Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-04-17 / 16. szám

dák lennének, melyben nem csupán az ev. egyház híveinek de a város minden felekezetű szüleinek gyermekei tetemes arányban részt vennének: a kiadások kétnemüre oszlanának, olyanokra, miket az egyház maga fedez (praeceptoriák) és olyanokra, miknek fedezésében a város segélye kikéressék (magy. el. iskola, leányintézet, realgymnasium). Befejezésül még csak a végszót igtatjuk ide, annyival inkább, mert, jóllehet a 1). csabai ev. egyházhoz van az intézve, honunk több prot. egyházának elöljárói méltó figyelembe vehetik : „S most még egy végszót hozzátok, b.-csabai ev. egyháznak tisztelt presbyterei! a nép titeket, mint legvallásosabb és legértelmesebb tagjait, választott képviselőkül, nem hogy a híveknek anyagi hasznáról, hanem lelki üdvéről gondoskodjatok és Istennek a Jézus Krisztus által alapitolt országát városunkban terjesszétek. Istennek országát pedig a szív jámborságának és a lélek értelmességének kapcsolatos fejlesztése által érhetni el. Ezt érti Idvezitönk, midőn azt mondja-. (Máté 5 48.) „Legyetek tökéletesek, mint a ti menyei atyátok tökéletes." Istennek országa leginkább két helyen, a templomban és az iskolákban terjesztetik, amott a felnőttek, itt a gyermekek között. Áldozzatok ezentúl is a templomi szolgálatra, maradván az egyháznak buzgó, vallásos tagjai; de az iskolákról se feledkezzetek meg, mert saját gyermekeitek azok, kik oda járnak s kik — midőn ti már a sirban nyugodni fogtok — férfiakká nevelkedvén, az előre siető világ értelmi igényeivel lépést tartani lesznek kénytelenek ; ne feledkezzetek meg az iskolákról, nehogy az utókor roszabb legyen a jelenkornál. Áldozzatok többet, mint eddig, mert a protestánsnak egyik fő elve a haladás; áldozzatok örömest, mert ,,a jó kedvű adakozót szereti az Isten.u Mint az egyház legtisztesbjeinek s legjobbjainak, az iskolákra nézve Urunk Idvezitőnknek azon szava legyen vezéretek . (Luk. 18. 1G.) ,,Engedjétek, hogy a kis gyermekek jöjjenek én hozzám, és őket meg ne tiltsátok: mert ilyeneké az Istennek országa." Az iskola Istennek veteményes kertje, melyben számára csemeték neveltetnek. Mennél több és jobb tehát az iskola, annál több és jobb csemete kerül ki belőle, mely egykoron kedves gyümölcsöt terem az Istennek. — Jámbor keresztény szülének legfőbb öröme abban áll, ha gyermekei értelmes, vallásos férfiakká nevelkednek : Karoljátok fel tehát a nevelésnek szent ügyét saját gyermekeiteknek és unokáitoknak érdekében, hogy a b.- csabai evang. egyház jámbor vallásosságának eddigi jó hirét gyermekei nevelése körül kifejtendő buzgalmának dicsőségével gyarapítsa, megmutatván, hogy a mily óriási templomot az apák épiteni tudtak, oly nagyszerű buzgalmat fejtettek ki az iskolák körül a fiak is, — hogy igy a b.-csabai egyház, az ország legnagyobb ev. egyháza, példaként álljon ós ragyogjon a testvér egyházak előtt, melyet kövessenek!" K. J. A DEBRECENI REF, EGYHÁZMEGYE TAVASZI KÖZGYŰLÉSE. Folyó év mart. 31 -ik napján tartotta a debreceni reform. egyházmegye tavaszi közgyűlését M. Pércsen, nagyt. Révész Bálint esperest, és tek. Miskolci Károly segédgondnok urak kettős elnökletük alatt, számos képviselők és lelkészek jelenlétében. A gyűlést érdemdús esperesünk buzgó könyörgéssel nyitotta meg; mely után egy megható lelkes beszédet tartott. Elsőben is örömét fejezé ki a felett, hogy ez Ínséges időben, hazánk, nemzetünk annyira nyommasztó helyzetében — midőn az egyes híveknek, honpolgároknak csaknem minden ideje az élet gondjai, oly soknemü megpróbáltatások, és oly sokfelől igénybe vétetik — mégis az egyházmegye hivatalnokai, az egyházak képviselői szép számmal jelentek meg. Lehetetlen ezen — úgymond — a szívnek fel nem dobogni; lehetetlen ezt az egyházi ügyek iránti közlelkesedésnek nem tulajdonítani! — Majd ugy mutatá fel esperesünk beszéde folyamán protestáns egyházi alkotmányunkat, mint a Noe bárkáját, hol a politikai s egyházi küzdelmek háborgó hullámai között békére s nyugalomra talál a honfiúi és vallásos kebel; majd ismét ugy mutatá fel prot. egyházi alkotmányunkat, mint erős, és hatalmas védbástyáját nemzetiségünknek, polgári szabadságunknak ; mely ha anyagi erejénél fogva nem is, de annál inkább erkölcsi hatalmánál fogva boldogító oázként emelkedik fel a vészes szirtek, és örvények közül, hogy nemcsak enyhei, pihenést adjon az aggódó, kétségeskedő kebleknek, hanem azokat egy szebb jövő édes reményivel is megajándékozza. Mondanom sem kell, hogy e jeles beszéd — melynek én csak némely töredékeit vagyok képes leirni — mindnyájunk szívében fájdalmas, de mégis kimagyarázhatatlanul kedves érzelmeket támasztott! Mellőzve jelen gyűlésünknek egyes egyházakra, dekanatusokra, vagy egyesekre tartozó ügyek feletti határozatait: csak a főbb, s inkább közérdekű tárgyakat sorolom elő kivonatban. 1. A canonica visilatióróli jelentése tisztelt esperesünknek örömmel s gyönyörűséggel töltötte el mindenek felett kebleinket; mert abból megérleltük, hogy egész egyházmegyénkben — igen kevés kivétellel — rend ós békeség uralkodik egyházainknál, iskoláink jobban jjöbb'án virágoznak és népesednek számos kitűnő tanítóink gondos vezetése, s az iskolai felügyelőség folytonos ébersége alatt. — Nem is mulaszlá el közgyűlésünk szeretelt esperestjének — kinek tulajdonítható főleg egyházmegyénk szellemi elöhaladása — elismerését jegyzőkönyvileg nyilvánítani. 2. Az esperesli jelentésből megértve közgyűlésünk, hogy 26 egyházai közül kilencnek van már takarék-magtára, s ezeknek némelyike, néhány év alatt, 300 köbölre emelkedett: ebből alkalmat vett magának, hogy az annyira kor- és célszerű takarék-magtár felállítását minden kebel-