Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-12-04 / 49. szám

vált a helvét reformatiónak s általában a protestantismusnak nem kívánalmai; a fény itt nem külső: a fény itt lelki, szellemi. — Büszkén mondhatja a csurgói gymnasium, hogy felette fényfelhö lebeg, mely a vallásos felekezetességen felülemelkedett testvériség sugáriból szövődve, az áldásnak cseppjeit hullatja rá. ... Elég csak a dicső emlékű alapítóra s annak hozzá méltó nagy unokájára — a két méltóságos gróf Festetics Györgyre hivatkoznom : már érthető, miért vél látni maga fölött fény-felhőt e protestáns gymnasium. — Itt nincs szükség többé unióra ; a legszentebb uniónak szintoly szent záloga ez intézet, fennállása óla : s ez uniót le nem ronthatja sem a szűkkeblű Önérdek, sem a sötét vakbuzgalom féltékeny, irigy keze. — A vílágosodás terjesztésének s ez által a nép boldogitásnak eszméje és a szeretetnek lelke hatja át az uniót: azért ez mint kemény szikla áü a sors hullámainak csapkodásaival szemközt. Az elmondottaknak ujabb bizonyságául szolgál a jelenleg hivatalosan köztudomásra hozandó azon adat a csurgói gymnasium életéből, miszerint a magyar haza oszlopembereinek egyike, Somogymegyének büszkesége, nagysá go s Sonsich Pál úr — azon, Iélekemelkedettségből folyó nézet, sőt meggyőződés alapján, hogy a nevelés terén nincs felekezetesség, mert ott inkább humanitási s nemzeti szempontok által kell vezéreltetni — ez intézetet is úri pártfogásában, 500 o. é. frtnyi kegyes alapítványában részesité. — A nagy férfiú, ki a polgárerények díszltoszorujával homlokán politikai szereplése által már rég kivívta magának a felejthetlen nevet — a nemzeti közélet sorompóinak bezártával nem szűnik meg hatni a társadalom terén, s a hon javát különösen a múzsák kegyelése által munkálni. — Átérezve a bibliai igazság horderejét: „elvész a nép, mely tudomány nélkül való" — magas szelleme az iskolákat, mint a népélet focusait s ütereit tekinti és ehhez képest méltatja figyelemre. — Nem volt elég e nemes léleknek, hogy f. é. oktober 5-én, az Ő buzgalma, áldozatkészsége s üdvös fáradozásai által létrejött kaposvári uj iskolai épületnek fölavatásakor — „ünnepe volt Somogynak s vele együtt ünnepelt tudomány," s ez az ünnep egyedül neki volt köszönhető: figyelmének, áldozatkészségének egyrészét számunkra tartotta fönn, hogy mintegy a „Festetics-szellem"mel kezet fogva, segítsen annak őrködni e gymnasium élete fölött; — egyúttal közelebb hozza egymáshoz Somogynak szomszédos két felsőbb tanintézetét s azok között a testvériséget igyekezzék megalapítani. — Az ily működésre nem kell mondani, .hogy áldott legyen! mert itt áldást foglal magában már a gondolat, mely ily szép tettnek szülője. . . S az ily szép tett tömjénezésre, magasztalásra nem szorul ugyan: de a legbensőbb elismerésre érdemes. — Fogadja azért Somsich Pál úr ö nagysága, kegyes alapítványáért, a nt. b. somogyi egyházmegyének, mint a csurgói gymnasium birtokosa s hü őrének — a hazai nagy közönség előtt általam kifejezett legmélyebb s forróbb köszönetét, — s neki, mint a ki az egész magyar haza s az összes protestáns egyház osztatlan lisztelete — s becsülésében részesül — legyen jutalma ez öntudat azon sugallása, hogy e tettével is a haza iránti szent kötelességét teljesité. — Mert Széchenyiként: „mennél magasb a születés; mennél nagyobb a vagyon : annál jobb s hívebb szolgálatot vár a haza." S van-e lehet-e jobb s hívebb szolgálat a haza iránt, mint a nevelés s tanitás ügyének előmozdítása ? ! Éltesse Isten ő nagyságát a haza szolgálatában számos évekig! Hogy még inkább elmondhassuk Petőfivel: „nem méltó-e rá, hogy a haza szívében hordja annak emlékét, ki a hazát szívében hordozá ?" A b.-somogyi h. h. e.megye, illetőleg annak kormányzótestülete szerencsés általam még egy másik, szintén a csurgói gymnasium részére, megboldogult tek. F ö 1 d v á r y Sándor volt kir. táblai hivatalnok úr által végrendeietileg tett hagyományról is értesíteni a hazai nagy közönséget. — ide vonatkozólag szóijanak helyettem a hagyományt bejelentő levélnek igen szép s megható sorai : „Kun-Szent-Miklós november 5-én 1864. nagyontisztelendő igazgató űr! s tisztelt tanár urak!! Földváry Sándor kir. táblai hivatalnok, kedves testvérem oct. 2-án meghaiálozván, végrendeletében — melyet közösen alkottunk — a csurgói ref. gymnasiumról is — melyben neveltettünk — megemlékezett, — hagyván számára 400 négyszáz osztrák forintot és könyvtára t." „Mig tek. Pestvárosától a végrendelet másolatban hivatalosan megküldetnék; addig is én a csurgói gymnasíumra vonatkozó sorokat — melyek első helyen állanak ide iktatom." — „ 1. sz. Nevemre 400 —négyszáz uj-foiintnyi alapítvány tek. Somogymegyében a csurgói ref. gymnasium javára." „—„ 9. sz. Szép kis könyvtáramat, íróasztalomban Földkép-kötegekkel együtt a csurgói gymnasiumnak hagyom ; — de ha ez — a netalántán túlságos szállítási költségek miatt azt el nem fogadná, — és ha bátyám is azt magára nézve becsesnek nem tartaná : akkor a kun-szentmiklósi iskola vagy cas'iuo javára átengedheti." „A pótlék-codicillusban pedig ez áll: „Két olajfestvényemet a könyvtárral együtt szinte a csurgói iskolának hagyom." — Eddig a végrendelet szavai." „Vegyék tísztelendőségtek oly jó szívvel minővel Ö ezt hagyományozta." „A könyv körülbelül 300 font, melyet én 50 darabbal megszaporitandok és eltökéllett akaratom egy csinos szekrényt — üveggel ellátva csináltatni, — melyben csupán ezer. könyvek leendenek :s FÖldváry-theka nevet viseljen. — Az átszállítást Nagy-Kanizsáig magam költségen eszközlendem, tavasszal a gőzhajó legelső megindultával, — minthogy a könyveket egy véletlen eset Kun-Szent-Miklósra szállította." „A mi a 400 uj forintot illeti, — minthogy már boldogult testvérem az interest előre felvette, csak julius első napjára lesz lefizetendő, mely időben, lehető hogy személyesen kézbesitendem." „A könyvek catologusát rövid időn megküldöm, — az uj irodalom nagyrészt képviselve van, — és pedig díszes kötésben."