Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-12-18 / 51. szám

radalma nem csupán az egyes alkotó szellemek agyában, hanem közgondolkodásban zajlott, ez szülte egyfelől hősök nyomába a hősöket, és másfelől egyedül ez eszközlötte, hogy a tudomány haladásában elért magaslat az egész nemzet műveltségének színvonala lőn; így fejlett ki néhány évtized alatt a nemzet sajátlagos jelleméből annak megfelelő önálló tudománya. A tudomány iránti közérdekeltség hiányában ez nem sikerült nálunk századok óta sem. Mátyás király Európa különböző országaiból gyűjtötte össze a tudomány apostolait udvarában, de a behozott tudomány nem tudott Árpád fiai között meghonosulni, a nagy szellem elköltöztével a szétoszló tudósok visszavitték fejőkben a mint hozták, ha egyeseknek szüksége volt rá, ismét csak az idegenekhez kellett érte menni. — Későbben főleg a protestánsoknál rendes szokássá lett a külföldi égvet " temek látogatása. Es a reformatio óta mind a theologiában, mind különösen a bölcsészetben megszületett tudományirányok és rendszerek közöl alig ismerek egyet is, a mely ezen az úton hozzánk el ne hatolt volna, s legalább a tanodákban, de többnyire az irodalomban is meg ne szóllalt volna. — Azonban mind e mellett sem ismerek egyetlen philosophiát sem, a mely nyelvünkön egész rendszerében olvasható volna, sőt általában nem ismerek a világirodalomban megszületett tudomány irányok közöl egy et sem, amely nálunk ugy meghonosult, saját gondolkodásunkban ugy meggyökeredzett, megeredt volna, hogy ezentúl innét képződött volna tovább, s termette volna a tudalomnak uj gyümölcseit. — A bölcsészet akkor legújabb álláspontján majd fél századdal korábban szóllalt meg Apácai műveiben magyarul, mint a németeknél németül. De nem a magyar művelődésben, hanem csak Apácai ajkain szólott a gondolat, s vele együtt elhallgatott, kezdeményét senkisem vitte tovább, nem ugy mint Leibnitzét a németek. Hanem utánna a mint a külföldre ment candidatusok a holland, francia, vagy német egyetemeken különböző irányokat s rendszereket tanultak megismerni, a szerint tanítottak itthon, részleteiben azt fejezték ki irataikban, mit sem figyelve arra, hogy elődeik itthon azon a téren mit csináltak, s viszont a közönség is mit sem törődve azzal, hogy ők mit kezdenek, *) a mint elhullottak, elhallgatott velük a bejött tudományos irány is, mig ismét uj irányok sugároztak be. Tüzetesen a bölcsészettel foglalkozva, előkészületül végig kellene vizsgálnom hogy e téren eddigelé nálunk mit és mily irányokban dolgoztak. De már is arra a meggyőződésre kellett *) Igy p. o. csak a legutóbbi egy pár év alatt is a theologia körében a világirodalom terén nem merült fel nevezetesebb tudományos kérdés, a melyet a „Prot. Lapok'" közönségünkkel is ne közöltek volna. Csak a mi hamarjában eszembe jut: a feltámadás kérdésé, Colenso ügye s az essayislák, a bibliai kérdés, Renan s t. e. f. — E kérdések a polgárisult nemzetek mindegyikénél egész irodalmat termettek, minden felöl, és minden oldalról hozzájuk szólva, foglalkoztatták az elméket. És nálunk ? Ballagi megírta róluk nézeteit, s azt egy pár száz ember kegyeskedett elolvasni, és nagy bölcsen hallgatni felölük. Különösen a Ballagi által szőnyegre hozott „Magyar Biblia" kérdése mind úttörő újdonságánál mind tárgyánál fogva igen közelről érdekelhet bennünket, és mindeddig szólt-e hozzá valaki? Bizony-bizony ez ügynek e hallgatással mellőzése lelkészeink és theologusaink részéről nem nagy érdeklődést tanusit szent könyvünk iránt. — Az egy feltámadás kérdése kezdett egy kis mozgalmat idézni elö, a mennyiben 3 — 4 ember megszólalt, de az is a tudományos kutatás köréből csakhamar oly fonák térre sodortatott, hogy az illetők is elhallgattak vele. Mig ha egyházunk külső igazgatását, vagy külső helyi érdeket tárgyszó kérdés merül fel, arról hónapokig elvitáznak, vidékek és személyek összecivódnak, addig a tanulmányt s mélyebb gondolkodást igénylő, tudományos problémák akár önkeblünkböl pattanjanak ki, akár a világirodalomból jöjjenek, mint a vizbuborék egy kicsit csillognak irodalmunk felszínén, s azzal nyomtalanul enyésznek el tespedésünk állóvizébe. — Holott a Colenso, Renan stb. által szőnyegre hozott, s hozzájuk hasonló epochalis kérdéseknek nem abban áll a kózértelmiség emelésére gyakorolt értéke, hogy kész igazságot adtak, a mit a közönségnek csak tudomásul kell venni, hanem, hogy problémákat adtak föl, a miknek megfejtésével az elmék élénken foglalkoznak. E fölidézett mozgalomban egyfelől már a tárgygyal való foglalkozás által is fejlik a műveltség, másfelöl tisztulnak a nézetek, és születnek uj meg uj eszmék. Söt a mozgalmat felidézett nézetek rendesen vagy megcáfoItatnak, vagy nevezetesen módosulnak, de mégis az által nagyon termékenyek a tudományra és műveltségre, mivel a íolgerjesztett vizsgálódásban megszülető tisztultabb eszméknek egész sokaságával gazdagodik az értelmiség. De ez csak ott lehető, a hol a kimondott problémákkal sok elmék, és sok oldalról foglalkoznak. M. A.