viszonyait ösmerem — a tüz által károsulható érték, rendesen csekély arányban vétetett föl. A rovatos ívek összeállításának eredménye, mint a mellékletből megtetszik a következő : 1. a tiszántúli egyházkerületben van, 1,373,379 forint 2. a tiszáninneni egyházkerületben van: 526,287 forint biztosítás alá első egyházi vagyon Az utolsó két év alatt szenvedett kár összege tett volna : 1. a tiszántúli egyházkerületben = 76,841 forintot 2. a tiszáninneni egyházkerületben = 71,441 forintot. Mielőtt szabadságot vennék magamnak ezen adatok nyomán egyéni nézeteimet előadni: szabad legyen elmondanom lehető rövidséggel a kölcsönös biztosítás körül szerzett tapasztalatok eredményét. A kölcsönös biztosítás elméletileg minden biztosítási módok közt a legolcsóbbnak mondható, miután az érdekeltek valójában csak annyi dijt fizetnek, mennyit évenként az okozott károk és a közös igazgatási s kezelési költségek tesznek. Ezen költségek és díjakon kívül még fizettetni szokot bizonyos járulék egy tartalék alap alkotására, mely évről-évre szaporittatik. Azonban, hogy kölcsönös biztosító társulatot sikeresen felállítani lehessen, mindenek előtt megkívántatik : a) hogy a biztosított érték oly nagy összeget tegyen, miszerint az ezen értékekre aránylag felosztandó kár, rendkívüli nagy károsodások eseteiben is; a biztosítottak túlterhelése nélkül elviselhető legyen. b) hogy az egész ügy kezelése lehetőleg egyszerű legyen s kevés költséget igényeljen. c) hogy a terület, melyen a kölcsönös biztosítás létesíttetett, ne legyen igen széles terjedelmű; ennélfogva lehetőség nvujtassék minden nyerészkedő csalási szándék meghiúsítására, másrészt az üzlet egyszerű vitele is lehetőleg megkönnyittessék és áttekinthető legyen. d) hogy minden nagyobb értékek a felvállalt kötelezettség pontos teljesithetése végett jóhitelü biztosító vagy viszontbiztosító társulatoknál viszbiztositassanak. — Végre e) mi legfontosabb, hogy legyenek ügybuzgó, szakértő és áldozatkész férfiak, nem csak az alakulás első korszakában, de folytonosan, kik az ügykezelést lelkiismeretes buzgalommal, és kellő szigorral vezessék. Mint fenebb emlitém, első kellék a kölcsönös biztosítás létesítésére, hogy a kölcsönösen biztosított érték nagy legyen. Ennek szükségét okadatolni felesleges; ez a dolog természetében fekszik, mert az eddigi tapasztalatok szerint, a kockázatok bizonyos nagyobb mennyisége szükséges arra, hogy a lehető káresetek terhei a fizetett díjakból fedezhetők legyenek. Ha a biztosított összeg csak néhány milliónyi értékre megy, — vegyünk fel p. o. 1% mint az évenkinti díjfizetés maximumát, ugyan annyi tízezer forint díj fog érte bejönni, a hány millió érték biztosíttatott. — Jöjjön rendkívüli károsodási év elő, mi a tapasztalás szerint bizonyos évek során néha egymásután szokott következni; ezen díjmaximum nevezetes része már elmegy kezelési költségekre; a hátra maradó összeg nem leend elegendő a károk teljes kielégítésére, ha csak a biztosító felek azon kötelezettséget magukra nem vállalják, hogy a valóságos kárt megfizetik minden körülmények közt. Tehát vagy bizonytalanná válik az évenkint fizetendő biztosítási díj és épen a legnagyobb szükség esetében a dijak behajthatók nem lesznek ; — a kárt ily esetben utólagosan kell kivetni; a kárfizetés ha bizonytalanná nem válik is, igen késedelmesen leend teljesíthető ; vagy készen kell lenni a biztosító feleknek arra, hogy kimerittetvén az évi díjösszeg, és a netaláni tartalék alap , teljes kárpótlást nem kapnak. Ha tehát a kölcsönösen biztosítandó összeg nem megy többre egy két milliónál, kivált a működés első évtizedében, mig t. i. nevezetes tartalék alap össze nem gyűlt; az évenkénti dij mennyisége bizonytalan, — a felvállalt kötelezettség teljesithetése is minden viszonyok közt nem biztositható, végre a kártérítés, — nagyobb károk uj pótló kivetést és behajtást tevén szükségessé — sok ideig elhuzódhatik. Ezekután az a kérdés, hogy gyakorlati tapasztalások szerint, mennyi azon összeg, melynek kölcsönös biz -tositása mellett tanácsos ily intézetet felállítani? A tapasztalás azt bizonyitá, hogy a minimum 20— 30 millió értékre tehető, mely érték mellett már az inté-