Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-08-07 / 32. szám

nagyobb leányokkal, és Melczer György, az érdemekben megőszült tanitó aratott teljes elismarést. Junius 30 és julius 1-söjén az érettségi vizsgára jelentkezők izzadlak számszerint 14-en, kik mindnyájan szerencsésen állották ki a vizsgát. Julius 2-án D i a n i s k a hitjeJölt szenteltetett fel lelkésznek Batiszfalván. Julius 4-én tartatott a fötanodai pártfogói gyűlés, melyen a fötanodára vonatkozó több üdvös rendszabályok hozattak, és a tanulóknak az alumneummal az ebéd és vacsorával való ellátások 45 frt. évi fizetés mellett véglege sen megalapittatott. Szivünk fájdalmára szolgált e gyűlésen, hogy közszeretetben álló és érdemekben dűs helybeli iskolai felügyelőnk Sziklay Ede véglegesen leköszönt, s hivatala tovább folytatására többé nem volt bírható. Érdemei közé tartozik, hogy a kiépítetlen főiskolát mult évben végleg kiépíttette, a főiskola ügyeit 10 éven át lankadatlan erélylyel vitte, tökéje szaporítására sokat áldozott, azt mostani leköszönése alkalmával is 400 frttal szaporította, s egyszersmind az egyház tökéje nevelésére is 200 frtot ajándékozott, miért állandó egésség hosszú élet a gyermekeiben öröm legyen a jó Istentől osztályrésze. Helyét Szerecsen Lajos ügyvéd úr foglalta el, vidéki felügyelőül pedig Dráskóczy Gyula tír választatott meg Harkácsról, kik szívesek valának a közkívánat és bizalomnak hódolni. Julius 5-én a csucsomi leányegyház canonica visitatiója ment végbe, hol superintendens úr Kruspir János tanitó jelessége és fáradhatlan szorgalmáról, de egyszersmind a lüz által háromszor meglátogatott egyház buzgó törekvése és nagy szegénységéről győződött meg, mi anynyira meghatotta kebelét, hogy a neki ajánlott adományt, az alesperes és kerületi jegyzővel együtt, a tanitó fizetésének javítására ajánlotta fel tökéül, mit aztán néhány rozsnyói egyháztag is szaporított, pár forinttal. Ezen egyházlátogatás utolsó levén, azt ismét közebéd fejezte be a fürdőben, mely a kedvezőtlen esős idő dacára is kedélyesen folyt le, de a közebéd után tervezett majális azonban elmaradt. Julius 6 és 7-én az eperjesi hittanhallgatók tevék le 9-én a hitjelölti vizsgát, melyen örömünkre szolgált látni az ifjak készültségét. Három közülök kitűnő, 3 dicséretes, 2 jó, s kielégítő osztályzatot kapott. Rozsnyón ennélfogva superintendens úr 12 egész napot töltött, mely 12 nap alatt az egyháztagok vetélkedtek megvendéglésében az iránta való tisztelet és szeretet kitüntetésében s valóban igen fárasztó működésének enyhítésében. Julius 8-ának reggele a megválás napja volt. Az elindulás, a presbyterium tisztelgése és hálakifejezése után a bandérium, a számos helybeli és vidéki egyháztagok kíséretében történt. Búcsút a föpásztortól a rozsnyói egyház H a j c s i Sándor tanár szónoklata mellett Berzéténél vett, de azért a kiséret egész Pelsöcig ment, hol a gömöri esperesség nevéhen alólirt tolmácsolta az esperesség háláját lankadatlan fáradalmiért és a kivívott győzelemért útközben mozsárlövésekkel üdvözölte a szalácsi gombaszögi és vigtelki vashámor, s Vigtelken a hid diadalkapuvá volt átalakítva e felirattal: ,,a hit hősének" s Fábry Pongrácz pelsöci vasgyári tisztviselő által üdvözöltetett latinul, a hosszuszói lelkész Kis Endre által magyarul, néhány leány pedig virágkoszorúkkal rakta meg kocsiját. Igy vált meg a buzgó főpásztor, útjában mindenütt tisztelet és hála érzelmekkel halmozva esperességünk köréből, mit G.-Panyiton Jeszenszky Pál lelkész üdvözlete fejezett be. E tisztelet, mely iránta nyilvánult nem volt tettetés, hanem érdemeinek tettleges méltánylása. Valóban nagy volt az áldozat, melyet superintendens úr esperességünk érdekében hozott. Érezte esperességünk már mult évben, hogy válponton állunk s bekövetkezik a szakadás, ha a népet a jobbról meg nern győzzük. Ezért kérte fel az esperesség superintendens urat az egyházlátogatásra, és ö győzött, a szakadásnak elejét vette, a rágalmakkal tévútra csábítva törekvők szándékát az egyháztagoknak az autonom egyház iránti ragaszkodásban való megerősítése által meghiúsította, s mint reméljük és hisszük többé a ratkói kellemetlenségeknek szemtanúi nem leszünk. Adja a mindenható, hogy reményünk valósuljon, buzgá ós lankadatlan erélyű föpásztorunk életét pedig terjessze hoszszura, hogy anyaszentegyházunk üdvét és felvirágzását boldogan eszközölhesse. Ezen egyházlátogatások mellett lehetetlen még a hála adóját le nem rónom nyilvánosan több kegy-uraink iránt. A jelen nyomasztó időviszonyok közt nagy hálára kötelezte esperességünket és az illető egyházakat K oburg Auguszt szász-weimári fejedelem ő Fensége, ki mint földes úr a kövi anya- és garami leányegyház költségeit egészen fedezte a handzázsi, vizesréti és hosszuréti egyházakat pedig 50—50 frttal segítette. Áldás legyen azért O Fenségén és családján, áldás Mihalik Pál főügyészén, ki ezen jótétemény kieszközlője volt, s kinek egyházunk iránti buzgalma lankadatlan. Hálát és köszönetet szavazok szinte Latinak Rudolf úrnak, ki nemcsak Ploszhón látta el gazdagon a Ratkóra jövőket, hanem mint borosznoki birtokos a közebéd költségeit Üj-Vásáron és Borosznokon, mint felügyelő pedig Szirken és Rákoson is viselte. Végre köszönet mind azon buzgó világi férfiaknak, kik mint helyettes esperességi felügyelök superintendens úr mellett működtek*). Czékus főesperes. A TISZAI ÁGOSTAI HITVALLÁSÚ EGYHÁZKERÜLET GYŰLÉSE. Rimaszombat, julius 28-án. Az ágostai hitv. tiszai egyházkerület julius 27-én e gömörmegyei mezővárosban tartá az idei közgyűlését, melyre Z s e d é n y i felügyelő és Máday superintendens uiak a rimaszombati protestáns község küldöttei által a város határánál ünnepélyesen üdvözöltetvén, már f. hó 2ő-ón körünkben megjelea*) Az „Evangelik" felvételére kéretik. 64 *