Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-12-04 / 49. szám

„Ennyit kívántam egyelőre tudatni; többire magamat jó emlékezetekbe ajánlott, — minden lelki s testi jók szíves kivánata mellett vagyok — a nagyon tisztelendő igazgató s a többi tanár uraknak — alázatos szolgájok: Földváry Antal ref. s. lelkész.4

' Ezek a levélnek szavai: — „Erkölcsi világban a hála legritkább tünemények közé tartozik szintúgy egyes személyekben mint a nép sokaságában" mondja Kölcsey. S ehhez képest lehet megítélni a közlött hagyaték becsét, érdemét. — Igen a megboldogult nemes lélek, háláját róvta le a csurgói gymnasium iráni, mely öt egykor mint árvát, árva testvéreivel együtt anyai emlőin dajkálá, s hol a ludományok forrásából merítvén — önképzését, lelke kiművelését megkezdé. — A szerény s tiszta jellemű férfiú a hálás szeretetnek vagyonához aránylag ily nagy mértékben tanusitá — s akkor elmondhatá vala Horáccal: „exegi monumentum, aere perennius" — ha ugyané gondolat megfordult hiúság nélküli lelkében. — Bizonyára örökítve van emléke, — azt a neve iránti kegyelet megfogja őrzeni; jutalmát pedig a megidvezült lélek már megkapta Istenétől t Végül nem lehet elismerés s köszönet nélkül hagyni, a megboldogult testvérje, a fölebbi levél irója Tisztelendő Földváry Antal kun-szentmiklósi s. lelkész úrnak igen becses Ígéreteit mint szintén hálás szeretetet kifejező adományokat. — Tartsa meg Isten intézetünk iránti nemes vonzalmát továbbra is! mire törekedni fogunk magunkat folyvást érdemesebbekké tenni. A megirtakban teljesítve van megbízatásom s azokkal a nagybecsű s a csurgói gymnasium ugy szellemi, inint anyagi gyarapodását eszközlő alapítvány s hagyatékra nézve — igyekeztem a nt. b. somogyi egyházmegye közönsége s illetőleg kormányzótestületének örömét s köszönetét, erőtlen nyelven tolmácsolni. — Legvégül, mint a csurgói gymnasium 186%-ik tanévi életére vonatkozó statisticai adatot megemlítem, hogy az intézetnek jelenleg 120 növendéke van. — Az összes számból vallásrai tekintettel — 19 r. katholikus, — 8 ágost. hitv., 19 héber, 74 helv. hitv. — Az egyes osztályokbani létszám szerint a Vl-ban van 7; az V-ben 10 ; a IV-ben 17 ; a III-ban 32 ; a II-ban 23 ; az I-ben 31. Azon szilárd meggyőződéssel teszem le tollamat, hogy a hol a nemes lelkek jótékony sugarai, mint gyűponthan egyesülnek, hogy életet, melegséget s virágzást teremtsenek ; — a hol a nevelés szent ügyémek oltárán a Festeticsek, Sárköziek, Csépánok, Somsiehok^Földváryak — a polgári élet mezején is nagy részt ünnepelt s ragyogó nevek — áldozattételei füstölögnek; — s a hol a mindig jobban feléledő figyelem s fölkaroltatás következtében rövid négy év alatt a tanulók száma megkétszereződött: ott, azon tanintézetben nem lehet rettegni a „brevis aetas"-tól; — sőt — folyvást többről többre menve s a haladó kor kívánalmainak mind jobban megfelelve — annak jövője teljesen biztosítva van. Csurgó, november 21-én 1864. Cibor Sándor, igazgató-tanár. Egyetemes történet magyar- és erdélyországi középtanodák, algymnasiumok és magánintézetek számára, irta Szilágyi Sándor professor s a magyar tudományos akadémia tagja. I. Füzet: Az ókor története, kezdettől a népvándorlásig. II. Füzet: népvándorlástól az uj korig. III. Füzet: Újkor. Pest. Kiadja Pfeiffer Ferdinánd. Gymnasiumi irodalmunk egyik sikerült termékét mutatjuk be olvasóinknak. A világtörténelemben alig van kiváló pont, feltűnőbb mozzanat, melyet e kis terjedelemre szorított mü ne tárgyalna vagy legalább ne érintene. E mellett a történelem nélkülőzhetlen vezérfonala a földrajz, ugy szintén a miveltségi élet tényezői: alkotmány, hadügy, vallás, irodalom, művészet, kereskedelem minden történelmi szerepet játszott nemzetnél kellő figyelemben részesülnek. Az I. kötet az ó kor történeteit foglalja magában, a történelmi élet kezdetétől a népvándorlásig (378), mint a világtörténelem uj stádiumáig. A népvándorlás története, a középkor történetével kapcsolatban, a II. kötetben adatik elő, azért, mint előszavában mondja, mert a népvándorlás az ok, ez hozta létre a középkort mint következményt, s a kettő együtt kapcsolatban célszerűbben tárgyaltatik, mint különválva, külön évben. Osztozunk szerző véleményében nem csupán az emiitett ok miatt, hanem más paedagogiai szempontból is gymnasiumi tanításnál az oly tantárgyban, mint a történelem, melynek tanítása több éven keresztül foly, mindig célszerű áthidazó kapcsolatul valamely láncszemet hagyni, mely a gyermeki lélekben egyrészről a megelőző évben elmondottak emlékeztetét felújítsa; másrészről a jövő évi tantárgynak kaput nyisson. Ily láncszem az ó- és középkor közt kétségkívül a népvándorlás, a közép és uj kor közt pedig a felfedezések története. A bevezetésben a történettan fogalma, forrásai, népfajai és felosztásán kivül ohajtottuk volna megemlitni a nyelvcsaládokat is annyival inkább, mert mindjárt a történelem első lapján sőt már a bevozetésben is felhozza szerző a sémita árja nemzeteket s áltaji eredetű népeket. Ha ezeket felemiitjük, kell, hogy fogalmat is adjunk e nyelvek kiterjedéséről, s azon nemzetekről, kik egyik vagy másik nyelvcsaládhoz tartoznak. Különben alakot adunk csak tartalom nélkül; s e tárgyban sohasem foghatja magát biztosan tájékozni a növendék, még akkor sem, ha az egyes nemzeteknél felemlítjük, hogy e vagy ama nemzet melyik nyelvcsalád tagja, mert nincs biztos nyugpont, melyhez eme fogalmakat köthesse. Rendszerét illetőleg: az ó kor történelme három fő része van osztva u. m. ázsiai, afrikai és európai országok történelmére. Az első rész China, India, Babylonia, Assyria, Izrael népe, Phoenicia, Media és Perzsia történeteivel foglalkozik; a második Egyptus és Kárthágó hajdankorát; a harmadik a görög, macedón és római világ eseményeit adja elő. E felosztás mai fogalmunk szerint nagyon termé-98