Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-03-06 / 10. szám

mint természettudósok a lélek önállását tagadják, s azt a testi organismus kifolyásának állítják, ezek ellenébe számos szaktudósok pl. Müller János, Eschricht, Bur­dach, Huschke, főkép egy Liebig tekintélyét le­het idézni, kik megmutatták, hogy anorganicus erők nem elegendők, nem képpesek az organismust, annál kevésbé a szellem működését előállitni. (Folyt, köv.) , Szilágyi Ferenc, a magyar tud. akad. lev. tagja. KÖNYVISMERTETÉS. Confirmatiói tanitás ágostai hitvallású gyermekek számára^ Kiadta Czékus István. 1864. Rozsnyón 8-adrét 44 lap. Ki a confirmatiót ismeri, — ki érezte maga is azon rendkivtili hatást, melyet e kedves vallásos sz. cselekmény gyakorol a confirmálandó gyermek szívére, lelkére, — a gyermekére, ki egy határponton áll, háta megett a gondtalan, egészen a szülök, gyámok szárnya alatt bevégzett gyer­mekkor, előtte egy uj kor, melynek bár csak előnyeit, örö­meit ismeri, s tartja szeme előtt a gyermek; de mégis érzi mintegy ösztönszerűleg, hogy előtte egy igen kétes, küz­delmekben, a rohammal jövő szenvedélyek szilaj hullámai­val való küzdelmekben gazdag jövő áll; — érzi hogy e harcokban a szülei karok csak gyenge segítséget nyújthat­nak, hanem Istenen kívül főként saját erőnkre leendünk hagyatva; a diadalt földi, s túlvilági üdv; az elbukást kínzó pokol követi: ki ezeket mondom ismeri, s érezte, az örömmel vesz tudomást oly könyvek megjelenéséről, me­lyek míg egyrészt reá adják a gyermekkori neveltetésre az utolsó kenetet, másrészt egy jó kalauzt nyújtanak az if­júkor számára, feltűzik a pálya végpontjára a keresztyén hit, remény, szeretet csillagait, — érlelik az erkölcsiség nemes gyümölcseit. Ily munkák, és igy az örömmel fogadottak közé so­rozzuk a fentcimzett kis munkácskát, mely a célzott gyer­mekekre nézve, kivált kellő tanítási képesség s buzgóság, az illető pontok mellett idézve levő szentírási helyek érde­kesbjeinek elolvastatása mellett valódi kincs; nem csak az Úrvaesorájára vonatkozó tanokban, de az egész hit s er­kölcstanból, egyháztörlénelemböl sok életbevágó, alapos ismeretet nyer a tanuló ; annyival is inkább és könnyeb­ben, mert az egész könyv tartalma igen szépen össze van fűzve, — egyik gondolat a másikhoz, a kérdés többnyire a megelőző felelethez kapcsolva; továbbá mert mind a kér­elveszett typustól vették volna eredetüket. Ezelőtt 7 — 8 évvel egy pesti lapban az ember és majom ro­konsága felett egy azon eretnekséggel gyanúsított bu­dai polytechoicumi tanár, és a sz. István társulatnak az ellen kikelt egy hitbuzgó tagja között éles vita folyt. Sz. F. dések, inind a feleletek kellő rövidek, talpraesettek, s vi­lágosak. Tartalma a műnek e következő: A „Bevezetésben" ismertetve van a Biblia, előadatik annak külömbféle felosz­tása, elösorollatnak a kanonikus, és apokryfus könyvek, végül előadatik az apostoli hitvallás, mint a hiendöknek az uj testamentomból összeszedett foglalata. Az 1-sö rész szól a három egy Istenről, e fő valónak tulajdonsá­giról, majd teremtései: az angyalok s emberekről, ezek­nek bűnbeesésökröl, s általában a bűnről, és igy átmegy az emberiségnek a bünökbőli megváltójára, s a II. rész tanit a Jézus Krisztusról, mint Istenről, mint próféta, főpap, királyról, röviden élettörténetéről, tanítási modoráról, s egynehány legérdekesb tanáról, végül Jézus­nak mennybe menetelekor tett Ígéretéről, mely utolsó pont átmeneti hídul szolgál a III. részre, mely szól a S z. Lé­lekről, s a ker. egyház alapittatása körül tanúsított ere­jéről. Itt azután folytatólagosan áttér könyvünk az egy­házra, beszél erről, mint látható és láthatlanról, mint külömböző felekezetekre szakadozottról, s ezek közül tü­zetesebben „az evangyélmi, ágostai hitvallású, protestáns hitfelekezetröl." Miután az egyetemes, majd a magyaror­szági reformatio történelme aránylag elég s tán túl bőven (a könyv negyedrészén keresztül) előadatik, azon kér­désre felel meg könyvünk, hogy mi által tartatik fenn a ker. anyaszentegyház ? Fenntartatik u. m. 1. Az Isten igé­jének hirdetése,, 2. a Sz. Lélek működése és 3. a szentsé­gek kiszolgáltatása által, mely 3 eszköznek, kiválólag a szentségeknek tárgyalásával végződik a mű, melyet bere­keszt egy a confirmálandó gyermek által confirmáltatása napján szüleihez intézendő „megkérés," melynek valódi kenetes, és mégis gyermekiesen egyszerű tartalma s han­gulata mind az illető gyermekre, mind az olvasóra igen kedves jó hatást gyakorol. E rövid tartalomfelmutatás is talán igazolja némileg az e könyvecskéről fentebb mondott nézeteinket, és tán velem együtt eléggé ajánlja a müvet az illetők figyelmébe. F. J. BELFÖLD. KALYIN ÜNNEPÉLY. KECSKEMÉT, febr. 23-án 1864. A kecskeméti ref. egyház tanácsa, a mult vasárnap tartott ülésében, Kálvin 1564. máj. 27-én történt halála alkalmából, következő ün­nepély tartását határozá: 1. máj. 27-én a főiskolai nagy teremben Kálvin életnagyságú arcképe — melynek olajban lefestetése elrendeltetett — lelepleztetik, — ez alkalommal a helybeli lelkész imát, a főiskolai igazgató pedig, vagy he­lyettese, emlékbeszédet mond. — 2. junius 5-én pedig, az isteni tisztelet rendes idején, a templomhan : a) a helybeli lelkész imádkozik s prédikál, — ennek végeztével: b) con­firmálja az Úr asztalához először járulandókat, s ezeknek

Next

/
Oldalképek
Tartalom