Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1864-03-06 / 10. szám
ezer évvel mondotta : „Az emberek fiainak végek hasonlatos az oktalan állatnak végéhezés egyenlő végek vagyon azoknak, és ugyanazon lélek vagyon azokban, annakokáért az embernek nagyobb méltósága nineseri az oktalan állatoknál; — — ezek közziil mindenik ugyanazon egy helyre megyen, mindenik a porból való, és mindenik porrá leszen. Vájjon kicsoda vette eszébe az ember lelkét, hogy felment volna ? és az oktalan állat lelkét, hogy a föld alá ment volna? Az okáért nékem láttatik vala, hogy semmi nem volna jobb, mint hogy az ember örvendezne az ö dolgaiban, mivel csak ez volna az ö része e világba n." (Préd. III. 19 — 22.) A régi világban is vádolták atheismussal a philosophiát, mert Cicero szerint, már akkor ismerték „a vallást fenekestöl felforgató" azon tant, hogy a bölcsek az állam érdekében költötték az istenekről való véleményt;6 5 ) ugyancsak Cicero több görög bölcset emlit, kik az istenek lételét tagadták, pl. Diagorast és Theodorust;6 6 ) a rómaiak kedvellték E p i c u r u s tudományát, kiről mondja Cicero, hogy az istenek templomait és oltárait okokkal döntötte le ; 6 7 j Horatius magát a gyönyör élvezetet tanitó e bölcs nyájabeli sertésnek vallja,6 8 ) s szellemdds költőjük Lucretius jeles tanversezetében azon materialisticus rendszert leirta. Az emberek mindég gondolkodtak és okoskodtak a szent dolgokról, s abban a legfelségesebb igazságokat mint a legbotrányosabb téveszméket egyaránt hirdették, a tizennyolcadik századbeli francia philosophusok és encyclopaedisták : Diderot, Voltaire, d'A lembert, H e I -vetius, Holbach, stb. kik az atheismust, valamint a philosophia alapjául tett sensualismus tanával erkölcsvallás- és egyházellenes realismust, vagy inkább materialismust hirdettek, — nem voltak e részben az elsők, a jelenkori angol, német materialisták; Darwin, Vogt Károly, Moleschott, Büchner stb. nem lesznek az űtolsók; de légyen szabad megjegyezni, a gondolkodás és tudomány szabadságával visszaélés ezen példái csak k-i vételt képeznek; rendes és általános szabály: az Istenbe vetett hit, mert ugyancsak Cicero oly szépen, mint igazán mondja : „minden bármely bárdolatlan nemzetek hitték az istenek léteiét, ebben minden népek össze beszéllés nélkül egyetértenek, azért az a természet köztörvény e."6 9 ) S milyen mély gyökeret vert az emberi kebelben 65 ) „Ii, qui dixerunt totam de diis immortalibus opinionem fictam esse ab hominibus sapientibus reipublicae causa, ut, quos ratio non posset, eos ad officium religio duceret, nonne omnem religionem funditus sustulerunt Cic. De Nat. Deor. I. 42. Sz. F. 66 ) Cicero ugyan ott. Sz. F. fi7 ) ,,R a t i o n i b u s deorum immortalium templa et aras sustuleritEpicurusról mondja Cic. De Nat. Deor. I. 41. Sz. F. 68 ) „Epicuri de grege porcum," mondja magáról H o r a t. I. Epist. IV. 160. Sz. F. 69 ) Firmissimum hoc afferri videtur, cur Deos esse az Isten lételének eszméje, annak egy tán a világ történelmében egyedül álló, s mivel nevetséges, éppen azért igen tanúságos példáját lehet a francia forradalomnak mindent felforgató, leromboló és örült szélszöségekre vetemedő epochájából idézni. Az 1793-ik év novemberében volt, midőn Párisban a keresztyén vallás és isteni tisztelet eltöröltetett, minden, a mi szent és kegyelet tárgya volt, profanáltatott, az istenkáromlás, atheismus nyiltan a legbotrányosabb alakban hirdettetett, vandalismus volt a köz élet egyik cimervonása és az államban uralkodó erkölcsi rend helyébe a legmocskosabb önzésre alapított durva materialismus lépett. S ez általános, lehet mondani, pokolig sülyedö romlottság, elfajulás korában a polgári társaság romjai közül látjuk véletlenül, bámulatosan azok felibe emelkedni az Istenséget, — mert néhány hó múlva, az emberiséget tapodó, a guillotine-t állameszközzé tevő, vért árasztó rendszer főképviselője Robespierre mintegy ihletett keblében, a római költő lelkes szavaira emlékeztető módon Est De us in nobis, agitante calescimus illo, 7 0 ) Isten van bennünk, attól izgatva hevülünk, felserken a felséges, a szent eszme, és írné! ez emberszörnyeteg hirdeti az Isten lételét s indítványára a nemzeti convent május 7-én 1794-b. ünnepélyesen decretálta : „A francia nemzet a legfőbb Lény s a lélek halhatatlansága lételét megismeri" Nem kell azért az emberi elmének a szent dolgokban férecsapongásaitól megrémülni, nem kell az igazság kutatását akadályozni, a tudomány a valódi homoepathia, — similia similibus; — a mely kárt ne talán a tudomány az ily túlzó theoriákkal teszen, azt helyre is hozza, az általa okozott sebeket megorvosolja.7 1 ) Ha Büchner, Vogt Károly stb. credamus, quod nulla gens tam fera, nemo omnium tam sít immanis, cujus mentem non imbuerit deorum opinio; multa de diis prava sentiunt (id enim vitioso more effici sólet) omnes tamenvimet natúr a m divinam arbitrantur, nec vero id collocutio hominum aut consensus effecit, non instilutis opinio est confirmata o rn n i a u t e m in re consensus omnium gentium lexnaturae putanda est." Cicero Tuscul. Disput. LI. 13. Sz. F. 70 ) Ovidius Fastor. VI. 5. Sz. F. 71 ) Az újkori materialismus különbözö theoriái a tudomány szempontjából szoros bírálat alá vétet'ek, s azoknak hiányai alaposan kifejtettek a párisi „Revue des deux mondes" 1863-ki évi folyama két cikkében. Ezek az august 15-ki füzetben : „Le matérialisme contemporain en Allemague. L'école naturaliste :" Büchner, Moleschott, Vogt Károly stb. ellen p. 877 — 915 : a d e c e m b. l-jén kelt füzetben : „Le matérialisme contemporain. Une théorie anglaise sur les causes finálés" p. 556—586. Ez utolsó Darwin hypothesise a fajok átalakulásáról — élection naturelle, — mi az állatok teremtésében, s igy az állati élet fejlődésében a végok volna. Egy példával világosítva: ez angol tudós szerint, az ember és majom valódi rokonok, — cousins germains, — a mennyiben mindkettő egy közös, már
