Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-04-17 / 16. szám

30,000 lakosa van, melynek önkormányzatában mély és bonyolódott kérdések gyakran merülnek fel, ^mely országgyűlési külön képviselő választásának jogával bir s maholnap értelmiség, politika, gazdászat és közlekedés tekintetében a megye központjává lesz, ily nagy terjedelmű, fontos városra nézve egy alsóbb tudományos intézetnek fentartása szükség és méltóság parancsolta kötelesség! egy négyosztályu alrealgymnasium, a nélkül, hogy e mondat éle a tudomány ellen lenne fordítva, nem az előre sietett tudományt fogja magasbra emelni, hanem a köznép elmaradott zömét értelmesebbé fejteni! Továbbá, a mult s jelen történet mennyi jeles férfiút mutat fel, kik a szegény munkás osztályból nélkülözés és sanyaruság között nevelkedtek a haza fénylő csillagaivá! Ily nagy városban is mint a mienk, mennyi anyagilag szegény, de szellemileg tehetséges fiút ránthat ki az örök homályban maradásból s menthet meg a szellem nemes országának egy helyben létező tanintézeteiknek szüleiben csak az alkalom és olcsóság ébresztené fel a kedvet gyermekük iskoláztatására! — Végül az értelmes osztály is oly nagy már városunkban, hogy egy alsó tudományos intézetre jogos igényt képezhet. E szükség meg is szülte gyermekét s néhány év alatt oly erőssé nevelte, hogy most hangosan kiáltoz élet után. B.-Csabán míveletlen vad földön teremve, mintegy önmagától előállott egy négy osztályú alrealgymnasium." E realgymnasium is magán uton létesült 1855-ben s mint ilyen állott fen egész 1860-ig, a midőn a város az általa egy 4 osztályú realgymnasium számára tett 43,000 forintnyi alapítványnak kamatait fizetni megkezdvén, az egyház az intézetet végképen átvette, négyosztályuvá alakította s a tanárok számát négyre emelte. Ugyanekkor léptette életbe az intézetnek, annak nevében rejlő s a helyi körülmények által igényelt ketté osztását is reális és gymnasialis részre aként, hogy egy egy osztálynak mindkét része, ugyanazon tanár alatt, egy tanterv és óra felosztás szerint minden u. n. reális tudományt együtt hallgasson, azonkívül a gymnasialisták a classicus nyelvekben és a realisták a rajzban külön oktattassanak. „A mi pedig ez intézetnek — igy okoskodik szerző — minden hazai algymnasium fölötti előnyét képezi és gyors felvirágzását biztosítja, az reális és gymnasialis részre való eloszlása, mely már eddig is állott, de melynek ezentúl még elválóbban és a realék külön tárgyait n a g y o b b g o n tM a 1 mivelöleg létesíttetnie kell. „A gymnasium és realtanoda közt" — hogy egy tekintély szavaival éljek — ,,sok megegyezés, de ismét lényeges különbség is van; mindkettőben előadatnak a földisme és történet, a természeti és mennyiségtani tudományok ; de amabban a legnagyobb suly a nyelvészetre, mint az ész gyrnnaslikájára, emebben az úgynevezett hasznos s életbe közel vágó tárgyakra fektettetik. S innét van, hogy Németországban, különösen az ily vegyes igényű városokban, minő a mienk, mindinkább elterjedvék a realgymnasiumok, a melyekben t. i. mindkét kitűzött irányban igyekeznek összekötni a két nevelési módot, hogy célt érjenek mind a leendő tudósokra nézve, hogy tanulói pályájukat folytathassák, mind azokra nézve, kik alantibb pályára szánva a tanítás folyama alatt a latin nyelvet mellőzhetik, hogy ezen ilyetén nyert órákban a realékban, számtan, rajz stb. oktattassanak. Minthogy azonban az ész gymnastikája csak ugy hasznos az egyik, mint a másik szervü tanodában és az alsó osztályokban legislegtöbb horderejű, a reáltanodákban is az élő nyelvek gondos inívelése mellözhetlen. A tanodának reál része ily nagy föld mi velő városban, minő a mienk, felelte szükséges. Mert a földmimivelö és kézmives nem akarja fiát tudósnak, hanem földmivelönek és iparosnak nevelni s ezért azt gymnasiumba nem járatja. De ha mód nyujlatik fiát az időrabló latin nyelv helyett saját életpályáján szükségesebb tárgyakra : fogalmazásra, gyakorlati számvetésre, gazdászatra, rajzolásra stb. nagyobb sikerrel oktattatni : fel fogja — kivált idővel — használni az alkalmat, hogy gyermekeit értelmesebb nemzedékké nevelje, mint milyen ö maga. Eddig már teszik is ezt néhányan és kitűnő sikerrel. Remélhetjük, hogy a jó példa ragadni fog." B. Csabán tényleg van már tehát egy négyosztályu alreálgymnasium, de szerző szerint még sok hiánynyal. Nem elegendő ugyanis a jelenlegi pénzalap, nem célszerű és tágas az épület s nincs minden tanár ellátva szállással. Mimódon lenne tehát e pénz alap növelendő, egy uj épület emelendő s egy uj tanárilak szerzendö ? ez iránt ad a tervezet készítője üdvös és a helyi viszonyokból merített tanácsokat. Vajha mielőbb mégis fogadhatnák ! Mindezeket egybefoglalva, ha a b.-csabai ev. egyház sinlődö nevelési ügyét a fenebbi tervezet szerint emelni akarja, következő intézkedésekre kell magát elhatároznia : 1. 11 praeceptoriát felállitni és fentartani, 2. a Bodi-féle magyar elemi iskolát és 3. a felsőbb leánynöveldét magáévá tenni, végre 4. a realgymnasium épületeit felállítani. Kerülne pedig a mondottak szerint: 11 praeceptori a felállítása 11,000 fr, fentartása évi 3,300 fr a magyar elemi iskola „ „ 333,, a felsőbb leánynövelde „ „ 682 „ a realgym. épül. felállítása 10,000 fr, egy tanári lak 200 ,, ez utóbbi fentartásának évi költségeit az alap és tandíj, mint fenebb láttuk, fedezi összesen a felállítás 21,000 fr, az évi fentartás 4514 ,, Minthogy azonban egyrészt az egyháztól, melyre folyó roppant kiadásain kivül a nép óhajtása szerint közeli templomépitkezések is várakoznak, a fen kitett építkezési és fen tartási költség, még ha az előbbi több évre el is osztatnék, kivált a jelen nyomor következéseivel teljes jövő években ki nem telik ; másrészt pedig e magyar elemi iskola, a leányintézet és az alrealgymnasium olynemü tano-32 *